„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Harkovtól északra sem épültek ki a megfelelő mértékben a szükséges védvonalak, ahol egyes helyi információk szerint volt olyan szakasz, amelynek a készültsége nem érte el a 30 százalékot”
Fotó:EUROPRES/Muhammed Enes Yildirim/ANADOLU AGENCY/Anadolu via AFP
Nagyobb éjszakai tüzérségi előkészítést követően Oroszország május 10-én támadást indított a Harkovi terület északi, azon belül is a Belgoroddal határos szektorai ellen. Ahogy az a későbbiekben részletesen kifejtésre kerül, jelenleg egy viszonylag korlátozott műveletnek lehetünk szemtanúi, amelyet az Alekszandr Lapin tábornok által vezetett, ukrán források által 50 ezer fősre becsült Szever, azaz Észak harccsoport hajt végre.
„Utóbbi harccsoport viszonylag friss, április közepi alapítású és a korábbi orosz védelmi minisztériumi nyilatkozatok alapján a belgorodi, kurszki és brjanszki határ menti védelem koordinálása volt kezdetben az elsődleges feladata az ukrán támadásokkal szemben”
Szabadon értelmezve a jelenlegi támadás is részben ennek feleltethető meg. Akárcsak a háború 2022 februári kitörésekor, a Szever harccsoport is a könnyebb azonosítás érdekében saját hadszíntéri taktikai jelzést kapott, amely szándékosan vagy véletlenül, de a skandináv Gungnir, azaz Odin lándzsáját ábrázoló rúna alakját vette fel.
A taktikai jelzés egy BAZ teherautón
Forrás:Telegram
Noha az ukrán parancsnokság és politikai vezetés igyekszik elbagatellizálni hivatalos közleményeikben a támadás jelentőségét, ám annak tényét mind maga Zelenszkij elnök, mind pedig a Fehér Ház elismerte. Egyben Kijev aktívan is készült az elmúlt időszakban a lehetséges orosz támadásra, mind a határ menti védelmi infrastruktúra bővítése, mind a Harkovi terület 3 járásának 47 településére vonatkozó evakuációs parancsának képében. Utóbbiak a Harkovtól keletre fekvő harkovi, az északnyugati bogoduhovszkij és délkeleti izjumi járásokat érintették.
Az evakuációra kijelölt járások
Forrás:Telegram
„Mi lehet Moszkva célja a művelettel?”
A több hazai és nemzetközi portál által emlegetett opcióval szemben az orosz támadásnak nem célja a második legnagyobb ukrán város elfoglalása, hanem helyette egy legalább 5-10 – de a későbbiekben akár 20 – kilométer széles biztonsági zóna létrehozása az orosz határok mentén. Utóbbi a donyecki agglomerációhoz hasonlóan jelentősen csökkenteni tudná a Belgorod elleni ukrán támadások intenzitását, amelyet Kijev hagyományosan főképp az egykori csehszlovák 122 milliméteres RM-70 Vampire típusú rakétatüzérséggel hajt végre.
RM-70 Vampire kilövése a Harkovi területen
A Vampire nagyjából 40 kilométeres maximális hatótávolsággal bír, így, ha a határtól 10 kilométerre eltoljuk a frontot, valamint figyelembe vesszük a Belgorod és a határ közti 20-25 kilométeres távolságot, úgy már az orosz nagyváros védve tudna lenni az ukrán tüzérségi támadások többsége, de nem egésze ellen. Mindehhez érdemes azt is hozzátenni, hogy a tüzérségi egységek nem közvetlenül a frontvonal mentén, hanem attól legalább 5-10 kilométerre állomásoznak, így a biztonsági zóna kialakítása után a 122 milliméteres kaliber már eredménytelen lesz kifejezetten Belgorod városa ellen.
„Ám mint tudjuk, az ukrán haderő nem csupán 122, de 220, 227 és 300 milliméteres rakétatüzérséggel is rendelkezik a BM-27 Uragan, illetve az M142 HIMARS és BM-30 Szmercs – valamint annak továbbfejlesztése az Olha – révén”
A nagy hatótávolságú drónokról, siklóbombákról, valamint a ballisztikus rakétákról nem beszélve. Utóbbira kiváló példa az egyik belgorodi panelház összeomlását kiváltó május 12-i támadás, amelyet az ukrán haderő vélhetően egy AASM típusú siklóbombával hajtott végre délnyugati irányból, a Szumi területen fekvő Ahtirka település térségéből. A célpont egyben nem a panelház, hanem az ugyanazon Scsorsza utcában található Lucs hőerőmű lett volna.
A Belgorodot ért támadás lehetséges iránya
Forrás:Rybar
„Vélhetően az offenzíva kezdeti szakaszában a Lipci-Veszjoloje-Tyernovaja-Sztarica-Gatyiscse-Volcsanszk, azaz az ukrán védelem első vonalának elfoglalása a cél, amelyet követően lehet a műveleteket további irányokba kiterjeszteni”
Utóbbi a környező erdőségek és vízfolyások miatt nagy valószínűséggel magába fogja foglalni Rubezsnoje és Goptovka településeket. Volcsanszk egyben egy fontos logisztikai központként szolgál a környező területek ellátása szempontjából – ahogy az történt orosz ellenőrzés alatt egészen 2022 szeptemberéig –, így a település elfoglalása elsődleges taktikai jelentőséggel bír az Észak harccsoport részéről. Volcsanszk ugyanis nem csupán közúti és vasúti kapcsolattal rendelkezik Belgorod irányába, de egyben saját repülőtérrel is bír.
A Belgorodba vezető vasútvonal mentén jól kivehető Volcsanszk állomása
Forrás:stat.nonews.co
E sorok írásakor éppen utcai harcok bontakoztak ki Volcsanszkon belül, ahol egyes jelentések szerint az orosz haderőnek sikerült a település északi szektorait elfoglalnia, de még az ukrán védelem tartja magát.
„Egyben önmagában a Harkovtól északra és keletre fekvő határvidék elfoglalása még nem oldja meg nemhogy az egész északkeleti szektor, de még Belgorod védelmét sem az ukrán támadásokkal szemben”
Ahogyan azt a vizsgált május 12-i eset is mutatta. Ám a rendelkezésre álló erőforrások és az eddigi események alapján inkább egyfajta lépésről lépésre haladó, lassan kibontakozó offenzívát fog Moszkva követni, akárcsak a donyecki agglomerációnál. A cél a biztonsági zóna kialakításával együtt az ukrán kapacitások felszámolása, amely legjobban a felőrlő harcokkal érhető el.
„Milyen egyéb következményei lehetnek a harkovi támadásnak?”
A Harkov elleni támadás hatásait vizsgálva nem szabad elmenjünk azon tény mellett sem, hogy az új front megnyitása tovább húzza szét az amúgy is leterhelt ukrán erőket. Utóbbiaknak immár egyszerre kellene felvenniük a harcot a zaporozsjei, donyecki agglomerációs, Csaszov Jar-i/bahmuti és kupjanszki frontok mentén az ott kibontakozó orosz támadásokkal szemben. Ahogy pedig azt az eddigi eredmények alapján látjuk, egyik esetben sincsen igazán könnyű dolga vagy tartós eredménye az ukrán haderőnek.
Az ukrajnai frontok állása 2024. május 14-én
Forrás:Rybar
Még a harkovi támadást megelőzően az orosz csapatok Csaszov Jarnál újabb helyen érték el a fő védelmi vonalként szolgáló Donyec-Donbassz-csatornát, a 2023 nyári nagy ukrán ellentámadás jelképéül szolgáló Rabotyino település döntő hányada ismét orosz ellenőrzés alatt áll és a Kupjanszkba vezető H26-os főút bejáratát őrző két település, Kiszlovka és Kotljarovka esetében szintén az orosz trikolór lebeg a romok felett.
A Csaszov Jar-i front állása 2024. május 4-én
Forrás:Rybar
Ha pedig hozzávesszük azt, hogy az elmúlt időszakban az utolsó Donyeck környéki betonerőd, Krasznogorovka esetében is sikerült katlanba zárva bekeríteni az ukrán csapatok egy részét, a harkovi támadással együtt semmiképp sem vár könnyű jövő a kijevi parancsnokságra. Az egyre súlyosabb harci helyzet egyik sajátságos jele lehet az ukrán oldalról számtalanszor alkalmazott retorika újjáéledése Csaszov Jar esetében.
„Utóbbit az ukrán szárazföldi erők parancsnoka, Olekszandr Pavljuk a The Economist-nak adott interjújában már csak mint egy <helyi jelentőséggel bíró> településként emleget”
Az adott település – és ezáltal elvesztésének – jelentőségét szándékosan alábecslő ukrán narratíva egyértelműen már annak közeljövőben – megint csak hetekről vagy több hónapról beszélünk mindenképp – bekövetkező feladásának előkészítése mint az történt Szoledar, Bahmut, Avgyejevka vagy Marjinka esetében.
A hadi helyzet ukrán oldalon kibontakozó fokozatos romlásával párhuzamosan a védendő település jelentősége is rohamléptékben csökken, az egykori orosz támadást megállító erődből – lásd Festung Bahmut – valami sztyeppei őrbódévá degradálódva.
Csaszov Jar és a szlavjanszki agglomeráció közti távolságok
Forrás:Telegram
Pedig ahogyan azt Bahmut ostromakor is láthattuk, Csaszov Jar nem csupán egy fontos parancsnoki központ ukrán oldalról, de egyben a Raj-Gorodovka-Konsztantyinovka védelmi vonal előretolt bástyája, amelynek elfoglalásával már látótávolságba kerülhet a Szlavjanszk-Kramatorszk agglomeráció.
„Milyen taktikát alkalmaz az orosz fél az offenzíva során?”
Fontos azt már az elején leszögezni, hogy az első ukrán védelmi vonalak nem közvetlenül a határ mentén, hanem attól 5-10 kilométeres távolságra helyezkednek el, így a kezdeti betörések érthetően nem is ütköztek igazán nagy ellenállásba Kijev oldaláról. Utóbbihoz hozzáadódik az orosz-ukrán határ mesterségesen kialakított jellege, mivel Harkov-Belgorod tengely egészen 1991 végéig évszázadokon keresztül egy egymásba fonódó egészet alkotott és a Szovjetunió széthullása ezt a szimbiózist törte meg.
Az első ukrán védelmi vonalak hozzávetőleges elhelyezkedése a határhoz képest
Forrás:Twitter/X
Számtalan hasonló példát említhetnénk magyar oldalról a Kárpát-medencéből, ahol az 1920-as trianoni döntés életbe lépésével az egymással szimbiózisban élő városok közé került mesterséges elválasztás. Az 1991-es határváltozást viszont a településszerkezet nem követte le és számos kisebb falu vagy egyéb település övezi a két nagyváros közti zónát, amelyek jelentős hányada épp a határ vonalában fekszik.
„Ahogyan azt Jurij Butuszov ukrán újságíró is elmondta, az első napon elfoglalt 4 település – Sztrelecsje, Krasznoje, Piljanaja és Boriszovka – már hosszabb ideje az egyik fél által sem ellenőrzött szürke zóna részét képezték érdemi védelem nélkül”
Másik oldalról a 2022 ősze óta nagyobb léptékű harcot nem tapasztaló harkovi térség viszonylag békésebb szektornak számított, így lehetőség nyílt az ukrán parancsnokság számára, hogy kisebb létszámú és harcértékű erőket – főképp területvédelmi alakulatokat – állomásoztasson arra. Mindehhez ha hozzávesszük Harkov közelsége miatt az ott szerveződő nacionalista alakulatok – mint a Kraken – aktív jelenlétét, azok egy fals biztonságérzet alakíthattak ki ukrán oldalról a harkovi határvidék védelme szempontjából.
Az ukrán katonai hírszerzés – GUR – által közzétett videó a Kraken aktivitásáról a harkovi régióban
Ráadásul ahogy orosz, úgy ukrán oldalon is a burjánzó bürokrácia miatt a valós helyzetnél jóval derűlátóbb kép alakult ki a parancsnokság felső szintjein a szándékosan eltorzított jelentések következtében. Butuszov szerint akárcsak Avgyejevkától nyugatra, Harkovtól északra sem épültek ki a megfelelő mértékben a szükséges védvonalak, ahol egyes helyi információk szerint
„Volt olyan szakasz, amelynek a készültsége nem érte el a 30 százalékot”
A támadások elődlegesen két irányban, Lipci fele a Harkovba vezető főút, míg Volcsanszknál a Donyec és Volcsja folyók mentén haladnak. Utóbbihoz kapcsolódóan az orosz fél megkezdte a még ukrán kézen lévő átkelők szisztematikus felszámolását UMPK siklóbombák és H-38ML típusú precíziós rakéták alkalmazásával. A cél az ukrán védelem szétaprózása a logisztikai útvonalak elvágásásával.
Egymásra szórt sárkányfogak, amelyeknek elviekben az orosz támadást kellett volna megakadályozniuk
Forrás:Telegram
Szemben a háború első szakaszával vagy éppen a 2022-es harkovi ukrán ellentámadással, jelen helyzetben egy sokkalta felkészültebb és modern precíziós fegyverzettel jobban ellátott orosz haderővel van dolgunk. Ahogyan azt az ukrán logisztika elvágására és a csapatok bekerítésére vonatkozó hidak elleni támadásokból is láthatjuk, felderítés szempontjából a műveletet egy mélyebb előkészítés előzte meg.
„Ám ez még csak az érme egyik fele, mert hiába van kezünkben a koordináta, ha az adott objektumot nem tudjuk mivel megsemmisíteni”
Itt jönnek képbe az általunk a „Sorsfordító siklóbombák?” című elemzésünkben részletesen vizsgált UMPK típusú siklóbombák, amelyek 40-60 kilométeres távolságban, azaz jelen helyzetben még az orosz határok mögül képesek precíziós csapásmérő képességet tömegesen biztosítani.
Az UMPK típusú bombák bevetésének sematikus rajza
Forrás:xxtomcooperxx.substack.com
Ha ezekhez az egyéb precíziós rakétákat is – mint a H-38ML, vagy a Tornado-Sz rakétatüzérség által indítható UMPB bombák – hozzávesszük, Moszkva kezében olyan kártya leleledzik, amely egy sokkalta nagyobb volumenű intenzív támadást tesz lehetővé a korábbiaknál drasztikusan megnövelt eredményességgel. Továbbá elmondhatjuk, hogy bizonyos értelemben a precíziós eszközök tömeges bevetésére szolgáló harceljárásokat az orosz fél még Avgyejevka, Marjinka és a donyecki agglomeráció egyéb részeinek ostroma során dolgozta ki.
„Ám még mindig nincs vége, mivel az ukrán kommunikációs állomások, energiahálózat és légvédelem elleni szisztematikus támadásokkal, valamint a felderítési képességek drasztikus javulásával együtt Oroszország már hosszabb ideje készítette elő a terepet az offenzíva számára”
De ebbe a sorozatba illeszkedik be a digitális műsorszórás mellett katonai átjátszóállomásként is szolgáló harkovi tévétorony április 22-i kilövése is. A meggyengült légvédelem következtében pedig az orosz légierő sokkalta hatékonyabban és a frontvonalhoz közelebb képes támogatást nyújtani a szárazföldi csapatoknak, valamint ahogy a front más szektoraiban, úgy itt is folyamatos a vadászat az ukrán légvédelem megmaradt állományára.
A szovjet Buk alvázon alapuló első FrankenSAM kilövése
Utóbbi esetben a FrankenSAM elnevezésű, szovjet hordozójárműveket nyugati légvédelmi rakétákkal egyesítő hibrid rendszerek első példányának kilövésére is már sor került a harkovi szektorban.
„Mindezek mellett az orosz fél e sorok írásáig alapvetően a kisebb számú gyalogsági csapatokkal végrehajtott támadásokat preferálja az őket kísérő folyamatos tüzérségi és légi tűztámogatás mellett”
Azaz gyakorlatilag azt lehet ezzel elmondani, hogy míg főképp a határ orosz oldaláról folyamatosak a tüzérségi belövések és UMPK/egyéb precíziós fegyverzet és Lancet öngyilkos drón indítások az ukrán megerősített állások/objektumok/haditechnika ellen, addig a gyalogság ezeknek az ernyője alatt nyomul fokozatosan előre. Vélhetően a határ mentén fekvő kiterjedt szektorok konszolidációját követően érkezhetnek meg nagyobb számban a gyalogsági és gépesített csapatok az offenzíva további kiszélesítésére, amely akár már ennek a videónak a megjelenésekor is aktívan zajlhat.
A Szever harccsoport egyik BMP-3 típusú gyalogsági harcjárműve
Forrás:Telegram
Viszont az elfoglalt területek feletti kontroll konszolidálása szempontjából az orosz csapatoknak nem lesz könnyű dolguk. Az orosz Dva Majora Telegram csatorna szerint az ukrán katonai felderítés – GUR – az SzBU-val közösen pont ilyen eshetőségre egy kiterjedtebb és kondicionált földalatti ellenállási mozgalmat hozott létre, amely főképp a harcokban életüket vesztett ukrán katonák női hozzátartozóira és a még térségben maradt fiatalokra alapul.
Ezen személyek könnyen követhetnek el szabotázsakciókat az orosz csapatok, logisztika, katonai objektumok vagy épp hadoszlopok ellen, miközben fontos információkat szolgáltathatnak Kijevnek az orosz csapatmozgásokra vonatkozóan. Miután pedig Harkov viszonylag közel fekszik, így a szabotázscsoportok ellátása könnyen megoldható.
„Végső soron az alkalmazott taktika szempontjából a sors sajátságos fintora az a tény, hogy a Szever harccsoportot az az Alekszandr Lapin tábornok vezeti, akihez sokan – oktalanul – a 2022 szeptemberi harkovi orosz összeomlást is kötik”
Ahogy azt a vonatkozó cikkünkben is megírtuk, az orosz összeomlás nem az akkor éppen pár hete kinevezett Lapin személyén, hanem az „Otvazsnije” néven illetett harccsoport, illetve az akkori Nyugati Katonai Körzet egységeinek mélyen gyökerező problémáin és inkompetenciáján múlott a sikeresen kivitelezett ukrán előkészítés mellett.
Alekszandr Lapin parancsnoki minőségben
Forrás:Telegram
Ennek az orosz hadi és politikai vezetés is tudtában volt és nem véletlenül csak ideiglenesen került háttérbe Lapin. Személye egyben logikus választás a Szever harccsoport vezetésére, mivel már rendelkezik a térségre vonatkozóan jelentősebb tapasztalattal, amit most már a szükséges intézményi háttér egészít ki.
„Kiterjedhet-e újabb szektorokra az orosz támadás?”
Ahogyan azt már a biztonsági pufferzónák esetében is említettük, az elsődleges orosz célt alapvetően a nemzetközileg elismert határok és az azok mögött fekvő hátország biztosítása jelenti az ukrán diverzáns támadásokkal, valamint tüzérségi csapásokkal szemben. Ezt maga Vlagyimir Putyin is több alkalommal hangoztatta célként.
A harkovi front állása 2024. május 14-én
Forrás:Rybar
A támadások bár többségében Belgorod városára, illetve a környező területekre koncentrálódtak, ám ugyanúgy jelen vannak a kurszki és brjanszki térségben is. Előbbi a kurszki atomerőmű szempontjából kiemelt fontosságú, mivel nem csupán az erőmű, de az azt kiszolgáló 750 kV-os transzformátorállomásokat is több alkalommal támadta már az ukrán haderő drónok segítségével.
„A térképre tekintve nyilvánvalóvá válik, hogy nem csupán a harkovi, de a szumi és csernyigovi határterületek is potenciális veszélyforrást jelentenek orosz szempontból, amelyet egy biztonsági zóna létesítésével csökkenteni lehetne”
Jelen helyzetben viszont erre egyelőre minimális esély mutatkozik, mivel bár a „Szever” harccsoport hatásköre az egész északkelet-ukrajnai határvidékre vonatkozik, ám az 50 ezer fős állomány nem elégséges csak egy koncentrált támadásra. Épp ezt láthatjuk most is a harkovi-belgorodi határ mentén fokozatosan kibontakozni.
A Szever harccsoport állománya és elhelyezkedése
Forrás:Twitter
A szumi és csernyigovi határterületek mellett viszont a Donbassz kulcsának számító Szlavjanszk-Kramatorszk agglomeráció elfoglalásához is szükség van további északi irányból kiinduló műveletekre, döntően Harkovtól keletre.
„Nagyjából a 2022 szeptemberi ukrán ellentámadás előtti állapotok helyreállításával, azaz Kupjanszk, Izjum, Balakleja, valamint Liman visszafoglalásával lehetne biztosítani a lehetséges ostrom északi szárnyát”
Mindezt megtámogatva a Szvatovo-Kremennaja vonal menti harcokat. Ehhez viszont megint csak hosszú hetek és hónapok folyamatos összehangolt harcai lennének szükségesek – elsőként Kupjanszk keleti felének és Kupjanszk-Uzlovoj vasútállomás elfoglalásával –, amik túlmutatnak a jelenlegi harkovi offenzíva keretein.
„Ellenben még a donbasszi-harkovi-zaporozsjei műveletekkel koordinált orosz támadás sem fogja sem a háború végét, sem az ukrán haderő összeomlását magával hozni”
Bár kétségtelenül egyre nehezebb helyzetbe kerülnek Kijev erői, ám sem az ukrán politikai vezetés, sem a mögötte álló nyugati kormányzatok nem dobják be a törülközőt belátható időn belül.
A harcok döntő többsége még mindig a donbasszi népköztársaságok területén belül zajlik és a harkovi offenzíva teljes megvalósulásával is csupán a 2022 nyári állapotok állhatnak vissza az orosz-ukrán határ mentén.
A Donyecki Népköztársaság által sajátként elismert és ténylegesen kontrollált területek 2024 májusában
Forrás:Wikipedia
Messze még az út nemhogy Harkov, de Kupjanszk ostromáig is, ami megint csak egy lépéssel viszi közelebb az orosz erőket a történelmi Novorosszija keleti területének központjához. A sokat emlegetett Odesszáról nem is beszélve.
„Mint pedig azt látjuk, a NATO és főképp annak európai tagállamai egy hosszú távú Ukrajna stratégiát igyekeznek kidolgozni, amely biztosítékként szolgálhat Donald Trump esetleges visszatérése esetén”
Ám a fehér házi személycsere jelentősége sem olyan biztos, mint amilyennek elsőre tűnik. A 45. amerikai elnök visszatérése nem biztosíték gyakorlatilag semmilyen módon a harcok befagyasztására vagy Amerika kilépésére. A tétek és befektetések még mindig túl magasak a Nyugat számára, hogy kifaroljanak az Ukrajna projektből. Annyi katonai segítséget az ukrán haderő biztosan fog kapni, amivel még épp a víz felett tudjon maradni, miközben a harcok 2025-26-ig biztosan, de egyes becslések szerint akár 2027-ig is elhúzódhatnak.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
csakafidesz says:
Véleményem szerint Odessza elfoglalásával lehetnek nyeregben az oroszok. Sokkal fontosabb lenne, mint Harkov. A másik dolog, hogy a széles frontok mellett egy támadó ékkel be kellene törni Kijevbe, mert ennek komoly lélektani hatása kenne.