„Sajátságos módon az ukrán haderő szinte mindig akkor kezdi el tömegesen támadni a donyecki agglomerációt, mikor a front többi szakaszán drasztikusan romlani kezd a hadi helyzet”
Fotó:EUROPRESS/Sameer Al-DOUMY/AFP
Az ukrán stratégiai infrastruktúra elleni támadások kapcsán érdemes egy kisebb kitekintést tenni a frontvonal másik oldalára, az immár Oroszország részét képező Donyecki Népköztársaságba. Ugyanis a nyugati sajtó, illetve politikai elit részéről rendre elhangzanak olyan állítások, mint a stratégiai infrastruktúra támadásának háborús bűnökhöz való hasonlítása, valamint Moszkva népirtással való megvádolása. Noha nem a szisztematikus támadások értékelése áll jelen elemzésünk középpontjában, miután azt korábbi cikkeinkben már bemutattuk, a módszer semmiben sem különbözik a Nyugat és az Egyesült Államok által az elmúlt 30 év konfliktusaiban alkalmazottaktól. Legyen szó Jugoszláviáról, Irakról vagy Szíriáról, a cél az ellenfél harcképességének felszámolása a hátország, valamint a haderőt kiszolgáló infrastruktúra megbénításával. Sőt, Washingtonhoz képest Moszkva rendre még mindig inkább visszafogja magát, főképp, ha a stratégiai infrastruktúra támadása közbeni áldozatok számát tekintjük.
„Ellenben Kijev tudatosan tartja folyamatos tűz alatt Donyeck lakónegyedeit, a környező elővárosokat, valamint magát a civil lakosságot”
Az elmúlt hetekben ismét egyre erősödtek a Donyeck elleni ukrán tüzérségi belövések, naponta több tucatnyi tüzérségi gránát, illetve rakéta csapódik be a városban. Helyi jelentések szerint csak december első két hetében mintegy 460 lakóház rongálódott vagy semmisült meg Donyeckben. A főképp BM-21 Grad rakéta-sorozatvetőkkel, illetve nyugati 155 milliméteres gránátokkal végrehajtott támadások intenzitása 2014 óta a legmagasabb szintet éri el, gyakorlatilag nincsen olyan nap vagy napszak, mikor Kijev nem lőné Donyeck városát. Ráadásul még nem is az esetleges katonai vagy hadászatilag jelentősebb infrastruktúrát, hanem válogatás nélkül a piacoktól kezdve a templomokon át egészen a kórházakig. A vasárnapi és keddi napokon két alkalommal érte támadás a főképp idegsebészettel foglalkozó, valamint a helyi lakosságot kiszolgáló Kalinyin kórházat, legalább hat ember életét követelve. Mondanunk sem kell, a kórházak, illetve egyéb egészségügyi intézmények elleni szándékos csapásmérés háborús bűncselekménynek minősül.
A Kalinyin kórház a támadásokat követően
„Ám Kijev természetesen mindent tagad, sőt”
A kijevi vezetés álszent módon továbbra is tarja magát a korábbi kommunikációs formulához. Avagy nem egyszer a nyugati média által kendőzetlenül, gyakorlatilag ellenőrzés nélkül átvett ukrán olvasatban az orosz erők saját maguk lövik Donyecket a helyi lakosság megfélemlítése és a háborús célok legitimálása érdekében. Az ukrán katonai hírszerzés – GUR – Freedom televíziónak – korábbi nevén 1+1/UATV – nyilatkozó munkatársa egyenesen azt állította, hogy Ukrajna befeketítése érdekében az orosz csapatok saját maguk szedik össze a frontvonal mentén fellelhető nyugati fegyvereket, miközben a felvételeken látható halottak csupán statiszták. Mindezt annak érdekében, hogy a videók és fényképek aztán a Donyeck elleni ukrán agresszió bizonyítékaként szolgálhassaanak. Olekszij Aresztovics elnöki tanácsadó pedig minderre rákontrázva egyenesen Moszkva nemzetközi felelősségre vonását sürgette a Donyeck elleni tüzérségi belövések kapcsán. Finoman szólva mindkét érvelés eléggé gyenge lábakon áll, mivel már a helyi térfigyelő kamerák felvételeit vizsgálva megbukik a hivatalos ukrán narratíva, miközben még mindig semmi érdeke nem fűződik Moszkvának saját területe megtámadásához.
Az említett ukrán interjúrészlet
„Másrészt egyszerűen fizikailag lehetetlen, hogy Moszkva az ukrán ellenőrzés alatt álló északnyugati-nyugati irányból támadja Donyecket”
Utóbbiakra mind a lövedékek becsapódási szögei, valamint pályája egyértelmű bizonyítékot nyújtanak. Ráadásul NATO kompatibilis fegyverzet hiányában egyedül csak Kijev tudja Donyecket 155 milliméteres tüzérségi gránátokkal lőni, amelyek roncsain nem egyszer még a gyártás során feltüntetett próbajelek is felismerhetőek. Kijev valós célja a közleményekkel ellentétben épp a saját háborús céljainak legitimálása, avagy Oroszország és az orosz haderő démonizálása a saját lakosság irányába. Mindez természetesen nem meglepő, hisz mégis a második világháború utáni legsúlyosabb európai fegyveres konfliktusról beszélhetünk, ahol a front mindkét oldalán fontos a hátország egyben tartása. Ám a háborús propagandának is vannak határai. Kijev pedig mindezzel ismét csak annak a 2014 óta ismételt tézisnek ad igazat, amely szerint legfeljebb a Donbassz területére, de nem annak lakosságára tart igényt. Főleg, ha az orosz ajkú, netalán még Oroszországgal szimpatizáló is.
A donyecki Átváltozás székesegyházat, közvetlenül a reggeli mise előtt ért tüzérségi találat
„Sajátságos módon az ukrán haderő szinte mindig akkor kezdi el tömegesen támadni a donyecki agglomerációt, mikor a front többi szakaszán drasztikusan romlani kezd a hadi helyzet”
Még a kelet-ukrajnai harcok leghevesebb, 2014-15-ös időszakában sem érte akkora támadás Donyecket, mint most, miközben a város stratégiai jelentősége messze eltörpül az orosz-ukrán háború viszonylatában. Ám épp Liszicsanszk elestét megelőzően kezdte el Kijev a frissen beszerzett nyugati tüzérségi lövegekkel támadni Donyecket, kvázi ellensúlyozva harctéri problémáit. Mondanunk sem kell, az „artyomovszki húsdarálóként” emlegetett Szeverszk-Szoledar-Artyomovszk vonal esetében az ukrán haderő minden erőfeszítés ellenére hatalmas napi veszteségeket szenved el – nyugati becslések szerint a halottak és sérültek száma 500-800 között lehet –, miközben Moszkva felől január-február folyamán folyamatosan ott lebeg a levegőben egy esetleges újabb front megnyitásának veszélye. Ukrán oldalról nem jobb a helyzet a Donyecktől délnyugatra fekvő Marjinka, illetve bővebben nézve Ugledar térségében sem, amelyek esetében lassan, de folyamatosan nyomulnak előre az orosz csapatok. A Donyeck környéki ukrán védelem központjának tartott Marjinka elfoglalása pedig megnyitná az utat nyugati irányba az orosz csapatok előtt, akárcsak az erődvárossá alakított avgyejevkai kokszüzem utánpótlási vonalát biztostó Vogyanoje feletti ellenőrzés megszerzése.
A Marjinka környéki harcok állása 2022. december 18-án
Forrás:Rybar
„Az ukrán ágyúzások megszüntetésére egyedül a frontvonal eltolása jelenthet megoldást”
Mint azt már korábban említettük, amíg a közvetlen nyugat-donyecki agglomeráció térsége egy 25-40 kilométeres sávban ukrán ellenőrzés alatt marad, addig folytatódni fognak a település elleni tüzérségi támadások. Viszont, mint azt a luganszk elleni HIMARS támadások példái mutatják, ezt követően sem szűnnének meg a belövések, ám azok sokkalta nehezebbé és költségesebbé, ezáltal ritkábbá válnának. Mindehhez egyrészt szükség lenne Avgyejevka, valamint részben Ugledar elfoglalására, ám a 2014 óta kialakított mélységi ukrán védelem következtében egy frontális támadás az öngyilkossággal érne fel. Mindenképp egy átfogó, az egész Nyugat-Donbasszra kiterjedő támadásra lenne szükség, ám utóbbi előkészítéséhez elsőként az orosz csapatoknak a Szeverszk-Szoledar-Artyomovszk vonalat kellene áttörni. Utóbbival ugyanis a frontvonal immár közvetlen a Donbassz kulcsát jelentő Szlavjanszk-Kramatorszk agglomeráció térségében húzódna. Jelen helyzetben ez év végéig biztosan nem, de még egy esetleges január-februári nagyobb offenzívával is csak középtávon lehetséges.
A donyecki agglomeráció és az ukrán tüzérségi támadások központjaként szolgáló Avgyejevka
Forrás:Twitter
„Bár a tüzérségi ellentevékenység fokozása részben orvosolhatná a problémát orosz részről, a döntéshozatali folyamat lassúsága miatt ez nem minden esetben opció”
A túlburjánzó katonai bürokrácia, illetve a még a szovjet időkből visszamaradott hierarchikus berendezkedés következtében az alsóbb szintű egységek ukrán társaikhoz képest sokkalta kisebb műveleti szabadsággal rendelkeznek, a valós idejű hírszerzési adatok hiányáról nem is beszélve. Nem egyszer akár órák is eltelhetnek mire a központ engedélyezi a válaszcsapást az ukrán tüzérség állásaira, amely ekkorra már okafogyottá válhat. Noha a drónok tömeges elterjedése az orosz vonalak mögött némi segítséget nyújt, amíg a döntéshozatali folyamat nem kerül le alsóbb szintekre vagy nem egyszerűsödik a problémák nem fognak teljes egészében eltűnni.
„Ráadásul a stratégiai infrastruktúra elleni támadások során Kijev szinte ugyanazt a módszert alkalmazza, mint Moszkva, csak sokkalta kisebb mértékben”
Elég csak a határmenti orosz régiókra, de főképp a Belgorodi és Kurszki területekre tekintsünk, amelyeket Kijev szinte folyamatosan tűz alatt tart. Természetesen nagy hatótávolságú fegyverzet hiányában mindez csak korlátozott mértékben lehetséges, ám mint a Belgorod melletti Sebekino települést ért támadás is mutatja, megfelelő előkészítés mellett Kijev képes akár 14 ezer ember áramellátását is egyszerre elvágni pusztán egy támadással. Ismét fontos megjegyezzük, hogy a háborúban nincsenek szentek és a kialakított sajtóvisszhang ellenére Kijev ugyanolyan mértékben igyekszik az orosz hátországot megzavarni, mint Moszkva fordítva. Viszont képességeinél fogva csak sokkalta kisebb mértékben tudja azt.
AGM-88 HARM radarellenes rakéta maradványai Belgorodban 2022. december 18-án
Forrás:Telegram
„Az esetleges újabb vagy nagyobb hatótávolságú nyugati precíziós fegyverzet beérkezésével Kijev tovább tudná szélesíteni az orosz határvidék, valamint potenciálisan a belsőbb területeket elleni támadásait”
Bár rövid távon utóbbiak előnyei egyértelműen Kijevnek kedveznek, stratégiai szempontból nézve mindez egyértelműen egy sokkalta keményebb orosz válaszlépésben is manifesztálódhat. Főképp, ha például atomerőműveket vagy egyéb kulcsfontosságú infrastruktúrát érne találat. Ne felejtsük, a kurszki atomerőmű is mindössze 60 kilométerre fekszik az ukrán határtól és Kijev már nem egyszer próbálkozott annak megtámadásával. A háború tétjei pedig csak fokozódnak.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater