„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Megőrült a világ! A The Times komoly írást szentelt annak, hogy miért orosz propaganda a gyerekeknek szóló animációs sorozat, a Mása és a medve. A négy éves rosszcsont Másában a gonosz Vlagyimir Putyint véli felfedezni, a jóságos medvében pedig a hibrid háború részeként tisztára mosott, s mindenkit megtévesztve pozitívan beállított Oroszországot. Külön kiemelik azt a jelenetet, amikor Mása szovjet határőr egyenruhában őrzi a medve veteményesét, nehogy a nyúl megegye a répát. A Buckingham Egyetem egyik, a cikkben megszólaltatott professzora szerint ezzel a rajzfilmen keresztül a Kreml azt üzeni a Nyugatnak, hogy megvédi Oroszországot.
Hitler ugyanis Walt Disney-t zsidónak tartotta, rajzfilmjeit pedig a „degenerált művészet” megtestesítőinek. Ráadásul a Führert rendkívül felidegesítette, hogy az egyik epizódban Mickey porosz tiszti egyenruhában jelenik meg. De nem szerette az „amerikai imperializmus propagandistájának tartott” Mickey egeret a szocialista NDK vezetése sem.
A Mása és a medve (Маша и Медведь) 2009 óta futó számítógépes animációs sorozat, amely a címszereplő kislányról és mackóbarátjáról szól. A történet szerint egy nap Mása egy pillangót követve betéved a medve barlangjába, aki épp halászni indult. Játék közben óriási felfordulást okoz a medve otthonában. A medve először meg akar szabadulni a bajkeverő Másától, de meglágyul a szíve, és hamarosan barátok lesznek. A szüzsé alapja egy az erdőben eltévedt kislányról és az őt megtaláló, majd a háztartás vezetésére kényszerítő medvéről, végül a gyerek szökéséről szóló orosz népmese. A nyughatatlan Mása és a medve elképesztő kalandok sorába keveredik. A mese fő üzenete, hogy mennyire fontos a barátság, a gondoskodás, a kreativitás és a szabadság. A sorozat tele van felnőttek számára is humoros részekkel, ami abból adódik, hogy a Mása által elkövetett huncutságokat a legtöbb kisgyerek elkövetné. A medvében pedig magukra ismerhetnek a szülők. A sorozat komikus formában mutatja be a gyerekek és a felnőttek viszonyát.
A sorozat rendkívül népszerű Oroszországon kívül is, 120 országban forgalmazzák és 25 nyelvre fordították le. Az amerikai változatban Mása hangja a hollywoodi tinisztár Elsie Fisher. Az angol nyelvű YouTube csatornán már több mint 4 millió követője van, míg a sorozatot összesen több mint 40 milliárdan látták. Ez a 6. legnagyobb nézettség a YouTube történetében, de a jogokat megvette a Netflix is. A meséből online, és normál játékok is készültek, többek között a Simba készítette el a szereplőket. Az Epee pedig a Lego Duploval kompatibilis építőjátékot dobott a piacra. Az animációs sorozat írója és producere Oleg Kuzovkov. A gyártó és forgalmazó Animaccord Animation Studios a legújabb technológiákkal dolgozik, s nem véletlenül kapta meg 2015-ben a legjobb animációért járó díjat. Az orosz cégnek ma már több mint száz munkatársa, 70 animátora van és irodát nyitott Kaliforniában.
Azt már megszokhattuk, hogy az ukránok vagy a balti országok mindenbe belekötnek és propagandának tartanak, ami orosz. Ezért aztán senki sem lepődött meg igazán azon, amikor a litvániai jogalkotók javasolták, hogy tiltsák be a helyi állami tévén futó Mása és a medvét, mivel a sorozat szerintük az orosz agresszió jelképe. De nemzetbiztonsági kockázatot láttak benne a lettek és az észtek is. Közben egyre több európai lap írt a Mása és a medve világsikeréről, s a cikkek között tavaly már megjelent több olyan is, amely veszélyt látott a sorozatban. A finn Helsingin Sanomat már a hibrid háború kontextusában emlegette, az olasz Il Foglio pedig a putyini „puha erő” legnagyobb sikereként beszélt a filmről.
Most ebbe a hisztériába beszálltak a britek is, s a The Times nemcsak felidézi a Mása és a medvével kapcsolatban eddig felmerült összes vádat, de meg is fejeli azokat. Az írást azzal alapozza meg, hogy megismétli a Helsingin Sanomatnak nyilatkozó tallinni egyetem kutatójának szavait. Priit Hõbemägi Észtország szempontjából nemzetbiztonsági kockázatnak látja, hogy a gyerekben pozitív kép rögzül Oroszországról. A kommunikációs szakértő úgy véli, a mesében jóságos medvéről ugyanis Oroszország jut eszébe Kelet-Európában mindenkinek. Az oktató külön elemzi azt a részt, amikor Mása a sárgarépát védi szovjet tányérsapkában a nyúltól, azaz a „betolakodó idegenektől”. A Timesnak ez a „szakvélemény” azonban nem elég, megszólaltatja a Buckingham Egyetem egyik, titkosszolgálatokkal foglalkozó professzorát. Anthony Glees észt kollégájánál is tovább megy, amikor párhuzamot von a főszereplő kislány és az orosz elnök személyisége között. Mint fogalmaz, Mása ellenszenves bajkeverő, ugyanakkor rendkívül merészen túlszárnyalja a lehetőségeit, így szerinte túlzás nélkül állítható, hogy úgy viselkedik, mint Putyin.
Az orosz sajtó azonnal ráugrott a témára, s a politikusokkal karöltve teszi nevetségessé az „elemzéseket”. A londoni orosz nagykövetség például azzal az epés megjegyzéssel posztolta a Times cikkét, hogy ezek után a Nyugat indíthatna egy rajzfilmközpontot az Oroszországgal szomszédos Baltikumban vagy uniós szankciókat vethetnének ki az animáció készítőkre. Az irónia azonban ez esetben megalapozott. Még a Kremlhez egyáltalán nem szimpátiával viszonyuló elemzők és újságírók is feladott labdának nevezik a Times cikkét. Az álhírek kiszűrésére alapított egyik nyugati projektet vezető Alekszej Kovaljov például logikusnak nevezi a reakciókat, s nem csodálkozik azon, hogy az orosz hatalom röhög a Timeson. A korábban a BBC-nél dolgozó Leonyid Rogozin szerint azt megszokhattuk, hogy a dumában egyesek még a Harry Pottert is valamiféle titkos összeesküvés részének látják, de elég baj, ha már a brit sajtó is itt tart. Az angol nyelvű sajtóban előszeretettel megszólaltatott szakértő, Marc Galeotti idegesen csak annyit mondott, hogy
Ez így van, de sajnos, már itt tartunk. Az információs háború őrülete mintha járványként terjedne. Előbb csak a Baltikumban és Ukrajnában kapcsolták le az orosz nyelvű csatornákat, s próbáltak meg kitiltani mindent, ami orosz. Köztük a klasszikusokat is. Aztán jöttek a britek. Előbb csak a hidegháborúban már megszokott módon, aztán egyre durvábban. A russzofóbia terjed, mint a kolera. S aki abban reménykedik, hogy lejjebb már nincs, az téved. Ukrajna például már ott tart, hogy a Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője már azt javasolta, hogy tekintsenek el a március 8. megünneplésétől. Volodimir Vjatrovics szerint nem lehet ugyanis az agresszorral egy ritmusban élni, és bizonyos hagyományok párhuzamos megőrzése, dátumok megünneplése gyengíti Ukrajnát. S mi lesz a karácsonnyal? Azt se ünneplik? Őrület! Egész Európának azonban talán nem kellene megbolondulnia!
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
