Kezdőlap » x-demokrata » Csehországba mennek dolgozni a kárpátaljaiak

Csehországba mennek dolgozni a kárpátaljaiak

Miért vonzóbb Csehország a kárpátaljaiaknak Magyarországnál? Ennek a kérdésnek próbál meg utánajárni Jászberényi Attila debreceni újságíró a Népszavában közölt terjedelmes riporttal. A cikk egy a Visegrad Fund által finanszírozott projekt része, amelyben egy-egy újságíró készített tényfeltáró riportot a migráció tárgykörében. Magyar részről a Népszava, szlovák részről a Denník N, cseh részről a Respekt, lengyel részről pedig a Gazeta Wyborcza vesz részt a projektben, leközölve mindegyik nyelven minden megszülető cikket. A témák változatosak, a Lappföldön dolgozó thai rénszarvaspásztor vendégmunkásoktól az „olaszba’” járó moldávokig. A magyar újságíró Kőszeghy Elemérrel a Kárpáti Igaz Szó és Horváth Gáborral a Népszava főszerkesztőjével beszélgetve Debrecenben mutatta be az írását.

Posta Ákos István írása a #moszkvater.com számára

Fotó:Jászberényi Attila

Jászberényi Attila a Kárpátaljáról Csehországba ingázó munkások élete mellett azt vizsgálta, hogy miként hat a helyi társadalomra az általuk hazaküldött pénz. A magyar sajtó és a politikai szereplők jelentős része is abból indul ki, hogy Kárpátalja lakossága számára Magyarország az első számú célpont, ám ez korát sem ilyen egyértelmű. A kedvezőbb munkajogi feltételek és munkakörülmények miatt ugyanis jobban megéri a távolabbi Csehországban dolgozni, mint a szomszédos Magyarországon. A munkakörülmények mellett az is Magyarország ellen szól, hogy sokszor leukránozzák az itt élő magyarokat, míg Csehországban nem éri őket ilyen inzultus. (Gondoljunk csak bele, hogy a DK leghangsúlyosabb kampányeleme volt a határon túli magyarok elleni uszítás, illetve az „ukrán nyugdíjasok” ügye.)

„Kárpátalján egyszerre van jelen a luxus és a nyomor. Ráadásul nem egymástól elkülönülve, hanem egymással párhuzamosan, ugyanabban a mikroközösségben”

Járhatatlan utak mellett a még a bánffyhunyadi cigánypalotákat is megszégyenítő haciendák. Világszínvonalú luxusmárkákat árusító üzletek és 17 ezer forintnak megfelelő nyugdíjak. Gomba módra szaporodó építőipari boltok hatalmas kerti medencekínálattal, és égető hiány hozzáértő szakemberekből.

Ugyanis mindenki megy, amerre csak tud! Az eldugott járási székhely Rahóról napi három közvetlen járat megy Prágába. E buszok utasai hetekre, hónapokra elhagyják családjaikat, hogy megkeressék azt a pénzt, amiből az otthon maradottak ki tudják fizetni a rezsit. Merthogy most már nem lehet a szovjet időkben megszokott, filléres orosz gázzal számolni.

Vannak, akik a fővárosban Kijevben keresik a boldogulást, a fiatalabb generációk azonban inkább az Európai Unióban. A magyar állampolgársággal rendelkezőknek könnyű dolguk van a nyugati országokban is, a többiek pedig oda mennek, ahol engedélyt kapnak. Az uniós országok versengenek a szorgos-dolgos munkáskezekért! A lengyeleknél rengeteg, közel kétmillió ukrán él és dolgozik, akiknek egy részét azonban a tervezett könnyítéseivel Németország könnyen elszívhatja a munkaerőpiacról. Szlovákiában a zöldség- és gyümölcstermesztők kérlelik a munkaügyi minisztert, hogy a kormány emelje fel az unión kívüli országok állampolgáraira vonatkozó kvótáját, mert nincs, aki leszedné a termést. Csehországban mintegy ezer forintos minimális órabér, és a munkaközvetítők által megszervezett, kulturált lakhatási körülmények fogadják az Ukrajnából érkező munkásokat. Az ukránnál és a magyarnál egyértelműen jobbak a körülmények, s a kárpátaljai jövedelmi viszonyok és a háborús helyzetből fakadó fenyegetettség figyelembe vételével kiváló alternatívát jelent az is, ha a szalag mellett dolgozik valaki.

„A kárpátaljai magyarok esetében azonban nemcsak azért lett kevésbé vonzó Magyarország, mert a régiós versenytársak – nem beszélve a messzebb lévő Németországról – előnyösebb fizetéseket, munkajogi feltételeket és körülményeket kínálnak. Hanem azért is, mert rendszeresen leukránozzák őket”

Ezzel a közönségből felszólalva vitába szállt Hajdú Erik, a Debreceni Egyetem New Jerseyben született és felnőtt hallgatója, aki azt konstatálta, hogy a magyarok jelentős része nincs a határon túli magyarok ellen, hiszen például Debrecen és Erdély között kifejezetten intenzív és jó a kapcsolat. Ugyanakkor tény, hogy általános idegenellenesség jellemzi a depresszióba süllyedő magyarságot.

„Korábban Magyarország még jelentős vonzerővel bírt a térségben. A kishatárforgalmi (max. 50 km-ig) belépővel a Nyíregyháza és az ukrán határ közti terület a kárpátaljaiak fontos bázisává vált. Majd az 2010 utáni években 2016-ig önkormányzati hatáskörben adható, egyszerűsített honosítás keretében sokan megszerezhették a magyar állampolgárságot. A korábban kincset érő okmány fénye azonban mára megkopott”

A konzulátuson nehezebb megszerezni, ráadásul az új, biometrikus adatokat tartalmazó útlevelekkel már az ukrán állampolgárok is beutazhatnak az EU-ba, sőt egyes tagállamokban munkát is vállalhatnak. A magyar papírokkal történő beutazás és munkavállalás jóformán egyetlen előnye az maradt, hogy nem kell három havonta hazautazni, kilépni a Schengen- zóna / EU területéről. (Jászberényi Attila interjúalanyai között volt olyan munkaszervező, aki magyarországi munkára még kiemelt bérezéssel sem kapott dolgozókat, míg csehországira bármikor!)

A projekt összes cikke az alábbi linken olvasható:
onthemove.sk