„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Elérte Oroszországot a benzinhiány második hulláma

2026. aug. 28.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Újra eltűnt a benzin. Még Moszkvában is újra sorok vannak a benzinkutaknál, és ahol tegnap minden volt, ott semmi sem maradt. Az oroszokat az sem nagyon vigasztalja, hogy Ukrajnában is nehéz a helyzet. A hosszú távú normalizáció elérését nehezíti, hogy nincs egyértelmű újraelosztási stratégia, és a finomítókat továbbra is támadják. Az üzemanyaghiány második hullámán az orosz kormány benzin importtal igyekszik enyhíteni.

„A kereslet megugrását nemcsak a benzinhiány okozza” #moszkvatwer

„A kereslet megugrását nemcsak a benzinhiány okozza”
Fotó:EUROPRESS/Igor IVANKO/AFP

Moszkvában ismét sorok állnak a töltőállomásoknál. Az irkutszki régióban a hatóságok közben ismét felszólították a lakosokat, hogy ne rohanjanak a benzinkutakhoz, és legyenek felelősségteljesek az üzemanyag fogyasztásukban. A helyzetet nehéznek, de kezelhetőnek nevezik, és az esetleges újabb áremelést a logisztikai kiigazítások eredményeként magyarázzák. A régióban egyébként a közelmúltban feloldották a korlátozásokat, és az elnöki látogatás során a helyi lakosok meglepődve tapasztalták, hogy a benzinárak mindössze egy nap alatt jelentősen csökkentek, majd természetesen ismét emelkedtek, ahogy más szibériai régiókban is történt. A logisztika tehát néha az ellenkező irányba is képes alkalmazkodni.

„De a problémák nem korlátozódnak Szibériára”

Augusztusban újabb ellátási zavarok hulláma érte el a Tula, Tambov és Kaluga megyéket, Primorje és Krasznodar határterületét. Szocsiban újra bevezetik a jegyrendszert. Moszkvában egyes benzinkutaknál csak dízelolaj kapható, és ismét sorok alakulnak ki, különösen nehéz 95-ös oktánszámú benzint találni. Más szóval, az üzemanyagpiac rendszerszintű problémája visszatér, még hozzá éppen parlamenti választások előtt.

„Az ellátási problémákat magyarázzák a logisztikai nehézségek is”

Amikor egy nagyobb finomító leáll, az üzemanyagot az ország más részeiről kell behozni. A vasutak már túlterheltek, és a speciális tartálykocsik száma korlátozott. Szibéria, a Távol-Kelet és a déli országrész különösen sebezhető, ahol a távolságok nagyok, és a gépjárművek iránti kereslet nyáron megnő. Moszkva, amelyet általában prioritási alapon látnak el, jó mutató ebben a tekintetben. Ha még itt is visszatértek a sorok, az azt jelenti, hogy a biztonsági ráhagyás továbbra is kicsi.

Számos korlátozás lépett már életbe, maximalizálták a személyenként eladható mennyiséget, QR-kódos jegy rendszert vezettek be, a páros és páratlan rendszámok alapján is hoztak rendelkezést, de így is egyre komolyabb hiány tapasztalható szerte Oroszországban. Tízből hét benzinkútnál kifogyott az üzemanyag vagy akadozik az ellátás. Emelkedtek az árak is, a benziné 2026 első felében átlagosan 7,4, a gázolajé 12 százalékkal, de egyes kutaknál ennél jóval nagyobb emelkedést is tapasztaltak. A Kreml rá is szabadította e vállalatokra az ellenőrző szervét, amelyek 41 szabálysértést meg is állapítottak. Közben Volgográdban öt embert vettek őrizetbe, mert egy videóüzenetben arra panaszkodtak, hogy a tisztviselők korlátozás nélkül tankolhatnak, míg a hétköznapi autósoknál jegyrendszer van érvényben. Egyikük öt nap elzárást, egy másik pénzbírságot kapott. Moszkva az ellátás biztosítása érdekében korábban betiltott üzemanyagfajták árusítását is újra engedélyezte, így újra kapni Euro-2, Euro-3 és Euro-4 szabványnak megfelelő benzint, amik a járművek motorját és a környezetet is jobban károsítják.

„A kereslet megugrását nemcsak a benzinhiány okozza”

A bizalom hiánya vezérli, hogy holnap is lesz benzin. Ezért a fő probléma már nem a literenkénti ár vagy akár egy adott benzinkútnál a sorban állás. Az üzemanyagpiac egy újabb próbájává válik az állam azon képességének, hogy biztosítsa a mindennapi élet normalitását. Meglehetősen nehéz elmagyarázni az embereknek a makroökonómiát, a lengéscsillapítókat és a finomítók kihasználtságát. De egy üres benzinkutat mindenki láthat.

„Ez a helyzet aláássa a történésekkel kapcsolatos tudatosságot is”

Oroszország a világ egyik legnagyobb olajtermelője, mégis arra kérik a polgárokat, hogy takarékoskodjanak a benzinnel. Az olaj és a benzin egyértelműen más. A finomítás vált a szűk keresztmetszetté. Azonban júliusban Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes nyíltan kijelentette, hogy a hiány részben a finomítók „csapásainak” tudható be. Júniusban az olajfinomítás jelentős visszaesést mutatott. Egyes létesítmények javítás alatt állnak, másokat a károk után javítanak. És a ma nem finomítóban előállított benzin néhány hét múlva nem lesz elérhető egy több ezer kilométerre lévő olaj raktárban.

„Az orosz energetikai hálózat elleni ukrán dróntámadások – július elejére Oroszország minden nagyobb finomítóját legalább egyszer találat érte – okozta hiányt a Kreml is elismeri”

Bár ahogy Vlagyimir Putyin fogalmazott, az ilyen támadásoknak nincsenek kritikus következményei. Ukrajna és nyugati támogatói ezzel szemben abban reménykednek, hogy a kőolaj-finomítók és az orosz energetikai infrastruktúra elleni csapások, az ezek következtében fellépő lakossági üzemanyaghiány, a közúti áruszállítás ellehetetlenülése és a légi forgalom akárcsak részleges leállása és az abból fakadó elégedetlenség megroppanthatják az ország működését. Abba Kijevben és Brüsszelben nem gondoltak bele, hogy a látványosan erősebb orosz ellencsapások ennél jóval hamarabb komoly gondokat okozhatnak Ukrajnában.

„Tény azonban, hogy az ukrán támadások azért jó négy év után a határtól távol élő orosz lakosságot is közelebbről megismertették a háborúval, vagy inkább annak a következményeivel”

Jelenleg a finomítók nagyjából 80 ezer tonna üzemanyagot tudnak előállítani a napi 120 ezer tonnás átlagos fogyasztás kielégítésére, a hiányt pedig importból igyekeznek pótolni. Mindenek előtt Belaruszból, ahonnan az év első felében 25-ször annyit szállítottak le, mint a megelőző év azonos időszakában. De vásárolnak üzemanyagot Kazahsztánból, Indiából, vagy például már Marokkóból is.

„A kormány tehát gyakorlatilag már minden adminisztratív eszközt bevetett”

A benzin exportját betiltották és meghosszabbították. A Belaruszból és Indiából érkező import növekszik. Engedélyezik az alacsonyabb kibocsátási normákkal rendelkező üzemanyagok forgalmazását. Regionális korlátozásokat vezetnek be, az árakat szabályozzák, és a készleteket újraelosztják. Mindezt azonban elsősorban nem is a termék fizikai hiánya moziválja, hanem következményei elleni küzdelem.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. “Jelenleg a finomítók nagyjából 80 ezer tonna üzemanyagot tudnak előállítani a napi 120 ezer tonnás átlagos fogyasztás kielégítésére, a hiányt pedig importból igyekeznek pótolni.”
    Csak összehasonlításképpen, 2021-ben, a háború eszkalációja előtti utolsó “békeévben” Oroszország 4403 ezer tonna benzint és 49241 ezer tonna dízelt exportált, főleg stabil, jól fizető európai piacokra. Ez napi szintre levetítve 147 ezer tonna üzemanyag, ami exportra került, ezt a számot érdemes összevetni a jelenlegi napi 40 ezer tonna üzemanyag importigénnyel. Ez fájni fog az orosz költségvetésnek. De nem csak annak, hanem az orosz lakosságnak és cégeknek is, akiknek ki kell fizetnie az olcsó hazai benzin/dízel és a drága importüzemanyag közötti jelentős árkülönbözetet. Ha rögzített hatósági árat vezetnek be, akkor viszont garantáltan súlyosabb lesz az üzemanyaghiány a jelenleginél.

    • Hát, ilyen a háború.

  2. Sokkal erősebb válaszcsapásokat kellett volna foganatosítani (és lehet, hogy nem csak) Ukrajna ellen amikor elkezdték a finomítókat támadni. Még most sem késő…

    • Vagy elfogadni az ukrán ajánlatot és kölcsönösen leállítani az energetikai létesítmények elleni csapásokat. Az ukránok többször is felajánlották 2025-26 folyamán, de süket fülekre találtak vele.

      • Minszk III-nak Moszkva szerint nincs értelme.

        • Miért nem védik jobban a finomítókat? Vagy “magán” kézben van az Orosz energetikai ipar? Vagy megint trehányak, mint voltak a történelem során annyiszor? Meg akarják buktatni Putyint? Erős kezű vezető hiányzik az Oroszoknak? Hol van a sok díszszemle során bemutatott csúcstechnika? A népnek cirkusz kell? Nehogy mi is megkapjuk, mert akkor újra le kell mászni a fáról…

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Célkeresztben a Paks II. projekt

2026. okt. 15.
A Roszatomot és a Paks II. Atomerőművet lejárató kampány megszervezésével vádolta meg az Európai Bizottságot a hét elején az orosz Külső Hír...

Miképpen hagyott fel Oroszország a halálbüntetéssel?

1996. augusztus 2-án hajtottak végre Oroszországban utoljára halálbüntetést. A sorozatgyilkos Szergej Golovkint, gúnynevén Fischert lőtték a...

Próbára teszi a Nyugat egységét az orosz dízel

2026. okt. 14.
Vlagyimir Putyin és Donald Trump megállapodása az orosz dízelolajt érintő szankciók felfüggesztéséről túlmutat az üzemanyag kereskedelmen. O...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater