//Elhallgattatott ukrán ellenzéki tévék
Szankciókkal sújtották és lekapcsolták az adást a Tarasz Kozak által tulajdonolt NewsOne, a 112-es és a Zik hírcsatornákoat Ukrajnában 2021. február 2-án #moszkvater

Elhallgattatott ukrán ellenzéki tévék

MEGOSZTÁS

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 43. számú rendeletében jóváhagyta az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozatát, amely szankciókat vet ki Tarasz Kozak parlamenti képviselő és az általa birtokolt vállalatok ellen. A jogi nonszensz – saját állampolgárra kivetett szankciók – jelentőségét az adja, hogy Kozak a legnépszerűbb ellenzéki hírcsatornák tulajdonosa, az ellene hozott szankciók értelmében tehát a kormányzattal kritikus média jelentős részét ítélték hallgatásra.

Kosztur András írása a #moszkvater.com számára

Szankciókkal sújtották és lekapcsolták az adást a Tarasz Kozak által tulajdonolt NewsOne, a 112-es és a Zik hírcsatornákoat Ukrajnában 2021. február 2-án #moszkvater
Szankciókkal sújtották és lekapcsolták az adást a Tarasz Kozak által tulajdonolt NewsOne, a 112-es és a Zik hírcsatornákon Ukrajnában 2021. február 2-án
Fotó:EUROPRESS/Stringer/Sputnik

Az elmúlt hetekben az ukrán kormányzat számos furcsa döntést hozott, amelyek egyaránt árulkodhatnak az ország vezetőinek túlzott elbizakodottságáról, vagy a közelgő vesztük felismeréséből fakadó kétségbeesésből is. Előbbire nehéz lenne racionális indokokat találni, utóbbira annál inkább. A legújabb közvélemény-kutatások a másfél évvel ezelőtt még egyedül többséget szerző Nép Szolgája pártot ma már gyakran csupán a harmadik, negyedik helyre mérik országosan. De a népszerűségét illetően sokáig kitartó Volodimir Zelenszkij elnök támogatottsága is bezuhant.

„A koronavírus-járvány katasztrofális kezelése mellett ehhez a mélyrepüléshez az is hozzájárult, hogy Zelenszkij és csapata gyakorlatilag egyik választási ígéretét sem tartotta be. Sőt, gyakran éppen a várakozásokkal ellentétesen cselekedett”

A belpolitikai színtéren gyülekező viharfelhők – amelyek a választási előrejelzések mellett elsősorban az egyéni vállalkozók által szervezett folyamatos tüntetésekben nyilvánulnak meg – miatt a kormányzat számára különösen fontossá vált a külső partnerek támogatása. Ez alatt az elmúlt években Kijevben elsősorban az Egyesült Államokat és a hozzá kapcsolódó olyan nemzetközi szervezeteket értik, mint például az IMF.

„Ez a megfelelési kényszer különösen erős lett Joe Biden megválasztása után”

Egyrészt azért, mert az ukrán vezetés Bidentől határozottabb segítséget remélhet Oroszországgal szemben, mint az olykor Putyinnal kokettáló Trumptól. Másrészt pedig azért, mert Bidennek a kampánya során kellemetlen perceket is okoztak saját és fia ukrajnai ügyei, amelyekben a jelenlegi ukrán vezetéshez közeli személyek is érintettek voltak.

A furcsa döntések nyitánya novemberben az alkotmánybírósággal kapcsolatos vita során Zelenszkij által benyújtott törvényjavaslat volt, amely az elnöki hatásköröket jócskán túllépve, egyszerűen feloszlatta volna a kormányzatnak, és főképp a „nyugati partnereknek” nem tetsző döntést hozó szervezetet. Ekkor még visszavonta ugyan javaslatát a készséges elnök, azonban a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanáccsal (RNBO) és Ukrajna Biztonsági Szolgálatával (SZBU) karöltve Biden beiktatását követően valóságos sorozatba kezdett.

„Először a Motor Szics nevű zaporizzsjai, repülőgép- és helikopter hajtóműveket gyártó vállalat új, kínai tulajdonosai ellen vezettek be szankciókat”

Ezzel gyakorlatilag lemásolták az amerikaiak – egyébként még a Trump-adminisztráció alatt hozott – döntését, amelyben szintén fekete listára tették az egyik érintett céget. Ez a döntés önmagában még talán nem is okozna feltűnést, figyelembe véve azonban, hogy Kína Ukrajna elsőszámú kereskedelmi partnere, és a COVAX nemzetközi elosztási mechanizmusán kívül koronavírus elleni vakcinákat is csupán Kínából vár az ország, meglehetősen vakmerő lépésnek tűnik. Tudva, hogy a kínaiak milyen érzékenyen reagálnak üzleti érdeksérelmeikre. A Motor Szicsbe befektetni kívánó kívánó Skyrizon azonban már régóta szúrta az amerikaiak szemét, így Kijev is lépett.

Ahogy léptek Olekszandr Dubinszkij képviselőtársuk ügyében is. Dubinszkij, a Nép Szolgája egyik legismertebb tagja és kijevi megyei vezetője januárban felkerült az amerikaiak által a választásokba történő beavatkozással vádolt, és ezért szankciókkal sújtott ukrán személyek listájára. Nem sokkal később Dubinszkijt kizárták a párt parlamenti frakciójából.

„Az újabb érthetetlen lépést az SZBU Telegram-csatornák elleni vizsgálatról szóló bejelentései, és az ahhoz kapcsolódó letartóztatások jelentették”

Az ukrán titkosszolgálatok „leleplezték” az orosz vezérkar által működtetett Telegram-csatornák hálózatát, amelyek destabilizációs szándékkal manipulálták az ukrán közvéleményt. A leleplezés mellé éppenséggel csak a bizonyítékokat nem mutatták fel, amelyek az oroszok érintettségére vonatkoznának. A legnépszerűbb anonim Telegram-csatornákat is érintő ügyben a csatornák törvénytelen tevékenységét többek között abban vélték felfedezni az SZBU szakértői, hogy azok kritizálták az ország vezető politikusait, korrupcióval vádolták őket, és az országban növekvő társadalmi feszültségekről, munkanélküliségről és a közszolgáltatások díjainak emeléséről írtak.

„Az igazi nonszensz azonban február 2-án este következett be, amikor Ukrajna elnöke az RNBO döntését elfogadva szankciókkal sújtotta… Ukrajna állampolgárát, mi több, parlamenti képviselőjét, Tarasz Kozakot, az Ellenzéki Platform – Az Életért (OPZZS) tagját, aki az OPZZS egyik vezető alakjához, Viktor Medvedcsukhoz köthető televíziós csatornák névleges tulajdonosa”

Ezek a tévék – a NewsOne, a 112-es és a Zik hírcsatornák – a legnépszerűbbek közé tartoznak az országban, és kellemetlen perceken kívül a legutóbbi napokig megjelenési felületet is nyújtottak a kormánypárt tagjainak, akik előszeretettel szerepeltek a most a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatba hozott csatornákon.

„Szintén nem elhanyagolható tény az sem, hogy a legutóbbi kutatások szerint éppen az OPZZS az, amely stabilan vezet a biztos pártválasztók körében, és a legtöbb mandátumhoz jutna egy esetleges parlamenti választáson”

Ahogy a döntés kritikusai rámutattak, amennyiben az érintett személyek és vállalatok terrorista tevékenységgel való közvetett vagy közvetlen kapcsolatára az az RNBO számára a szankciókat javasló SZBU bizonyítékokkal rendelkezik, úgy – mivel Ukrajna állampolgáráról van szó – büntetőjogi eljárást kellene kezdeményeznie, amelynek során a bíróság dönthetne az érintett cégek lefoglalásáról vagy felszámolásáról. Erre hivatkozott Dmitro Razumkov is, a parlament házelnöke, aki az RNBO tagjaként nem volt hajlandó aláírni a szankciókról szóló döntést.

„Razumkov régóta kilóg a sorból a kormánypárton belül. Annak vezetőjeként jutott a parlamentbe 2019-ben , azóta a saját játékát játssza, és sokan az elnöki szék lehetséges várományosaként emlegetik”

Razumkov ugyanis pártja jelentős részével ellentétben továbbra is igyekszik a Nép Szolgája választási ígéreteinek mentén politizálni, és távol maradni annak egyre fokozódó botrányaitól. Főképp, ha annak jogi következményei is lehetnek.

Persze, a közeljövőben nem valószínű, hogy bárki bajba kerülhetne a szankciók kivetése miatt. Az olvadozó kormánypárt, bár egyre szűkösebben, de még mindig egyedüli többséggel rendelkezik a parlamentben. Közben baj esetére már tárgyalásokat folytat a rutinos Julija Timosenko frakciójával is egy esetleges koalícióról, és a közvélemény-kutatások ismeretében a még meglévő képviselők igyekezni fognak elkerülni a parlament idő előtti feloszlatását.

„Ami pedig talán még ennél is fontosabb lehet, hogy a szólás szabadságáért világszerte aggódó Egyesült Államok kijevi nagykövetsége is üdvözölte a szankciók kivetését, mint az oroszok információs háborúja elleni védekezés egy lépését”

Pár nappal korábban Kristina Kvien, az Egyesült Államok ideiglenes kijevi ügyvivője, és Olekszij Danilov, az RNBO titkára találkoztak is, amelyen közlésük szerint a szankciók témaköre is előkerült. Bár ekkor még mindenki a kínaiakkal kapcsolatos intézkedésekre asszociált – ezeket a találkozó másnapján hirdették ki -, könnyen lehet, hogy a legutóbbi döntés is az amerikai külügy előzetes jóváhagyásával, rossznyelvek szerint egyenesen annak sugalmazására történt.

A döntés kritikusai és persze az orosz kormánypárti sajtó munkatársai nem is haboztak felhívni rá a figyelmet, hogy

„az ellenzéki tévécsatornák bezárását helyeslő Egyesült Államok a szólásszabadság kérdésében a Trump elhallgattatása körüli botrány után ezzel az újabb esettel végleg hiteltelenné válik”

Végső soron azonban nem Washington, hanem Kijev jelenlegi urai kell, hogy megfizessék majd a minapi döntés árát. S ha a rivális sajtó elhallgattatásával időt is nyertek maguknak, középtávon súlyos politikai, de akár jogi következményekkel is számolhatnak az abszurd szankciók miatt.

(A szerző a XXI. század intézet vezető kutatója)

MEGOSZTÁS