//Biden hívására vár Közép-Európa
„A Biden-kormányzat hivatalba lépését követő első ötven napban mintegy hatvan ország kormányfőjével vagy diplomáciai vezetőjével beszélt telefonon az amerikai elnök és a külügyminiszter” #moszkvater

Biden hívására vár Közép-Európa

MEGOSZTÁS

A régió egyetlen államfőjét sem hívta még fel a lassan két hónapja beiktatott amerikai elnök. A magyar vezetőket ez aligha lepi meg, a lengyel politikai elit azonban annak ellenére izgul, hogy miniszteri szinten már felvették a kapcsolatot az új amerikai adminisztrációval. Azért az az álmoskönyvek szerint nem jó jel, hogy a stratégiai szövetségesek mellett a Zöldfoki-szigeteken már kicsengett Biden hívása.

„A Biden-kormányzat hivatalba lépését követő első ötven napban mintegy hatvan ország kormányfőjével vagy diplomáciai vezetőjével beszélt telefonon az amerikai elnök és a külügyminiszter” #moszkvater
„A Biden-kormányzat hivatalba lépését követő első ötven napban mintegy hatvan ország kormányfőjével vagy diplomáciai vezetőjével beszélt telefonon az amerikai elnök és a külügyminiszter”
Fotó:EUROPRESS/Alex Brandon/POOL/AFP

Donald Trump 2016-ban már a beiktatása utáni második héten felhívta Andrzej Dudát. Joe Biden telefonjára azonban lassan két hónapja hiába várnak a lengyel elnöki hivatalban. Ezt annak ellenére nem tudják mire vélni Varsóban, hogy Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, Lloyd Austin védelmi- és Anthony Blinken külügyminiszter már felhívta lengyel kollégáit.

„A lengyel elit kissé túlbuzgó alattvalói izgalommal most a késlekedés okait találgatja”

A Rzeczpospolitát a varsói amerikai nagykövetségen azzal nyugtatták meg, hogy a közeljövőben várható Joe Biden telefonhívása, és az Egyesült Államok számára Lengyelország fontos európai partner. A lengyel lap – mintegy magát nyugtatgatva – felhívja a figyelmet arra, hogy Biden eddigi politikai pályafutása alatt már többször jelét adta Lengyelország és Közép-Kelet-Európa iránti elkötelezettségének. Ott volt a demokratikus átalakulás segítésénél, és kulcsszerepet játszott a NATO-csatlakozásnál is. A lap a késlekedést így azzal magyarázza, hogy az amerikai elnöknek most a globális járvány elleni küzdelem és az amerikai gazdaság magára találásának támogatása köti le minden energiáját.

„Azt a lap valahogy nem említi, hogy a késlekedés finom üzenet lehet a térség vezetőinek, akik talán túl jó kapcsolatokat is ápoltak Donald Trumppal. Andrzej Duda például többször is járt a Fehér Házban”

A lengyel sajtó és a hatalmi elit most Biden minden rezdülését figyeli, így például megnyugodva vették tudomásul, mikor az elnök a müncheni biztonságpolitikai fórumon elmondott beszédében megerősítette a németországi csapatcsökkentést. Ez azonban még nem jelenti automatikusan a lengyelországi amerikai katonai jelenlét növelését. Varsóban ezért a kétoldalú védelmi együttműködés részleteire kíváncsi, és azzal nyugtatja magát, hogy Biden megérti, milyen fontos szövetséges Lengyelország a NATO keleti szárnyán.

„Az amerikai katonák állomásozását még fizetni is hajlandó lengyel vezetésnek emiatt aligha kell aggódnia, hiszen a Biden-adminisztráció külpolitikai prioritásai között szerepel a nyomásgyakorlás növelése Moszkvára, és ebben még fontos feladatok várnak Varsóra”

Így még azt is megbocsájtják, hogy Kaczynskiék meglehetősen összemelegedtek Trumppal. De borítékolni lehet azt is, hogy a lengyelországi demokrácia és a jogállam gyengülését sem fogja Washington túl hangosan bírálni.

„Ezzel ellentétben Magyarország kapcsán éppen erre lehet majd számítani, így aztán Budapesten oly nagyon talán nem is várják a washingtoni hívásokat”

Pedig a Biden-adminisztráció szinte minden vezető szintjén találni magyar származásúakat vagy magyarországi személyes tapasztalattal rendelkezőket. Jelenleg azonban ez éppen hogy nem segíti az Orbán-kormányt. Jobb belépőre számítottak Pozsonyban is, ahol nagy reményekkel várták Biden beiktatását, telefonhívás helyett azonban kitiltási botrányt kapott Washingtontól. Pedig Szlovákiában szó sincs az illiberalizmusról, sokkal inkább a liberalizmusról. Joe Biden hívására ugyan még Prágában is várni kell, Antony Blinken azonban már bejelentkezett.

„A Biden-kormányzat hivatalba lépését követő első ötven napban mintegy hatvan ország kormányfőjével vagy diplomáciai vezetőjével beszélt telefonon az amerikai elnök és a külügyminiszter”

Mint a Magyar Hang megírta, az országok sorát hagyományosan Kanada és Mexikó nyitotta, de olyan egzotikus helyszínek is helyet kaptak a listán, mint a Zöldfoki-szigetek. Az amerikai elnök a szokásoknak megfelelően a szomszédokat, valamint a legnagyobb európai szövetségeseket, így az Egyesült Királyságot, Franciaországot és Németországot hívta fel telefonon a hivatalba lépését követő egy hétben. A lista azóta még egy tucatnyi országgal bővült, így leginkább gazdasági nagyhatalmakkal és a Washington számára geopolitikailag fontos államokkal. Az amerikai külügyminiszter azonban természetesen főnökénél sokkal aktívabb volt a kétoldalú kapcsolatok ápolásában. Antony Blinken eddigi hivatalos hívás listáján nagyjából hatvan ország szerepel a világ minden részéről.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.