Jevgenyij Sztanyiszlavov írása a #moszkvater.com-on
Jevgenyij Arnoldovics Sztanyiszlavov
Fotó:Tóth Tibor
Hálás vagyok a lehetőségért, hogy az orosz diplomaták szakmai ünnepe alkalmából szólhatok a #Moszkvatér internetes portál olvasóihoz. A diplomáciai dolgozók napja, amelyet hazánkban minden év február 10-én ünnepelnek, viszonylag új ünnep, amelyet a 1279. számú, 2002. október 31-én az orosz külügyminisztérium fennállásának 200. évfordulója alkalmából kiadott elnöki rendelet keltett életre. Azt tartják, hogy ez a dátum Oroszország első külpolitikai osztályának – a Követségi rendnek – legkorábbi, 1549-ben történt dokumentált említéséhez kapcsolódik. Természetesen az orosz diplomáciai szolgálat sokkal régebbi – az ókori orosz államról, mint az európai államközi kapcsolatok aktív résztvevőjéről szóló első írások a IX. századra nyúlnak vissza. Oroszország a XVII. század közepére befolyásos, szuverén külpolitikát folytató hatalommá nőtte ki magát.
„Az első állandó diplomáciai képviseletek a szomszédos országokban jelentek meg, így Svédországban 1634-ben, Lengyelországban 1673-ban”
Oroszország nemzetközi befolyásának növekedésével a Külügyminisztérium elődjének nevezhető külpolitikai osztály számára meghatározott feladatok köre is bővült. Magyarországot például a XVIII. század első felében megtisztelte látogatásával a jeles orosz államférfi, Jemeljan Ukraincev. Rendkívüli sorsú ember, a maga idejében a Követségi rend élén állt, amelyet később Nagy Péter átalakított Külügyi Kollégiummá, számos diplomáciai győzelemmel vált híressé, bejárta az orosz harcos és diplomata dicsőséges útját, amelyet magyar földön fejezett be, ahova a cár diplomáciai küldetésre küldte, hogy II. Rákóczi Ferenc herceget, a magyar nemzeti szabadságharc hősét megbékítse a Habsburg-házzal. Ennek eredményeként is az 1707-es, szövetségi jellegű orosz-magyar szerződésben külön hangsúlyt kapott a felek egyenlősége („egyenrangú szövetségesnek tekinteni egymást”). Az Oroszországgal kötött megállapodás további erkölcsi támogatást nyújtott az osztrák uralom ellen küzdő népnek. Oroszországban a magyar követeket kezdték egyenrangúan kezelni más államok követeivel, beleértve az osztrák követeket is.
„A mai értelemben vett orosz külügyminisztérium 1802 óta létezik, amikor I. Sándor császár rendeletével a Miniszteri Kabinettel és más minisztériumokkal együtt megalakult a Külügyminisztérium”
Fokozatosan a diplomáciai osztályra bíztak az összes legfontosabb külpolitikai kérdést, és 1913-ra a minisztérium munkatársainak szakszerű és szorgalmas munkájának köszönhetően Oroszország 47 országgal tartott fenn diplomáciai kapcsolatokat, és több mint 200 diplomáciai képviselettel rendelkezett külföldön.
A második világháború alatt a szovjet diplomácia keményen dolgozott az antifasiszta koalíció létrehozása és megerősítése érdekében. A diplomaták részt vettek az összes alapvető szövetségesek közötti dokumentum kidolgozásában. A háború végső szakaszában a Szovjetunió Külügyminisztériuma jelentősen hozzájárult a háború utáni európai világrend meghatározásához, kapcsolatokat épített ki a Közel-Kelet és az ázsiai-csendes-óceáni térség államaival, és aktívan részt vett Afrika dekolonizációs folyamatában.
„Ma, az úgynevezett kollektív Nyugat által hazánk ellen az Oroszország elszigetelésére és biztonságának aláásására irányuló hibrid háború közepette a belföldi diplomácia továbbra is sikeresen foglalkozik a jogos érdekek védelmének, Oroszország politikai, gazdasági és kulturális szuverenitásának megerősítésére irányuló nehéz feladatok széles körével”
A soknemzetiségű Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme 80. évfordulójának évében a Külügyminisztérium különös figyelmet fordít korabeli eseményekkel kapcsolatos történelmi igazság védelmére.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater