//Facebook nélkül maradnak az orosz katonák
Orosz katonák szelfiznek a moszkvai Vörös téren 2014. november 7-én #moszkvater

Facebook nélkül maradnak az orosz katonák

MEGOSZTÁS

Nemzetbiztonsági okokkal magyarázza Moszkva az internet használatának folyamatos szigorítását. A jövő háborúinak egyik kiemelt terepe a kíbertér. Az információs térben már most dörögnek a fegyverek, ezért Oroszország az általános trendet követve az internet használatának szigorításával próbálja a nemzetbiztonságot erősíteni. Az intézkedéseket sok bírálat éri, több esetben ellentmondásosnak tartják őket és gyakran felvetődik ezek kapcsán az is, hogy politikai célokat követve szűkítik a nyilvánosságot.

Orosz katonák szelfiznek a moszkvai Vörös téren 2014. november 7-én #moszkvater
Orosz katonák szelfiznek a moszkvai Vörös téren 2014. november 7-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Nikita Shvetsov/Anadolu Agency

A fentiek jegyében duma a napokban első olvasatban elfogadta azt a törvényt, amely az orosz katonáknak megtiltja, hogy a közösségi portálokon saját profilt hozzanak létre és a sajtóban vagy az interneten adatokat, információt közöljenek magukról vagy bajtársaikról. A jogszabály értelmében a katonák a nyilvánosságban nem fedhetik fel tartózkodási helyüket, beosztásukat, tevékenységi körüket, nem adhatnak ki részleteket egységükről, s ezt nem tehetik meg társaikkal kapcsolatban sem. Ezzel kapcsolatban nem posztolhatnak fotókat, videókat.

A tiltás nemcsak a hivatásos katonákra, hanem a sorállományra is vonatkozik. Ugyanígy kiterjed nemcsak a hadseregre, hanem más fegyveres testületekre, köztük a Roszgvargyijára is. A szigorítás ugyanakkor egyelőre nem érinti a katonák családtagjait. Ők továbbra is létrehozhatnak saját profilt a közösségi portálokon. Az intézkedést mindenek előtt nemzetbiztonsági célok vezérlik, s ezekkel a tiltásokkal is szeretnék elérni, hogy a katonákat megóvják az esetlegesen a titkosszolgálatok, terrorista és szélsőségek szervezetek felől érkező információs-pszichológiai nyomásgyakorlástól. Mint az előterjesztők fogalmaznak, különösen a külföldön állomásozó katonák internetes profiljai közkedvelt célpontjai a titkosszolgálatoknak és a terroristáknak. Az intézkedések megsértése fegyelmi eljárást von maga után, s a parancsnokoknak lehetőségük lesz ellenőrizni beosztottjaik aktivitását a nyilvános térben.

„S ha valaki azt hinné, hogy ez az intézkedés orosz sajátosság, az téved. A legtöbb hivatásos hadseregben már rég lefektették az internethasználat szabályait. A Pentagon is folyamatosan szigorítja a  helymeghatározásra alkalmas eszközök használatát”

Eközben – mint arról az MTI hírt adott – az orosz kormányfő a napokban rendelte el, hogy a mobiltelefon-szolgáltatók 20 percen belül legyenek képesek megerősíteni a messenger-felhasználók telefonszámának hitelességét. Ha a szám a határidőn belül nem azonosítható, az üzenetközvetítő szolgáltatóknak kötelező lesz letiltaniuk a hívót. A fél év múlva hatályba lépő, Dmitrij Medvegyev miniszterelnök által aláírt rendelet megköveteli a mobilszolgáltatóktól azt is, hogy nyomon kövessék, előfizetőik mely üzenetközvetítő alkalmazásra jelentkeztek be.

„Oroszországban az elmúlt évek során megszigorították a kommunikáció feletti ellenőrzést”

Még 2015-ben a kormány arra kötelezte a szolgáltatókat, hogy az összes felhasználói adatot Oroszországban, orosz szervereken tárolják. Az internet- és távközlési szolgáltatóknak tavaly óta pedig egy évig kell megőrizniük a forgalmi adatokat.

Szintén tavaly fogadták el azt a törvényt, amely előírja az internetszolgáltatók számára a virtuálismagánhálózat-szolgáltatásokat nyújtó weboldalok tiltását. A csevegőappok körül is szorul a hurok. Betiltották a hatósági megfigyelés elkerülésére alkalmas virtuális magánhálózatok (Virtual Private Network – VPN) és az anonim proxy-k használatát. A törvény arra kötelezi az internetszolgáltatókat, hogy blokkolják a VPN szolgáltatásokat nyújtó honlapokat. Oroszországban sokan használnak VPN-szolgáltatót, hogy külföldi szerveren keresztül érhessenek el tiltott tartalmakat az interneten. Indítványozói szerint ezzel az intézkedéssel hatékonyabban gátat lehet majd szabni a szélsőséges online tartalmak terjedésének. Törvény tiltja az instant üzenetküldő appok anonim módon való használatát, a felhasználóknak telefonszámmal kell azonosítaniuk magukat.

Egy másik vitatott jogszabály lehetővé teszi, hogy aktivistákat pusztán a közösségi médiában megjelent posztjaik alapján megbírságoljanak, vagy szabadságvesztésre ítéljenek. Áprilisban az orosz hatóságok sikertelen kísérletet tettek a Telegram üzenetküldő szolgáltató blokkolására, amiért az nem volt hajlandó kiszolgáltatni kódolási kulcsait a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB).

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.