Somkuti Bálint írása a #moszkvater.com számára

„Az átalakuló világrendben tehát az ENSZ átalakításától kezdve a világűrre és a kibertérre vonatkozó, nemzetközileg elfogadott szabályok megalkotására egyaránt határozott szükség lenne”
Fotó:EUROPRESS/Charly TRIBALLEAU/AFP
Az 1335-ös Visegrádi királytalálkozótól kezdve, a Szent Szövetségen át, a második világháborút lezáró teheráni, jaltai és potsdami találkozókig, az egymással nem háborúban álló felek hasonló módokon döntötték el vitás kérdéseiket.
„Az európai felháborodás leginkább annak szól, hogy ez alkalommal az elmúlt 500 év két meghatározó tényezője és az ENSZ BT két tagja – Franciaország és Nagy-Britannia – most szembesült azzal, hogy eljárt felettük az idő”
Ezt ugyan eddig is lehetett sejteni, hiszen a két állam már 1956-ban, a szuezi válság alatt szembesült azzal, hogy az Egyesült Államoknak nemcsak a szándéka, hanem a képessége is megvan arra, hogy nyílt háború vagy atomfegyver alkalmazása nélkül rájuk kényszerítse az akaratát. Ettől függetlenül az illúzió további 70 évig kitartott, hogy aztán 2026-ban hulljon végleg darabokra.
„Már a másik világháború utáni új világrendet megalapozó megbeszélések is 2 + 1 formátumban zajlottak, ugyanis ténylegesen a Szovjetunió és az Egyesült Államok voltak azok, akik valós mozgástérrel rendelkeztek. Nagy-Britannia egyfajta függelékként rendelkezett ugyan saját mozgástérrel, ez azonban a gazdaság mérete miatt korlátozott volt”
Ugyanez igaz a jelenlegi felállásban, csak ebben az esetben a plusz egy Oroszország, amelyik fegyveres ereje, és az atomtöltetei, valamint nyersanyag készletei miatt tartozik egyértelműen a kiemelt kategóriába, és nem azok közé, akikről döntenek. Amikor azt feszegetjük, hogy mi történhet a találkozó után, milyen következményekkel járhat ez a találkozó, mindenképpen érdemes megvizsgálni azt, hogy milyen témák kerülhetnek az első előkészítő megbeszélés alkalmával a napirendre.
„A leginkább akut kérdés talán az energiaválság, amely eltérő okokból ugyan, de egyformán érinti a feleket”
Az orosz-ukrán, illetve az amerikai-izraeli-iráni háború miatt beállt energiaéhség komolyan fenyegeti a világgazdaságot, amelytől mindegyik szereplő jelentős mértékben függ. Trump szeretné elérni a stratégiai nukleáris fegyverekről szóló START szerződés meghosszabbítását, amelyre Kína úgy válaszolt, hogy jelenlegi atomfegyver készletek közel sincsenek egy kategóriában a másik két hataloméval, ezért mindenképpen szeretné ezeket fejleszteni, így erre a megbeszélése nem nyitott. Hogy milyen egyéb témák kerülnek napirendre Ukrajnán és a nukleáris fegyvereken kívül, arról egyelőre még korai beszélni.
„Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy ezek a megállapodások a többi hatalom számára a megállapodók mérete és pozíciója miatt egyértelműen magától értetődően kötelezőek lesznek”
Európa ugyan akár a tárgyalások előtt, akár a tárgyalások után megpróbálhat valamilyen szintű kedvezményeket elérni, de figyelembe véve a különböző európai vezetők nyilatkozatait az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyukról, ez mindenképpen hátrányosan fogja őket érinteni. Az európai mozgástér várhatóan tovább fog szűkülni. Ugyan Kínának nincs ellenére, hogy Oroszország gyengüljön az Ukrajna területén a Nyugat ellen vívott háborúban, azonban éppúgy nem áll érdekében túlzott arányú győzelme sem.
„Így várhatóan az ukrán kérdésben nem lesz olyan könnyű megállapodni, mint azt sokan gondolják”
Biztosan felkerül a napirendre Vang Ji kínai külügyminiszter kijelentése, aki több mint egy hónappal a világűrbe telepített amerikai fegyverekről szóló hivatalos bejelentés után arról beszélt, hogy ezeknek a fegyvereknek az elterjedését meg kell akadályozni. Nagyon érdekes, hogy Elon Musk nagyon hasonló veszélyre figyelmeztet egy nemrégiben közzétett nyilatkozatában. Ebben arról beszélt, hogy a civil célú Starlink további katonai célú alkalmazása orosz ellenintézkedéseket vonhat magával. Ha a támadás a Starlink műholdak ellen bekövetkezik, az ütközési láncreakció beindulásával fenyeget, és a folyamat végén az orbitális pályán olyan űrtörmelék mezők alakulhatnak ki, amelyek az egész Földet elzárnák a további űreszközök indításától.
„Az űrkutatás és az űrbéli terjeszkedés számtalan kérdése a hidegháború alatt tető alá hozott, mára egyértelműen túlhaladottnak tűnő rendelkezéseket tartalmaz, ráadásul a világűr kutatásban megjelenő szereplők száma – ideértve a magánvállalatokat is – drasztikusan megnövekedett”
A mesterséges intelligencia, a ritkaföldfémek és egyéb témák nemzetközi szabályozására vonatkozó tárgyalások is várhatóak, ha nem is az első fordulóban. Kérdés az, ki és mennyi előnyről hajlandó lemondani egy megállapodás érdekében.
„Az átalakuló világrendben tehát az ENSZ átalakításától kezdve a világűrre és a kibertérre vonatkozó, nemzetközileg elfogadott szabályok megalkotására egyaránt határozott szükség lenne”
Hogy ezekre úgy kerül sor, hogy a történelem által meghaladott országok ebben már nem vesznek részt, abban szinte biztosak lehetünk, ahogy abban is, ahogy a mondás tartja, a kutya ugat és a karaván halad.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater