//Európa első alkotmánya
„A lengyelek május első napjaiban emellett 2-án a Zászló Napját is ünneplik” #moszkvater

Európa első alkotmánya

MEGOSZTÁS

A lengyel alkotmány ünnepe a szabadságról, a Zászló napja pedig a nemzeti érzések erősítéséről szól

„A lengyelek május első napjaiban emellett 2-án a Zászló Napját is ünneplik” #moszkvater
„A lengyelek május első napjaiban emellett 2-án a Zászló Napját is ünneplik”
Fotó:EUROPRESS/Alexey Vitvitsky/Sputnik

Nagy horderejű dokumentum született 1791. május 3-án. Olyan, amely új távlatokat nyitott meg Lengyelország állampolgárai előtt. Az ország hat emberöltőn keresztül élt nagyhatalmak szorításában, szabadsága elveszett. Mind a hat nemzedék megharcolt a függetlenségért, a szabadságért, s nemcsak a csatatéren, hanem az élet valamennyi színterén. A lengyelek mindvégig megőrizték hitüket és az összetartozást addig, amíg a történelem egy alkalmas pillanatában a nemzetnek volt ereje, hogy visszaszerezze, ami az övé volt.

„Az akkori Lengyel Köztársaság polgárai által 1791. május 3-án elfogadott alkotmány az amerikai után a világ második, Európa első alkotmánya volt”

Az alaptörvény alkotmányos monarchiát teremtett, a hatalommegosztás elve szerinti elkülönült jogalkotói, végrehajtói és bírói hatalmi ágakat hozott létre, s megszüntetve a lengyel–litván állam kettősségét – az uniót – egységes köztársaságot alakított ki (Rzeczpospolita Polska). Politikai értelemben egyenlőnek mondta ki a városi polgárságot a nemességgel, állami védelem alá helyezte a feudális kötöttségek alól felszabadított jobbágyságot, vallásszabadságot hirdetett, továbbá eltörölte a liberum veto intézményét.

„A felvilágosult Montesquieu gondolatai nyomán tehát az alaptörvény rendelkezett a hatalmi ágak szétválasztásáról”

Független bíróságot, kétévente kötelezően összehívott kétkamarás szejmet hozott létre, a végrehajtói hatalmat pedig a király és az általa vezetett tanács kezébe rakta le. Mint a rubicon.hu elemzése rámutat, a május 3-i alkotmány az esetleges lázadásoknak próbálta elejét venni a perszonálunió helyett az egységes királyság kikiáltásával és a konföderációs szervezkedések megtiltásával. Az új alkotmány elsősorban az elszegényedett nemesek érdekeit sértette, akik az alaptörvény révén a felszabaduló jobbágyokkal azonos pozícióba kerültek.

„Az alkotmányt „békés államcsíny” keretében szavazták meg”

A reformerők titokban készítették elő a „kormányzati törvényre” vonatkozó javaslatukat, és a húsvét utáni napokra tűzték ki a tárgyalását, amikor sok konzervatív követ még otthon tartózkodott. A szavazás után néhányan tiltakoztak, de a szejm vizsgálóbizottsága május 5-én megállapította, hogy a jogalkotás törvényes volt. A reformok ellenzéke azonban nem nyugodott bele a vereségbe. Létrehozta a targowicai konföderációt, és II. Katalin segítségét kérve polgárháborút robbantott ki, illetve legitimálta az orosz megszállást. Az alkotmányhoz hű erők Tadeusz Kościusko vezetésével fegyverrel próbálták megvédelmezni a reform eredményeit és az ország függetlenségét. A harc és maga az állam elbukott, s az alkotmányt 1793. november 23-án a hrodnai szejm hatályon kívül helyezte. Hamarosan pedig megtörtént Lengyelország három felosztása közül a második.

„A lengyelek május első napjaiban emellett 2-án a Zászló Napját is ünneplik”

A dátum 1945. május 2-re emlékezik, amikor a lengyel katonák a berlini Győzelmi oszlopra kifüggesztették a piros-fehér lobogót. Ez az egyik legfiatalabb lengyel ünnep, hiszen csak 2004-ben nyilvánította azzá a szejm. Ez a nap a világban élő lengyelek napja is. Az Én zászlóm (#mojaflaga)akció keretében lengyelek százezrei tűzték a balkonra, a munkahelyre, a házakra a nemzeti lobogót, a gyerekek piros-fehér zászlókat rajzoltak, és az erről készült képeket megosztották a közösségi portálokon.

A lengyel zászló fehér és piros színei a Lengyel Királyság vörös mezőben fehér sast ábrázoló címeréből származnak. Ez a szimbólum különböző változatokban már legalább a 13. század elejétől a nagy-lengyelországi, kis-lengyelországi, mazóviai és sziléziai Piastok jelképe volt. Ennek tudatában még hihetetlenebbnek tűnik, hogy a lengyel zászló mai formájában csupán valamivel több mint száz éves.

„A fehér és a piros színt együtt kizárólag a 1791. május 3-i törvények első évfordulóján használták”

Ekkor a hazafias érzelmeiket kimutatni kívánó hölgyek piros szalaggal átkötött fehér szoknyákban jelentek meg a parkokban vagy a szalonokban. Az urak pedig fehér-piros szalagokkal mentek ki az utcára. Nem véletlen tehát, hogy a Zászló Napját május 2-án, a május 3-i nemzeti ünnep előtt egy nappal ünnepeljük. A köztársaság szétesése után Napóleon, az általa létrehozott, rövid életű Varsói Hercegségnek nemcsak alkotmányt adott, hanem a fehér-piros zászló is neki köszönhető. Ezekre a színekre hivatkozott a novemberi felkelés idején a Lengyel Királyság felkelő országgyűlésének törvénye is.

A megszálló hatalmak később tudatosan vagy könnyelműségből, de gyakran eltérő módon használták ezeket a színeket, leggyakrabban fordítva, piros-fehér sorrendben. 1916. május 3-án a demonstráló tömeg először vonult fel Varsóban fehér-piros zászlókkal, amelyeket már tömeges készítettek a varrodák. Így szolgálta az ipari forradalom a nemzeti ébredést.

„A függetlenség visszaszerzése után,1919. augusztus 1-jén a szejm törvényben erősítette meg a fehér-piros zászlót”

 

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.