„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Kérjük, töltse ki kérdőívünket!

Ukrán köpeny

2024. máj. 18.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

Az ukrán belpolitika váratlan fejleménye volt Olekszandr Kubrakov infrastrukturális, egyben újjáépítésért felelős miniszter menesztése. Míg Mikola Szolszkij agrárminiszter menesztésében egyértelműen a korrupció játszotta főszerepet, addig Olekszandr Kubrakov esetében sokkal homályosabb a kép.

Bérces Zsolt írása a #moszkvater.com számára

„Ezen eredmények után Kubrakov sztárnak számított, 2022 őszén-telén a miniszteri feladatait bővítették, előléptették miniszterelnök-helyettessé, sőt a politikai pletykákban még az is felmerült, hogy Denyis Szmihal miniszterelnököt is leváltják vele. Így mostani menesztése nemcsak meglepőnek, de vezéráldozatnak is számít” #moszkvater

„Ezen eredmények után Kubrakov sztárnak számított, 2022 őszén-telén a miniszteri feladatait bővítették, előléptették miniszterelnök-helyettessé, sőt a politikai pletykákban még az is felmerült, hogy Denyis Szmihal miniszterelnököt is leváltják vele. Így mostani menesztése nemcsak meglepőnek, de vezéráldozatnak is számít”
Fotó:EUROPRESS/HANNAH MCKAY/POOL/AFP

Kubrakov az ukrán kormányzat leghatékonyabban dolgozó miniszterei közé tartozott. Sokáig a legnagyobb ukrán mobiltelefon cégnél, a Kyivstarnál dolgozott, ám 2011-ben átnyergelt a kormányzati szektorba, de a látványosabb, már politikai jellegű pályáját az ukrán úthálózatot felügyelő Ukravtodor élén kezdte 2019-ben.

Az ukrán úthálózat állapota, minősége hírhedten rossz volt, gyakorlatilag kátyúk tömkelege. Kubrakov vezérlete alatt láthatóan elkezdett javulni az utak minősége. Zelenszkij és Kubrakov meggyőzték egymást, hogy az infrastruktúra állapotát javítani kell. Az elnök 2021-ben meghirdette a programját, a „Nagy építkezést”, és ebben az évben neveztette ki Kubrakovot infrastrukturális miniszterré. A „Nagy építkezés” nem szerepelt a választási programjában, de a háború előtt ez volt Zelenszkij talán egyetlen kétségtelen sikertörténete.

„Az utak minősége szerte Ukrajnában javult, még a megyék/oblasztyok befolyási rangsorában igencsak hátul álló Kárpátalján is”

Az útépítés mellett igyekeztek az úthasználat szabályait is javítani. Rendszeres ellenőrzéseket rendeltek el a kamionoknál — mekkora terheléssel próbálnak a frissen helyrehozott utakra ráhajtani. Az utak mellett a repülőterek felújításában is voltak eredmények.

„Kubrakov az invázió 2022. februári elindulását követően is hatékonyan dolgozott tovább. Az ukrán vasút a várakozások ellenére működőképes maradt”

Az első hetekben sikerrel evakuálták a lakosságot az ország biztonságosabb nyugati részére, a következő hónapokban pedig az áttelepülni kívánó vállalkozásoknak segítettek. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a hadsereg utánpótlása, logisztikája is alapvetően a vasútra épül. A Harkov-Kupjanszk irányú ukrán ellentámadás 2022 augusztusi sikerében az is közrejátszott, hogy a katonai alakulatokat sikerült hirtelen, és rejtetten oda átcsoportosítani, részben vasúton.

„Kubrakov volt a <gabonafolyosó> megállapodás egyik kidolgozója, és ukrán aláírója Isztambulban. Ez az alku 2022 nyarától egy éven át kulcsszerepet játszott az ukrán mezőgazdasági szektor életben tartásában”

Odessza és szatellit kikötői (Csernomorszk/Csornomorszk; Juzsne/Pivgyennij) működőképes állapotban tartása mellett az ukrán dunai kikötőket (Reni, Izmail) is sikerült helyrehozniuk, fellendíteniük. Amikor 2023 nyarán az oroszok és az ukránok hagyták lejárni a „gabonafolyosó” megállapodást, akkor a miniszter közreműködésével kiépítettek egy alternatív megoldást, mely szerint az ukrán parti vizeken folytatják a hajózást, és a hajók biztosításában megjelenő kockázati prémiumot állami forrásokból állják. Ez 2023 októberében kezdett el működni, és ukrán dunai kikötők forgalmával együtt nem várt sikerre vezetett ukrán szempontból.

„Azt is az infrastrukturális miniszter érdemei között kell megemlíteni, hogy az ukrán energetikai szektor a háborús nehézségek ellenére mostanáig a felszínen maradt”

Érdemes rövid kitekintést tenni a körülményekre. A háború kezdetén az orosz hadsereg elfoglalt több erőművet. A legfontosabbakat felsorolva, a hírekben sokat szereplő 6000 MW-os zaporozsjei atomerőmű mellett érdemes megemlíteni a szintén zaporozsjei 2850 MW-os hőerőművet, Uglegorszkaja/Vuglegirszka 3600 MW-os hőerőművét, a Luganszk/Luhanszk melletti 1425 MW-os hőerőművet. Szlovjanszk 830 MW-os hőerőműve pedig közvetlenül a frontvonalban van, így működése erősen sporadikus volt. Összehasonlításként, a Paksi Atomerőmű kapacitása napjainkban 2000 MW. Mindezek igen jelentős áramtermelési kapacitás kiesését jelentették az ukránok számára már a háború kezdetén. Majd 2022 őszén az orosz haderő elkezdte módszeresen szétlőni az ukrán villamosenergia hálózatot, amely azonban a rengeteg kár ellenére is működőképes maradt. Ebben pedig a különböző energetikai állami és magáncégek mellett az infrastrukturális minisztériumnak is nagy szerepe volt. Ráadásul az együttes erőfeszítéseknek köszönhetően 2023 őszére – Kubrakov nyilatkozata szerint – az elosztóhálózatot sikerült 70 százalékos állapotra kijavítani.

„Ezen eredmények után Kubrakov sztárnak számított, 2022 őszén-telén a miniszteri feladatait bővítették, előléptették miniszterelnök-helyettessé, sőt a politikai pletykákban még az is felmerült, hogy Denyis Szmihal miniszterelnököt is leváltják vele. Így mostani menesztése nemcsak meglepőnek, de vezéráldozatnak is számít”

Ukrán politikáról szólva nem lehet elmenni a korrupció kérdése mellett. Különösen úgy, hogy Mikola Szolszkij menesztése esetében ez volt az kiváltó ok. Ilyen viszonylatban Kubrakov elég tisztának számít(ott). Bár az útépítési szerződések elosztása miatt sokat bírálták, de korrupció gyanús ügybe igazából egy alkalommal keveredett, de ekkor sem saját maga. 2023-ban a NABU és az SAP alkalmazottai leleplezték egy költségvetési források elsikkasztásában részt vevő csoport tevékenységét, amelynek tagja volt Vaszil Lozinszkij, Kubrakov helyettese is. Ezt követően a Miniszteri Kabinet felmentette Lozinszkijt a közösségfejlesztési, területi és infrastrukturális miniszter-helyettesi posztból.

„Viszont a politikai bosszú kategóriájában esetleg számítani lehet arra, hogy Kubrakov ellen is felhoznak a közeljövőben korrupciós vádakat”

Kubrakov menesztése idén április közepén teljességgel váratlanul került elő, de amikor előkerült, akkor már gyakorlatilag kész tényként. Az, hogy a menesztés gyakorlati kivitelezésére még egy hónapot kellett várni, az az ukrán politikai „táncrendben” nem kirívó. A menesztésnek két oka merült fel. Egyrészt február közepétől az ukrán háborús kilátások igen borúsra fordultak, és Zelenszkij már mindenkiben bűnbakot keres. Másrészt az energetika ellen újrainduló orosz támadások most látványosabb károkat eredményeztek, immáron az elosztó hálózat mellett a megmaradt erőműveket is célba vették, sikerrel. Az ukrán áramszolgáltatás az összeomlás szélére került, és ezt Ukrajna minden szektora megérzi. Gazdasági kihatásai mellett a lakosságra is további terheket ró, de a hadi ipart is akadályozza, illetve a vasúthálózat villamosított részének működését is. Bár azt, hogy az előzetesen végletekig kimerített, a teljesítőképesség határára jutott energetika katonai okokból történt összeomlását miért a civil miniszter nyakába varrja az ukrán elnök, azt egy politikai „stiklivel” inkább lehet magyarázni. A katonai vezetést frissen cserélte le, és az újakat még nem lehet okolni, nagyon kilógna a lóláb.

„Kubrakov és Szolszkij menesztését követően még Irina Verescsuk reintegrációs miniszterelnök-helyettes és Denyisz Maljuszka igazságügyi miniszter menesztése került szóba. Emellett még Andrij Kosztyin ukrán főügyész sorsa is kérdéses”

Az igazságügyi vezetők leváltásának megjelenése érdekes lehet az elnöki mandátum 2024. május 20-i lejárata kapcsán előkerülő politikai játszmák szempontjából. Azt is meg kell említeni, hogy Denisz Szmihal miniszterelnök az utóbbi hónapokban keveset szerepel a nyilvánosság előtt, különösen 2022-2023-al összehasonlítva. Ezek azonban csak rebesgetések, közel sem eldöntött kérdések.

A kijevi politikai meglepetések között azt is érdemes tudni, hogy a mozgósítási törvény áprilisi módosítása nagy törésre mutatott rá az elnök és a Verhovna Rada között. Korábban is lehetett tudni, hogy a parlamenti képviselők között nagy a feszültség, a törvények elfogadásához szükséges 226 szavazatot sokszor már kétes eszközöket bevetve egyre nehezebben szedi össze David Arahamija, a Nép szolgája frakcióvezetője és Ruszlan Sztefancsuk házelnök.

„Azonban a hosszú hónapokig napirenden lévő mozgósítási törvény módosítása ennél mélyebb problémákra mutatott rá rendkívül élesen”

A mozgósítási törvény legfontosabb változtatása a sorozási korhatár 27-ről 25 évre történő levitele volt. Némi kitérőként, a 18-25 éves ukrán férfiakra elvileg csak a sorozási hivataloknál történő regisztrációs kötelezettség vonatkozik, de az oda betévedő fiatal férfiak sokszor hihetetlen presszúrának vannak kitéve, hogy „önkéntesként” írjanak alá.

A törvény ismételt, sokadik módosítása már tavaly ősszel előkerült, de az első változatot a kormányzat – látva a közvélemény és a képviselők ellenérzéseit – még decemberben visszavonni kényszerült. Egyes képviselők már ekkoriban oda-odanyilatkoztak, hogy nem mernek a választókkal találkozni, szemükbe nézni, akkora ellenszenvvel találkoznak. Ezen alapállás a következő hónapokban fokozódott, főleg annak kapcsán, hogy a kormányzat nem állt elő reális tervvel a háború befejezését illetően.

Bár a módosított kormányzati előterjesztést 2024. február 7-én elfogadták a képviselők, de ezt követően képviselői indítványok tömkelegével jöttek elő, a végleges szavazást lényegében a végtelenbe tolva. Zelenszkij február 21-én személyesen próbálta a  Nép szolgája frakció tagjait meggyőzni, a háború két éve alatt először (!!!) beszédbe elegyedve velük. A meggyőzési kísérlet eredménytelen volt, sőt a hírek szerint inkább a visszájára fordult.

„Sokat elárul a politikai hangulatról, hogy a Verhovna Radában jelenleg szereplő 401 képviselő addig 1300 (!) körüli módosító indítványt nyújtott be, azonban az elnöki intervenciót követően a szám 4300 (!!) körülire, azaz képviselőnként átlagban mintegy 10-re növekedett”

Ezt a helyzetet legjobban a parlamenti obstrukció fogalmával lehet leírni! Jellemző, hogy maguk a képviselők is eltérő számú módosításról tudtak. Zelenszkij és csapata február és április között minden trükköt és nyomásgyakorlást bevetve sem volt képes elérni, hogy a Verhovna Rada megszavazza a sorozási korhatár lejjebb viteléről is szóló módosítást.

„Ezt látva, áprilisban Zelenszkij elővett egy 2023. májusban megszavazott, a sorozási korhatárt 25 évnél rögzítő törvényt, amelyet egészen addig ismeretlen okból nem írt alá”

A parlamenti patthelyzetet látva viszont most hirtelen megtalálta ezt a törvényt az íróasztalán és aláírta. Miután a képviselők látták, hogy a lényegi kérdés már eldőlt, így a többi módosítást a mozgósítás kapcsán már rapid módon megszavazták. A törvény módosításából viszont kimaradt a leszerelést szabályozó rész, így a már bevonult katonák a jelenlegi jogszabályok szerint gyakorlatilag halálukig, vagy megrokkanásukig állományban maradnak. Ez a helyzet a lakosság alapelvárásának teljességgel ellentmond, és nagy elkeseredést váltott ki, amelyhez képest a sorozási törvény további módosításai, elsősorban szigorításai eltörpülnek.

Annyi bizonyos, hogy a háborúk sorsát meghatározó clausewitz-i trióból (vezetés, hadsereg, lakosság) most Ukrajnában mind a három remeg, az összeomlás szélére került. Meglátjuk, hogy mi kerül elő még az elkövetkező hetekben a köpeny alól.

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK