„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Az atomerőművek termelése tovább fog nőni, 2025-ben a francia atomerőművek termelése nőtt, Japánban pedig újraindították az egységeket. Új egységeket is üzembe helyeztek, köztük az oroszországi Kurszki Atomerőmű II-es kiépítés 1-es blokkját, amely 2025. december 31-én csatlakozott az elektromos hálózathoz”
Fotó:Roszatom
Az IEA szakértői előrejelzése szerint 2026 és 2030 között a villamosenergia kereslet évente átlagosan 3,6 százalékkal fog növekedni. Ez mintegy 50 százalékkal magasabb, mint az előző tíz év átlaga. A tendencia már legalább két évvel korábban körvonalazódott, 2024-ben például a globális villamosenergia fogyasztás átlagosan 4,4 százalékkal nőtt a hőhullámok miatti légkondicionálási igények, és a növekvő ipari kereslet miatt. Ezt követően 2025-ben a globális villamosenergia kereslet növekedése 3 százalék volt.
„A másik tendencia, amelyet az IEA szakértői 2024-től kezdve tapasztalnak, hogy a villamosenergia iránti kereslet növekedése meghaladja a gazdasági növekedést. Korábban ezek a mutatók korreláltak egymással. Emellett a villamosenergia iránti kereslet 2030-ig várhatóan legalább 2,5-szer gyorsabban fog nőni, mint az egyéb energiafajták iránti kereslet”
A jelentésben elhangzott harmadik fontos tendencia az úgynevezett fejlett gazdaságok villamosenergia igényének újbóli növekedése. „2025-ben a fejlett gazdaságokban a globális villamosenergia kereslet növekedésének közel 20 százaléka jelentkezett, szemben a 2024-es 17 százalékkal. Arra számítunk, hogy ez az arány az előrejelzési időszakban átlagosan a 20 százalékos szint közelében marad, amit az ipari tevékenység bővülése, valamint az adatközpontok, az elektromos járművek és az egyéb villamosenergia-végfelhasználások folyamatos növekedése mozdít elő”— áll a jelentésben.
„Az Egyesült Államokban a következő öt évben várhatóan évente átlagosan közel két százalékkal nő a villamosenergia fogyasztás. Ennek a mennyiségnek körülbelül a felét az új adatfeldolgozó központok adják”
Az IEA szakértői az Európai Unióban is hasonló növekedési ütemre számítanak. Az IEA szakértői az Európai Unióban is hasonló növekedési ütemre számítanak. A párizsi nemzetközi nukleáris csúcstalálkozón, 2026. március 10-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke éles fordulatot vázolt fel az Európai Unió hozzáállásában az atomenergiához. A bizottság elnöke elismerte, hogy az elfordulás az atomenergiától az elmúlt évtizedekben Európa részéről stratégiai hiba volt. Az Európai Unió 2026-os energiapolitikai fordulata egy kényszerű, de elkerülhetetlen felismerés eredménye, miszerint a tisztán időjárásfüggő megújuló energiaforrásokra építő modell nem képes garantálni a kontinens energetikai szuverenitását és ipari versenyképességét. Az atomenergia rehabilitációja – ahogy azt a párizsi csúcstalálkozó és a Draghi-jelentés is rögzítette – nem csupán technológiai kérdés, hanem Európa globális gazdasági pozíciójának megőrzéséről szól. „Ez a nyilatkozat egyúttal új korszak kezdetét is jelzi, ahol a nukleáris és a megújuló energia együtt alkotják az európai energiabiztonság tartóoszlopait” Ennek oka, hogy az atomenergia az egyetlen olyan karbonmentes forrás, amely stabil alapot biztosít az időjárásfüggő megújulók mellett. Az iráni konfliktus és az ezzel járó geopolitikai bizonytalanság döntő szerepet játszott az EU pálfordulásában. A geopolitikai feszültség rávilágított arra, hogy az európai energiaellátás nem áll stabil lábakon olyan tényezők miatt, mint az orosz energiahordozókról való leválás, a kőolaj és a földgáz rendkívül magas importigénye (97, illetve 85 százalék), valamint a mélyülő versenyképességi válság lépéskényszerbe hozta a kontinenst.
„A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) jelentése és az Eurostat adatai szerint az 1990-es években az EU villamos energiájának még egyharmada származott atomenergiából, 2022-re nagyjából az ötöde”
A fukusimai baleset utáni kivezetési hullámot az orosz fosszilis forrásoktól való függőség csökkentése és az energiaválság törte meg. 2024-ben már 4,8 százalékos növekedés látszott a termelésben, 2026-ra pedig további 2 százalékos bővülést jósolnak. Ezzel együtt az atomenergia részesedése a teljes rendelkezésre álló energián belül – nem az előállítotton belül – alacsony, 11 százalék és 15 százalék között mozgott az elmúlt évtizedekben. A jelenség háttere, hogy magas az importált energia aránya az európai uniós tagállamok által felhasznált forrásokban.
Sok tekintetben azonban nem annyira növekedésről, mint inkább fellendülésről van szó: „A fogyasztás várhatóan nem tér vissza a 2021-es szintre 2028 előtt”- áll a jelentésben. Ausztráliában, Kanadában, Japánban és Koreában a villamosenergia iránti igény növekedése 2030-ig szintén gyorsulni fog az előző évtizedekhez képest.
„A kereslet fő hajtóerejét azonban továbbra is a fejlődő országok adják”
Kína például 2026-2030 között várhatóan a jelenlegi uniós kereslethez hasonló mértékben növeli villamosenergia fogyasztását. Kínában a villamosenergia-igény átlagos éves növekedése 4,9 százalék. «Ez közel van a 2025-ös 5 százalékos ütemhez, de lassabb, mint az elmúlt évtized 6,5 százalékos átlaga», – áll a jelentésben. Indiában és a délkelet-ázsiai országokban is növekedés várható. Ennek oka a gazdasági fejlődés és az intenzív légkondicionálás.
„Az IEA előrejelzése szerint 2026 és 2030 között a globális villamosenergia igény évente átlagosan 3,6 százalékkal fog növekedni”
A negyedik fontos tendencia a villamosenergia hálózatok sürgős fejlesztése. Ma ebben az ágazatban kevesebb beruházás történik, mint a villamosenergia termelésben, és a hálózat fejletlensége problémát jelent. A növekvő villamosenergia-igény kielégítése érdekében az elektromos hálózatokba történő beruházásokat évente körülbelül 50 százalékkal kell növelni a jelenlegi 400 milliárd dollárról, emellett a hálózatokhoz kapcsolódó ellátási láncok jelentős bővítésére is szükség lesz.
A 450 GW és 700 GW közötti termelőkapacitás rendelkezésre állásának növelését az energia rendszer hatékonyságát javító technológiák bevezetése segíti. A jelentés külön kiemeli a távvezetékek paramétereinek dinamikus szabályozását, a továbbfejlesztett teljesítményáramlás-vezérlést, valamint a vezetékek cseréjét a hálózati kapacitás növelése érdekében, és a feszültségszint emelését, — áll a jelentésben.
A hálózati paraméterek javításának másik módja a nagyméretű akkumulátorok bevezetése. Erre különösen nagy szükség van azokban a rendszerekben, amelyekben magas a megújuló energiatermelés aránya, így Németországban, az USA-ban Kaliforniában és Texasban, Dél-Ausztráliában, és az Egyesült Királyságban. Ott az elmúlt években jelentősen nőtt a telepített akkumulátorok volumene.
„Az atomerőművek termelése tovább fog nőni, 2025-ben a francia atomerőművek termelése nőtt, Japánban pedig újraindították az egységeket. Új egységeket is üzembe helyeztek, köztük az oroszországi Kurszki Atomerőmű II-es kiépítés 1-es blokkját, amely 2025. december 31-én csatlakozott az elektromos hálózathoz”
Az európai országokban a jövőben számos új atomerőmű épül, többségében a 2030-as évek második felétől állhatnak üzembe. Franciaországban Emmanuel Macron elnök hat új, nagy teljesítményű EPR2 típusú reaktor építését jelentette be, amelyek a 2030-as évek második felére készülhetnek el. Később további nyolc reaktor építésének lehetőségét is vizsgálják, így összesen akár 14 új blokk is épülhet 2050-ig. Olaszország hosszú szünet után, 2025-ben újra napirendre tűzte az atomenergia-termelés létesítését, elsősorban ipari parkok mellett felépítendő kis méretű moduláris reaktorok formájában az energiafüggetlenség növelésére. Hollandiában két új, nagy teljesítményű atomreaktor felépítése mellett kötelezte el magát a kormány, amelyeket várhatóan a már meglévő Borssele atomerőmű mellé telepítenek.
„A svéd kormány 2045-ig akár tíz új atomreaktort is építene, hogy kielégítse a növekvő ipari energiaigényt”
Jelenleg a beszállítók kiválasztása és a finanszírozási modell kidolgozása zajlik, állami támogatással és hitelgaranciákkal segítve a beruházást. Finnországban a 2005-ben épült és az eredeti tervek szerint 2010-ben induló Olkiluoto 3 erőmű – 14 év késéssel – csak 2023-ban kezdte meg a működését. A sikeres indulása után a finn környezetvédelmi miniszter 2025 januárjában kijelentette, hogy az országnak szüksége van még egy nagy teljesítményű atomerőműre a megduplázódó áramfogyasztás miatt. Emellett Finnország is aktívan vizsgálja az SMR-ek alkalmazását távhőszolgáltatásra és ipari célokra. Észtországban egy 2025-ös kormányzati jelentés támogatja az első észt atomerőmű felépítését (SMR technológiával), amely 2035-re állhatna üzembe. Lengyelország első atomerőművét az amerikai Westinghouse építi Lubiatowo-Kopalino térségében. Az építkezés a tervek szerint 2026-ban kezdődik, az első blokk 2033-ban állhat üzembe. Egy második projekt keretében dél-koreai technológiával is terveztek reaktorokat építeni a lengyel magánszektor és az állam együttműködésében, azonban a távol-keleti partner visszalépett.
„S a sort még folytathatjuk Csehországgal, Szlovákiával, Szlovéniával, Horvátországgal, Bulgáriával, Romániával, és természetesen Magyarországgal”
„Az atomenergia számos fejlett gazdaságban ismét stratégiai jelentőségre tesz szert, amit a reaktorok élettartamának meghosszabbítását és új kapacitások bővítését támogató politikai környezet is alátámaszt»,— áll a jelentésben. Az előrejelzések szerint 2030-ra a világ villamosenergia termelésének fele megújuló energiaforrásokból és atomenergiából fog származni..
„A Roszatom világszerte hozzájárul az atomenergia fejlesztéséhez. Az orosz állami vállalat külföldi megrendelés állománya 41 projekt 11 országban. A Roszatom Oroszországban jelenleg 20 nagy- és kis teljesítményű atomerőművi egységet épít”
Az IEA szakértői becslése szerint a megújuló energiaforrásokkal működő erőművekben termelt villamosenergia mennyisége a következő öt évben évente átlagosan 8 százalékkal fog növekedni. A legnagyobb éves növekedést (több mint 600 TWh) a naperőművek fogják biztosítani.
A széntüzelésű erőművek termelési dinamikája országonként eltérő. Indiában és Kínában például a széntüzelésű energiatermelés csökkent a villamosenergia igény lassabb növekedése és a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelés gyors fejlődése miatt. Ezzel szemben az Egyesült Államokban 2025-ben nőtt a szénfelhasználás a földgáz árának emelkedése, valamint a szénerőművek eredetileg tervezettnél lassabb kivezetése miatt. Ennek következtében a villamosenergia ágazat növelte szénfogyasztását. Az Európai Unióban a naperőművek rekord mértékű termelését a víz- és szélerőművek termelésének csökkenése kísérte, így a szénfogyasztás csak kismértékben csökkent.
„Az IEA szakértői szerint a következő öt évben a kínai széntüzelésű erőművek teljesítménye csökkenni fog. Európában és mindkét amerikai kontinensen szintén csökkeni fog a széntüzelésű energiatermelés. Ezzel szemben Indiában és Délkelet-Ázsiában ez a mutató növekedni fog”
A gáztüzelésű erőművek villamosenergia termelése várhatóan átlagosan évi 2,6 százalékkal fog növekedni 2030-ig világszerte. Ehhez képest az előző öt évi átlagos éves növekedés 1,4 százalék körüli volt. Az IEA elemzői véleménye szerint a gáztüzelésű villamosenergia termelés iránti kereslet növekedése az amerikai villamosenergia kereslet általános fellendüléséhez és a Közel-Keleten az olajról a gázra való átálláshoz kapcsolódik.
„A 2026–2030-as időszakban a megújuló energiaforrások, a földgáz és az atomenergia együttesen várhatóan kielégíti majd az összes további globális villamosenergia igényt”— foglalja össze a jelentés.
Oroszországi Statisztikai Hivatal szerint Oroszországban a villamosenergia termelés 2025-ben 1194 milliárd kW‧h volt. Ez 1,5 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az import 2,3 milliárd kW‧h, az export pedig 7,44 milliárd kW‧h volt. Az atomerőművek által termelt villamosenergia mennyisége 2025-ben 219 milliárd kW‧h volt, 1,3 százalékkal magasabb, mint 2024-ben.
Oroszország villamosenergia-rendszere 2026 januárjában ismét növekedést mutatott. Így az energiatermelés januárban 119 milliárd kW‧h volt, 4,4 százalékkal magasabb a megelőző évhez képest, és 2,9 százalékkal több, mint 2025 decemberében. Az atomerőművek energiatermelése ugyanebben az időszakban 20,6 milliárd kW‧h volt, 9,4 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban és 4 százalékkal magasabb, mint 2025 decemberében.
Szergej Civiljev orosz energiaügyi miniszter vezetésével 2026 januárjában tanácskozást tartottak az országos villamosenergia fejlesztési programok megvalósításáról, figyelembe véve a várható kereslet növekedését és az energetikai infrastruktúra ütemezett fejlesztésének szükségességét. „A közeljövőben minden programot és stratégiát kiigazítjuk, és végrehajtjuk a szükséges módosításokat” – mondta Civiljev, utalva többek között az adatközpontok energiaellátásának kérdésére.
„Oroszország a villamosenergia szektorban követi a legfőbb nemzetközi energetikai trendeket”
A fogyasztás növekedését, beleértve az adatközpontok számának bővülése miatti növekedést is, valamint az atomerőművi termelés növekedését.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Reply says:
A fejlett németek, ahol egy fizikus volt sokáig az elnök (Merkel néven) pedig bezárták és részben le is rombolták az atomerőműveiket, LOL