„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„két éve indult el a rendszeres konténerszállítás Kínából Oroszországba az északi-tengeri útvonalon, és a járatok száma egyre nő”
Fotó:EUROPRESS/AFP
Az első dolog az áruszállítás biztosítása. Mára elértük a több tízmillió tonnát, a tavalyi rekord mintegy 38 millió tonna volt. Az északi ásványkincs-lelőhelyeket fejlesztő kollégáink azt mondják, készüljünk fel a többszáz millió tonnás mennyiségekre! Igen, nagy rajtunk a szankciós nyomás, és nemcsak a technológiai berendezések, hanem a szállítás, az anyagi támogatás, a sarkvidéki bányászatot érintő hosszú távú szerződések tekintetében is. Ezt értjük, és e szerint a forgatókönyv szerint fogunk működni.
„A tervezet szerint jelenleg 11 jégtörőre van szükségünk, ezek már léteznek, közülük 8 atomjégtörő. Most a következő szintre kell lépnünk, 100-150 millió tonna mennyiségre tervezünk, és nem 10-11, hanem 15-17 jégtörőre lesz szükségünk. Tehát építenünk kell újabbakat!”
Így fogalmazta meg az északi-tengeri útvonal fejlesztése során a következő évekre előirányzott feladatok jelentőségét Alekszej Lihacsov. A vezérigazgató kiemelte a nemzetközi együttműködés fontosságát is. „A jégtörő nem szállít árut, tehát szükség van teherszállító flottára. Most nincs elég kapacitás arra, hogy a teherhajók iránti igényeket gyors ütemben kielégítsük, ezért nemzetközi együttműködésre van szükség. Tudjuk, hogyan kell a nemzetközi piacon működni. Folyik a párbeszéd a hajógyártó országokkal. Alapvetően a saját hajógyárainkban kell kialakítanunk a kapacitásnövelő politikát, de a nemzetközi együttműködésben rejlő eszközök felhasználásával” – mondta el Alekszej Lihacsov.
„Emellett – a fórum részeként – az Oroszországi Föderációnak az Északi-sarkvidék és az északi-tengeri útvonal fejlesztésével foglalkozó államtanács bizottságának közös ülésén a Roszatom vezetője az északi-tengeri útvonal versenyképes szállítási feltételeinek megteremtését emelte ki”
„Nagyon fontos, hogy a teherhajókat kísérő jégtörők, a teherszállítás és a logisztikai szolgáltatások költsége illeszkedjen a sarkvidéki projektek gazdaságosságához. Itt figyelembe kell venni a nehéz északi körülményeket, a projektek megvalósításának hosszú kifutását, ezért ha tisztán kereskedelmivé tennénk ezeket az ügyleteket, modern hitelezési elvekkel és a mai banki kamatokkal, akkor azonnal be kellene fejezni a fejlesztést” – mondta Alekszej Lihacsov, egyúttal javasolta az északi-tengeri útvonal esetében a 30 éves tervezési időszakra való átállást. Mint megjegyezte, az útvonal fejlesztésére vonatkozó átfogó tervnek mindenképpen hosszú távúnak kell lennie.
Vlagyimir Panov, a Roszatom Északi-sarkvidék fejlesztéséért felelős különmegbízottja a rendezvényen felszólalva elmondta, hogy Oroszország együttműködése Kínával és Indiával az északi-tengeri útvonal fejlesztésében immár rendszerszintűvé vált. „A tavalyi év alapjaiban változtatta meg a nemzetközi együttműködést az északi-tengeri útvonalon. Az Oroszországi Föderáció elnökének utasítására és az Orosz Külügyminisztérium támogatásával a legmagasabb szinten alakították ki a kormányközi partnerséget a Kínai Népköztársasággal és Indiával az együttműködés érdekében ami az idén is folytatódni fog” – mondta Vlagyimir Panov. Hozzátette, hogy
„két éve indult el a rendszeres konténerszállítás Kínából Oroszországba az északi-tengeri útvonalon, és a járatok száma egyre nő”
Az északi-sarkvidéki térségben dolgozók képzése volt a központi témája a „Muravjov-Amurszkij 2030: a sarkvidéki és a távol-keleti karrier, az erősek választása” elnevezésű szekciónak. Az előadók megvitatták, miként lehet bevonni, kiképezni és megtartani a magasan képzett munkaerőt az északi térségben, a nagy városi központoktól földrajzilag messze eső vidéken. A megbeszélésen részt vett Tatyjana Tyerentyeva, a Roszatom állami vállalat humán erőforrásokért felelős vezérigazgató-helyettese. „Az Északi-sark számunkra hatalmas lehetőséget rejtő terület, olyan hely, ahol korszerű és egyedi projekteket valósítunk meg. Kis teljesítményű atomerőműveket építünk, illetve korszerű úszó erőműveket a Baimszkaja érclelőhelyen zajló bányászati tevékenységhez, üzemeltetjük a világ egyetlen úszó atomerőművét Pevek városában és természetesen működtetjük az északi-tengeri hajózási útvonalat.
„Az északi-sarkvidék övezetében működő vállalatok hozzávetőleg 10 ezer embert foglalkoztatnak”
Figyelembe véve a feladatok körének bővülését, elsősorban a Kolai II. Atomerőmű üzembe helyezésével és három erőművi blokk megépítésével kapcsolatban, azt tervezzük, hogy 2035-ig további tízezer munkahelyet hozunk létre. Ennek érdekében együttműködünk a régió egyetemeivel és középfokú szakképzési intézményeivel. Fiatal tehetségekkel dolgozunk, pályaválasztási tanácsadást nyújtunk iskolásoknak, oktatási projekteket, valamint ifjúsági mozgalmakat támogatunk” – jegyezte meg.
A plenáris ülésen Marina Kirgyakova, a Roszatom állami vállalat régiókkal foglalkozó igazgatóságának vezetője beszélt az „atomvárosokat”, beleértve az északi-sarkvidéki városok fejlesztését célzó mestertervek sajátosságairól.
„A Nemzetközi Sarkvidéki Fórum kulcsfontosságú platform az északi-sarkvidéki területek társadalmi-gazdasági fejlesztésével kapcsolatos kérdések megvitatására és a közös többszintű, többoldalú mechanizmusok kidolgozására az Északi-sarkvidék hatalmas természeti erőforrás-potenciáljának kiaknázására”
Az esemény segíti az orosz kormányzati szervek, a nemzetközi szervezetek, valamint az oroszországi és külföldi tudományos és üzleti közösségek képviselőit abban, hogy megvitassák az Északi-sarkvidék fenntartható növekedésének kérdéseit. A fórum az Északi-sarkvidéki Fejlesztési Állami Bizottság támogatásával és az Oroszországi Föderáció elnökének részvételével zajlik.
Az orosz kormány 2018-ban a Roszatom állami vállalatot ruházta fel az északi-tengeri hajózási útvonal infrastruktúra-üzemeltetőjének jogkörével. A társaság felügyeli Az északi-tengeri hajózási útvonal fejlesztése elnevezésű szövetségi programot. Részt vesz továbbá az északi-tengeri hajózási útvonal 2035-ig tartó fejlesztési tervének megvalósításában, valamint az Oroszországi Föderáció társadalmi-gazdasági fejlesztési programjában, amely azt célozza, hogy 2030-ra az északi-tengeri hajózási útvonal egész évben használhatóvá váljon.
„A Roszatom állami vállalat egyik stratégiai célja, hogy az északi-tengeri hajózási útvonalat olyan közlekedési ütőérré alakítsa, amely Európát, Oroszországot és az ázsiai-csendes-óceáni régiót köti össze. 2024 decemberében hagytak jóvá a „Nagy” északi-tengeri útvonal – Szentpétervártól és Kalinyingrádtól Vlagyivosztokig tartó közlekedési folyosó – fejlesztését célzó szövetségi projektet”
2024-ben rekordmennyiségű, 37,9 millió tonna tömegű rakományt szállítottak az északi-tengeri útvonalon. Ezzel párhuzamosan a tranzit áruszállítás is növekszik, amely 44 százalékkal bővült és elérte a 3,09 millió tonnát.
Az orosz sarkvidék átfogó fejlesztése nemzetstratégiai prioritás Oroszország számára. Az északi-tengeri hajózási útvonalon a forgalom növelése ezért kulcsfontosságú a fejlesztések sikeréhez. Az északi-tengeri hajózási útvonal és a nemzetközi logisztika fejlesztését a rendszeres teherszállítás kialakítása, az új atomjégtörők forgalomba helyezése, a kikötői, a navigációs és a hidrográfiai infrastruktúra korszerűsítése biztosítja. A Roszatom vállalatai aktívan részt vesznek ebben a folyamatban.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
enstein says:
Brüsszel merénylete Magyarország és Szlovákia ellen a száj és körömfájás!