//Elejtett mondatok III.
Mihail Misusztyin a Valdaj Klub éves találkozóján 2020. október 20-án Moszkvában #moszkvater

Elejtett mondatok III.

MEGOSZTÁS

A politikusok beszélnek, néha sokat is. Így van ez rendjén. Ám, ha az újságíró leles egy mondatot, egy jellemzőt, amire úgyis azt fogják mondani, hogy a kontextusból kiragadták, nem ő a bűnös. Csak észrevette.

Mihail Misusztyin a Valdaj Klub éves találkozóján 2020. október 20-án Moszkvában #moszkvater
Mihail Misusztyin a Valdaj Klub éves találkozóján 2020. október 20-án Moszkvában
Fotó:Valdai Discussion Club

Csak egy mondat. Higgyék el, néha csak egy mondat kell ahhoz, hogy lássuk a lényeget. Nézzük is meg, hiszen ha belegondolunk ebbe a mondatba, akkor például talán

„nemcsak sokkal többet megértünk az orosz politikából, és talán azon sem lepődünk meg, ha Mihail Misusztyint egyre t6öbben tartják Vlagyimir Putyin egyik lehetséges utódjának”

Az előtt a bizonyos mondat előtt azonban még néhány szót arról, hogy mit mondott az orosz kormányfő a Valdaj Klub éves találkozóján. Nos, beszélt az orosz gazdaság előtt álló kihívásokról, amelyeket némiképp átírt a COVID-19, és arról is, hogy Oroszország jól alkalmazkodott a szankciókhoz. Korrekt helyzetértékelést adott, és programbeszédet tartott, amelyben a legtöbbször a digitalizációt említette.

„Ezt idáig azonban Dmitrij Medvegyev is elmondhatta volna, legfeljebb nem ilyen meggyőzően, az új technológiákról és a digitalizációról azonban aligha tudott volna ilyen magabiztossággal beszélni”

Az már eddigi életútjából is kirajzolódott, hogy a miniszterelnök nagyon is a 21. században él, és a digitalizációról nem csak beszél, de érti is a lényegét. Ezzel a szemlélettel tette a világ egyik legmodernebb adórendszerévé az oroszt. Idáig persze ez még mindig nem lett volna volt több, mint egy hozzáértő csinovnyik felszólalása. A kérdésekre válaszolva azonban azt is érzékeltette, hogy a szürke hivatalnok külső színes egyéniséget rejt. Ugye, már tudjuk, hogy Misusztyin zeneszerző is, méghozzá nem is akármilyen. Az orosz esztrád állócsillagának, Grigorij Lepsznek két jól ismert dalát is ő szerezte.

Aztán az utolsó kérdésként elhangzott, hogy kit tart magához közel állónak a történelemben, és kire néz fel.

„Minden programbeszédnél árulkodóbb volt, hogy Szergej Koroljovot és Steve Jobsot említette magához közelállóként”

Szergej Pavlovics Koroljov szovjet mérnök, a Szovjetunió rakétafejlesztéseinek egyik fő irányítója, aki a Szputnyik–1, a világ első műholdjának és a Vosztok–1, a világ első űrhajósát szállító űrhajójának felbocsátásával írta be a nevét a történelembe. Steven Paul „Steve” Jobs amerikai üzletember volt az Apple elnöke, vezérigazgatója, az informatikai és a szórakoztatóipar ismert alakja. A számítástechnika egyik úttörője, irányítása alatt fejlesztette ki az Apple Computer a cég egyik fő termékét, az Apple Macintosh számítógépet, valamint az iPod médialejátszót, az iPhone okostelefont és az iPad táblagépet. Ebből a mondatból is láthatjuk tehát, hogy Misusztyin nem véletlenül tartják a 21. század emberének, és emlegetik akár Putyin lehetséges utódaként is. S hogy ez az esély megmaradjon, ahhoz nemcsak 21. századinak, de kellőképpen orosznak is kell lenni. S Misusztyin nem hibázott. Mikor arról kérdezték, hogy kire, mire büszke a történelemből, akkor gondolkodás nélkül rávágta, hogy

„Oroszországra és Vlagyimir Putyinra”

Nincs is ezzel semmi baj, csak kicsit furcsán hatott a valóban 21. századi gondolkodásról árulkodó beszélgetésben. Úgy látszik, digitalizáció, robotizáció ide vagy oda, van, ami nem változik. S hogy kellene-e, azt döntsék el Önök!

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.