Az információs, internet forradalomnak köszönhetően ömlenek ránk az adatok, a valós és nem valós információk tömege. Az információ eme dzsungelében sokszor még azok is eltévednek egy időre, akik éppen az információk értékelésének a szakemberei. A dolgot az is megnehezíti, hogy az ukrán-orosz konfliktusban mind a saját, mind pedig az ellenség veszteség adatainak megadásánál szükségszerűen működik a háborús propaganda. Az is feltűnhet, hogy az oroszok által megadott információk mintha közelebb állnának a valósághoz, ami nyilván annak a következménye, hogy a harcmezőn az oroszok akarata érvényesül. Az ukránok néhány látványos villámcsapás akción, és a bátor kiálláson kívül sokat nem tudnak felmutatni.
Pap Krisztián írása a #moszkvater.com számára
Az orosz hadvezetés a kezdeti kudarcok után taktikát váltott, és áttért a módszeres tüzérségi előkészítésre, amivel felmorzsolja az ukrán gyalogságot. Ez ugyan lassabban halad, mint a mozgó háború, de védhetetlen az ukránok számára. Talán nem tévedünk nagyot, ha úgy véljük, a harctéri események túljutottak a holtponton, és a konkrét háborús cselekmények utolsó fejezetéhez érkezett a világ.
„Hogy az egész világ kezd belefáradni az Ukrajnában folytatott amerikai proxy háborúba, azt jól jelzik a különböző német, amerikai szakértők és tanácsadók megnyilvánulásai”
A Die Welt volt főszerkesztője, Wolfram Weimer külpolitikai újságíró a ZDF tévé június 15-ei élő adásában például kimondta: „Attól tartok, most abban a helyzetben vagyunk, amikor be kell látnunk egy kellemetlen igazságot. Ez pedig az, hogy Oroszország megnyerte ezt a háborút.” De ott van Douglas Macgregor, az amerikai hadsereg veterán ezredese, aki a The American Conservative című portálon a következőt nyilatkozta: „Miután hónapokig folyamatosan hazudtak az amerikai közvéleménynek az ukrajnai háború kitörésének okairól és lefolyásáról, a sajtó most felkészíti az amerikai, a brit és a nyugati nyilvánosságot Ukrajna katonai összeomlására. Ez már régen esedékes.”
„Macgregor azt is elmondta, hogy az oroszok most már az ukrán hadsereg megsemmisítésére koncentrálnak, nem pedig a városok elfoglalására, és a védelembe kényszerült ukrán katonákat könnyű bemérni és tüzérséggel, rakéta csapásokkal elpusztítani”
Mint írta: „Kijev háborúja Moszkvával elveszett. Az ukrán erőket kivéreztették. A kiképzett utánpótlás nem áll rendelkezésre kellő számban. Amerika és szövetségesei, illetve a NATO szárazföldi erőinek katonai beavatkozásán kívül más nem tudja megváltoztatni ezt a rideg valóságot.”
Csakhogy a „Z” háború – nevezzük most így az az ukrán-orosz konfliktust, orosz harcjárműveken látható „Z” betű után – már az első pillanattól nemzetközi földrengést okozott Moszkva számára is, mert a nyugati szankciók elsőre valóban sokkolóak voltak. Aztán nagyon hamar kiderült, hogy Oroszország nem pusztán egy sértett medve, amely megelégelte a Krím-félsziget és a Donyec-medence állandó fenyegetettségét, hanem egyben multinacionális szolgáltató is.
„Oroszországban ugyanis szinte minden van, ami a mai ultramodern korunk működtetéséhez szükséges”
Márpedig egy energetikai, élelmiszer nagyhatalmat sokkal nehezebb sarokba szorítani, mint mondjuk egy Irakot, és ez a büntető szankciós politika meg is bukott. A brit The Guardian június 2-án a következő címmel jelentetett meg írást: Oroszország megnyerte a gazdasági háborút (Russian winning the economic war). A cikk elemzéséből is kiderül, hogy a Nyugat által Moszkva ellen indított gazdasági háború nem a tervek szerint halad, hanem valójában nagyon rosszul mennek a dolgok. A cikk nagyon óvatosan fogalmaz, hiszen a szankciók éppen az ellenkező hatást váltották, mint amit vártak tőlük. Moszkva ugyanis a háború előtti időszakhoz képest megnövelte a bevételeit. Mint a cikkben is írják,
„a szankcióknak az volt a visszás hatása, hogy növelték az orosz olaj- és gázexport költségeit, jelentősen növelték kereskedelmi egyensúlyát és finanszírozták háborús erőfeszítéseit,2022 első négy hónapjában Putyin 96 milliárd dolláros (76 milliárd font) folyó fizetési mérleg többlettel büszkélkedhetett, ami több mint háromszorosa a 2021 azonos időszakának”
Egy korábbi cikkünkben elemeztük, hogy Joe Biden amerikai elnökként egyre jobban beavatkozott Ukrajna belügyeibe, egyre több pénzt csoportosítottak ide még a háború előtt. És elég egyértelmű, hogy az amerikai kormányzat, a Biden-adminisztráció az ukrán-orosz feszültség fokozásában volt érdekelt, és ennek lehetett az eredménye az is, hogy az ukránok nem tartották be az aláírt Minszk II. egyezményt. A demens amerikai elnök és csapata talán úgy számoltak, hogy egy esetleges orosz agresszió által kiváltott büntető szankció cunami tönkre teheti Oroszországot, vagy legalábbis kiváltja Putyin bukását. De ez nem következett be, nagyon nem! Az Európai energetikai piacot azért így is sikerült lefölözniük az EU-val kötött palagáz szállítással. Az említett okok miatt Oroszország megerősödve fog kikerülni ebből a konfliktusból, függetlenül attól, hogy mikor fogják aláírni a békeszerződést az ukránokkal. Hiszen ami olaj és gáz nem kell Európának, az jó lesz olcsóbban Ázsiának.
„Az oroszok sorra kapcsolják le az Európába menő gázvezetékeket, ami érthető, miért adjanak energiát olyanoknak, akik fegyverrel, és szankciókkal segítik az ellenségüket?”
A probléma viszont odáig fokozódott, hogy a válságnak az Egyesült Államokra is hatása lett, hiszen a benzin ár az egekbe szökött, és az infláció negyven éve nem látott magasságban van. Biden ezt ,,Putyin adónak” nevezte, amire válaszul a megnevezett a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (PMEF) a következőt mondta: „Az jutott eszembe, hogy vajon kinek szánták ezt a hülyeséget? Nyilván azoknak, aki se írni se olvasni nem tudnak. Az Egyesült Államokban végbemenő áremelkedés, a hibás gazdasági intézkedéseknek köszönhető, aminek semmi köze nincs a donbasszi különleges hadművelethez. Az amerikaiak elől eltitkolják a valóságot, az elszámított gazdaságpolitikájukat.”
„Érezzük az orosz elnök beszédében a cinizmust, hiszen nyilvánvaló, hogy főleg az olajipar átrendeződése okozta az Egyesült Államokban és Európában is a magas inflációt”
Ugyanakkor az igaz, hogy az amerikai kormánykörök nem számoltak azzal, hogy Moszkva Európa helyett Indiába és Kínába fogja szállítani energiahordozóit, vagyis nem tudják gazdaságilag megroppantani Putyin hatalmát. Sőt, saját gazdaságuknak okoztak súlyos problémát, amit viszont ők nem tudnak megfelelően kezelni. Ennek feltűnő jele a globális minimum adó mindenáron való bevezetésének szándéka. Eredetileg ezt az adót a multicégeknek szánták, aztán erről elfeledkeztek. Inkább arról lett szó, az Amerikát is elért válságot akarják ezzel valamilyen módon kompenzálni, csakhogy ez az amerikai vállalatokat is rosszul érintené, ezért is tiltakoznak ellene a republikánusok. Pat Toomey szenátor a költségvetési bizottság tagja így fogalmazott ennek kapcsán: „Maga a tény, hogy megpróbálunk más országokat meggyőzni arról, miszerint emeljék az adókat, az lényégében beismerése annak a kárnak, amit az országunknak okozunk”. Nem tévedhetünk nagyot, ha arra gondolunk, hogy az Egyesült Államokban erősen érik egy hatalomváltás.
„Joe Biden amerikai elnök leesik a kerékpárjáról egy biciklitúrát követően a Gordon’s Pond State Parkban, a delaware-i Rehoboth Beach-en 2022. június 18-án”
——————————————————————————————————————————————————————-
Hetvenöt évesen már nem biciklizek. (Az az átkozott reuma..) Nos egy kissé demens elnök aki a senkinek is kezet nyújt a levegőben (Látomásai vannak?) tényleg ne üljön biciklire, mert nem biztos, hogy nyeregben tud maradni. Én annak örülnék, ha a Fehér Házban sem maradna a szunyókálásaival és széles körben hallható pukkantásaival. Egy elnök lehet idős, de agyalágyult nem.