//Bosznia is lezárja a határait
Illegális migránsok az Észak-Boszniai Bihac melletti "Bira" menekülttáborban 2019. július 3-án #moszkvater

Bosznia is lezárja a határait

MEGOSZTÁS

Egyre szigorúbb intézkedéseket foganatosítanak a migrációs hullám feltartóztatása érdekében, miután hatezer migráns tűnt el nyomtalanul a boszniai hatóságok nyilvántartásából.

Illegális migránsok az Észak-Boszniai Bihac melletti "Bira" menekülttáborban 2019. július 3-án #moszkvater
Illegális migránsok az Észak-Boszniai Bihac melletti „Bira” menekülttáborban 2019. július 3-án
Fotó:EUROPRESS/ELVIS BARUKCIC/AFP

Különös esetre derült fény a boszniai migrációs kérdésekért felelős műveleti parancsnokság legutóbbi ülésén. A szarajevói Dnevni Avaz beszámolója szerint felmerült, hogy míg a boszniai biztonsági ügyekért felelős minisztérium adatai szerint az idei esztendő első hat hónapjában nagyjából 11 ezer migráns érkezett az országba, addig a Bosnyák-Horvát Föderáció részét képező, Horvátországgal határos észak-nyugati Una-Szana Kanton (USK) belügyminisztériuma arról számolt be, hogy ugyanebben az időszakban 17 ezer migráns lépett erre a területre.

„Hatezer migráns tehát teljesen eltűnt az illetékes hatóságok látóköréből”

Hogyan történhetett ez meg? Erre a kérdésre senki nem tudja a választ, egyelőre mindenki csak találgat. Az egyik verzió szerint a migránsok regisztrációjával lehetett probléma, azonban az USK belügyesei a leghatározottabban állítják, hogy nincs szó „dupla migránsokról”, vagyis olyan emberekről, akik kétszeresen jelentek meg a nyilvántartásban. Sőt, az illetékesek még ki is hangsúlyozták, hogy minden esetben precízen járnak el a területükre lépő migránsok esetében. Így pedig csak egyetlen megoldás maradt,

„több ezer migránst egyszerűen nem regisztráltak a hivatalos szervek, ami rengeteg biztonsági kérdést vet fel az országban”

Túl azon, hogy így senki nem tudja, kik is érkeztek az országba, fennáll a gyanú, hogy az eltűnt migránsok nem véletlenül akartak inkább kimaradni a nyilvántartásból. Ez pedig ismét felveti a terrorizmus kérdését, annál is inkább, mert Koszovóhoz hasonlóan ebből az országból is rengetegen csatlakoztak a  dzsihadistákhoz a szíriai háborúban. Az Iszlám Állam területeinek felszámolásával ők most óriási kockázatot jelentenek az egész térségre. Így nem véletlen, hogy Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai háromtagú kollektív államelnökség soros, szerb elnöke újabban egyre többször hangsúlyozza,

„a boszniai Szerb Köztársaság nem fog befogadni egyetlen migránst sem”

De nem csak a boszniai szerb entitásnak van elege a közel-keleti migránsokból. Mivel júniustól jelentősen megnőtt az illegálisan érkező bevándorlók száma, az USK vezetése úgy döntött, hogy rendkívüli intézkedéseket vezet be a biztonsági helyzet romlása miatt és korlátozza a migránsok mozgását a befogadó központokon kívül. Azokat pedig, akiknek nem jut szállás, új helyre, a horvát határhoz közeli Vucjak településre költöztetik. A helyiek többször is tiltakoztak az új befogadó központ kialakítása ellen. A rendkívüli intézkedést akkor Mustafa Ruznic, a kanton kormányzója azzal magyarázta, hogy az előző héten többször is összetűzésre került sor a migránsok között, akik mindenáron Horvátországba akarnak jutni, hogy onnan Nyugat-Európába folytathassák az útjukat. Június elején így a Velika Kladusa-i befogadóközpontban tört ki tömegverekedés, amelyben legalább száz migráns vett részt. A központ dolgozói ugyan értesítették a rendőrséget, azonban az illegális bevándorlók a hatósági személyekre is rátámadtak.

Végül aztán az országos vezetés is határozott lépést tett. E hónap elején Denisz Zvizdics, Bosznia-Hercegovina miniszterelnöke bejelentette, lezárják a határokat Szerbia és Montenegró felé 15 olyan helyen, ahol a migránsok illegálisan lépnek az ország területére.

„Mindezzel most már Bosznia is azon országok közé tartozik, amelyek fizikailag is lezárják a határaikat”

Ezek a szakaszok az ország délkeleti részén találhatók, mivel az északabbi szakaszon a Drina folyó természetes határt képez Szerbiával. Persze, mindez semmit sem jelent, mert már korábban is próbálkoztak a migránsok azzal, hogy a folyón keresztül jussanak át Szerbiából. A legutóbbi ilyen esetre csütörtökön derült fény, miután egy bejelentés nyomán megtalálták egy migráns holttestét.

Így a boszniai migrációs helyzet egyre inkább hasonlít a 2015-2016-os állapotokra, amikor a migrációs útvonalon fekvő országoknak fogalmuk sem volt arról, hányan is érkeztek az országba illegálisan, ráadásul úgy, hogy közben hemzsegnek az embercsempészek a határ mindkét oldalán.

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.