Győztek az eddig is kormányzó „álmodozók” a szombati grúz parlamenti választásokon. Ezzel az is eldőlt, hogy elmarad az ukrajnai száműzetésben élő korábbi elnök politikai visszatérése. Mihail Szaakasvili be is jelentette, hogy visszavonja jelölését a kormányfői tisztre.

Egymás után harmadszor is a kormányzó Grúz álom nevű párt győzött a grúziai választásokon. Az exit-pollok 41 és 55 százalék közé tették az ország leggazdagabb oligarchájának, Bidzina Ivanisvili pártjának eredményét, míg eszerint az ellenzéki Egységes Nemzeti Mozgalom 23 és 33 százalék között szerezhetett. Ezt megerősítették a hivatalos eredmények is. A szavazatok 97 százalékának összeszámlálása után a Grúz álom 47, míg az Egységes Nemzeti Mozgalom 27  százalékot, a szétaprózódott ellenzék összesen mintegy 44 szerzett. A 30 egyéni körzet felében a második fordulóban dől el az eredmény. Mindez az Ivanisvili vezette kormányzó erő magabiztos győzelmét jelenti, az ellenzék azonban csalást kiáltva az utcán, tüntetéseken szeretne visszavágni.

Korábban az ellenzéki párt legismertebb alakja, Mihail Szaakasvili még az ő győzelmükről beszélt, este azonban már a Mtavari arhi tévécsatornán bejelentette, hogy nem kíván Grúzia miniszterelnöke lenni. Tegyük mindehhez hozzá, hogy ezek után fizikai értelemben is kérdéses a visszatérése a hazájába.

„Szaakasvili álszent módon arról beszélt, hogy nem érdeklik a posztok, így a kormányfői tisztség sem. Mindehhez hozzátette, hogy a következő napokban dönti majd el, hol fog élni”

Korábban az ellenzék győzelme esetére az exállamfőt jelölte miniszterelnöknek, amit ő el is fogadott. Igaz, hozzátette, hogy csak két évig vezetné a kormányt, addig, amíg Grúziát a fejlődés útjára nem állítja. Ezzel a bejelentésével Szaakasvili meg is zavarta a választóit, akik a szavait úgy értelmezték, hogy két év után visszatér Ukrajnába, ahol most is állami tisztséget tölt be. Az Egységes Nemzeti Mozgalom esélyeit csökkentette az is, hogy nem tudott megegyezni az egyesülésről a második legnagyobb, a választások előtt mintegy 5 százalékos támogatottságon álló ellenzéki párttal, az Európai Grúziával.

A 150 képviselői helyből egyébként 120-at pártlistáról, míg 30-at egyéni körzetekben megválasztottakból töltenek fel. A pártok parlamentbe jutási küszöbe egy százalék, míg ahhoz, hogy egy politikai erő önállóan alakíthasson kormányt, legalább 40 százalékot kell elérnie.

„Az „álmodozók” harmadik sikere várható volt, ám példa nélküli a független Grúzia 1991x utáni történelmében”

Korábban ugyanis Eduard Sevardnadze és Mihail Szaakasvili pártjai is csak két-két győzelemig jutottak. A Grúz álom vezetője, Bidzina Ivanisvili a nyugatos külpolitikai irány folytatását, a NATO-hoz közeledés politikáját ígéri. A belpolitikában mindent megtesz azért, hogy a bizalom erősítésével egyesítse az országot, visszatérítse Abháziát és Dél-Oszétiát. Az elmúlt négy év legnagyobb eredményének az oligarcha a belpolitikai helyzet stabilizálását és a koronavírus-járvány megfékezését nevezte.

„A járvány helyzet Grúziában valóban jobb, mint a szomszédos államokban”

Eddig összesen alig több mint 6 ezer igazoltan fertőzöttet tartanak számon, miközben ez a szám Azerbajdzsánban több mint 40, Örményországban pedig több mint 50 ezer. Mindez a szigorú járványügyi intézkedéseknek köszönhető. Az ellenzék tüntetésekkel megpróbálta a karantén feloldására kényszeríteni a kormányt, ám ez a törekvés nem járt sikerrel.

„A kormányzó erő számára az egyik problémát az új, inkább az ellenzéknek kedvező választási rendszer és a gazdasági válság jelentette”

Korábban fele-fele arányban jutottak a parlamentben pártlistán és egyéni körzetekből, a küszöb pedig 3 százalék volt. A másik gond a nehéz gazdasági helyzet. A hivatalos statisztikák szerint a lakosság 19,5 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Emellett a növekvő munkanélküliséget és az inflációt tartják a grúzok a legnagyobb problémának. Tovább mélyítette a válságot a karantén, amely leginkább a turizmust sújtotta. Az év első hét hónapjában ez a szektor 1,4 milliárd dollárt veszített. Az előrejelzések alapján a válság előtti állapotokhoz a gazdaság a legkorábban 2022-ben térhet vissza.