//Birodalmi modernizáció
Moszkvai életkép az üzleti negyedben 2020. január 9-én #moszkvater

Birodalmi modernizáció

A rubel, a tőzsde és a társadalom pozitívan fogadta a kormányváltást, amely a remények szerint nemcsak az egy helyben toporgó gazdaságot hozza lendületbe, de a szuverenitás erősítésével párhuzamosan felgyorsítja a modernizációt is.

Moszkvai életkép az üzleti negyedben 2020. január 9-én #moszkvater
Moszkvai életkép az üzleti negyedben 2020. január 9-én
Fotó:EUROPRESS/Maksim Blinov / Sputnik

Rég volt már, amikor a politikai események pozitívan hatottak Oroszországban a tőzsdére. Így aztán sokan felkapták a fejüket arra, hogy a kormányváltás bejelentésére a moszkvai tőzsde indexe 3198 pontig, történelmi magasságba emelkedett. Ugyanezen a napon látványosan erősödött a rubel is, hiszen a dollár 61,4 rubelre gyengült. Az optimizmust táplálta a Washington és Peking közötti megegyezés is, akárcsak az Egyesült Államok esetében 2,5, míg Kína tekintetében 6 százalékos növekedési kilátások. Azóta ugyan a koronavírus sok mindent átírt, az azonban egyértelmű, hogy az új orosz kormány kinevezése nem a bizonytalanságot, hanem az optimista jövőképet erősítette.

„Egyre többen gondolják úgy, hogy a nemzeti projektek megvalósításának remélt felgyorsítása a borús külgazdasági kilátások ellenére is növekvő pályára állítja az orosz gazdaságot”

A Dmitrij Medvegyev vezette kormány lemondásának optimista fogadtatása azt is jól mutatja, hogy mennyire várta már a közvélemény ezt a váltást. A személycserék önmagában persze nem hozhatják el az egyes elemzők által jósolt 3,5 százalékos növekedést, Mihail Misusztyin kinevezése azonban korábbi posztjain nyújtott teljesítménye alapján kétségkívül jó választásnak tűnik.

Az új miniszterelnök ugyanis nemcsak jól képzett, és kitűnő szervező, ám az adóhatóság élén végzett munkája alapján hatékony végrehajtó is. A világ egyik legjobban működő adóbehajtó rendszerét hozta létre. Ez sem volt egyszerű feladat, de a most előtte álló kihívás ennél is inkább embert próbáló. Lendületbe kellene hozni a gazdaságot, amelynek nemcsak a rendszerben lévő fékek kiengedése, a bürokrácia, a korrupció leépítése, hanem a külső körülmények javulása is előfeltétele. Ehhez képest a szankciók maradnak, és a koronavírus megjelenésével a világgazdaság felett is sötét felhők gyülekeznek.

„Misusztyin eddigi bejelentéseiből ugyanakkor kiviláglik, hogy rajta aligha fog múlni a növekedés megindulása és a befektetések aktivizálása”

Várhatóan új lendületet vesznek a régóta várt nagy közlekedési beruházások, és a digitalizáció is felgyorsulhat. Mindkettő rendkívül tőkeigényes, a kormány azonban a jelenlegi helyzetben csak előre menekülhet. Emellett az elemzők a GDP 1,1 százalékos emelkedését várják kizárólag az elnöki üzenetben megfogalmazott, a szegény és a gyermekes családokat látványosan segítő, ezzel a belső fogyasztást élénkítő programoktól. Nem véletlen, hogy a kormányváltást követően a Gyetszkij mir (gyermekvilág) részvényei nőttek a legnagyobb (12,5 százalék) mértékben.

„Sokakat reménnyel tölt el a politikai rendszer bejelentett reformja, amely a verseny élénkítésével a gazdaság lendületbe hozásának elengedhetetlen előfeltétele”

Ezért aztán egyáltalán nem mindegy, hogy csupán a stabil hatalmi átmenetnek ágyaz meg a politikai berendezkedés átalakítása, a hatalmi ágak közötti egyensúly átrendezése, a duma jogköreinek kiszélesítése, avagy ténylegesen levegőt kap, és dinamizálódik a rendszer. Amennyiben csupán a 2024-es projektről van szó, úgy az orosz gazdaság túl sok jóra nem számíthat. Optimizmusra adhat ugyanakkor okot, hogy Putyin számára az átmenet stabil levezénylésénél is fontosabb, hogy Oroszországot hosszú távú növekedési pályára állítsa. Ehhez pedig elengedhetetlen a rendszer dinamizálása.

Ahogy az elnöki üzenet végén Putyin fogalmazott, egyszerre kell megőrizni az ország szuverenitását, erősíteni a globális stabilitást, és rugalmasabbá, a változásokhoz könnyebben alkalmazkodóvá, a hatalom leválthatóságát, a társadalmi és gazdasági fejlődést biztosítóvá a politikai rendszert.

„Részleteiben már voltak előremutató lépések, így a monetáris politika, az adórendszer vagy a digitalizáció terén, ám már ideje volt megteremteni a politikai, társadalmi és gazdasági modernizáció kereteit. Ha az alkotmányreform ezt szolgálja, azzal Oroszország nyer, ha azonban ennél földhözragadtabb, és csupán a hatalom, a rendszer átmentésére szorítkozik, akkor csak az elit”

Putyin nem ez utóbbiról beszélt. Hanem arról, hogy a birodalmi kereteken, határokon belül akarja megteremteni a társadalom demokratizálódásának és fejlődésének a feltételeit. A két kulcsszó tehát a szuverenitás és modernizáció. Az orosz közvélemény kimondva- kimondatlanul erre vár, még ha a liberális értelmiségnek ez nem is fog annyira tetszeni. Mert ez a modernizáció nem a liberális modellekre alapul. Kérdés, hogy lesz-e elég bátorsága és önbizalma mindehhez a hatalomnak? S persze engedik-e az ilyen irányú változásokat a külső körülmények? Mert az Oroszországra kívülről nehezedő nyomás időről időre védekező állásba kényszeríti nemcsak az elitet, de az egész társadalmat, és így mint már annyiszor, konzerválja a meghaladott viszonyokat, megakasztva ezzel a fejlődést.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.