Az orosz elnök a Valdajon megismételte a rakétatelepítési moratóriumra tett javaslatát, ám a bejelentést az Egyesült Államok részéről továbbra is mély csend övezi

Az Európai Bizottság felállása, a brexit körüli politikai viták, és Emmanuel Macron hangzatos bejelentései közepette elsikkadnak az európai biztonságot veszélyeztető fejlemények. Éppen ezért a Valdaj Klubban csütörtökön elmondott beszédében

„Vlagyimir Putyin ismételten felhívta a figyelmet a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták betiltásáról szóló INF-egyezmény felmondása után előállt helyzetben rejlő veszélyekre”

Az orosz elnök még nem adta fel a reményt, hogy ezt a kérdést még sikerül rendezni. Mint utalt rá, az Egyesült Államok első ilyen rakétákat Ázsiába tervezi telepíteni, ám még nem hozta meg a végső döntést. Putyin megemlítette azt is, Washington nem volt őszinte, amikor azt állította, hogy a Romániába telepített és a hamarosan Lengyelországba is telepítendő Aegis rakétavédelmi rendszerek nem használhatók fel közepes hatótávolságú eszközök indítására, amikor éppen egy ilyen komplexum indítóállásaiból lőttek ki ilyen tesztrakétákat nem sokkal az INF-egyezmény felmondása után.

„Az orosz álláspont szerint az a tény, hogy az első kísérletek ilyen röviddel a szerződésből való kilépés után megtörténtek, azt bizonyítják, Amerika készült a kilépésre az INF-ből, és már évek óta folyt ezeknek az eszközöknek a fejlesztése”

Eközben egyre többet hallani az amerikai fegyveres erők európai átkonfigurálásáról. A már említett Aegis rakétavédelmi rendszerek ott vannak már Romániában, és hamarosan megérkeznek Lengyelországba, miközben rotációban állomásoznak a NATO egységei a Baltikumban. Törökország keleti fordulata miatt Washington nem tartja megbízhatónak Ankarát, és azon gondolkodik, hogy kivonja onnan taktikai atomfegyvereit, és Bulgáriába telepíti át őket. Szó van arról is, hogy Amerika csökkenti a Németországban állomásozó katonai kontingens számát, és a katonák és a technika egy részét Oroszországhoz közelebb, Lengyelországba helyezi át.

„Varsó még fizetni is hajlandó azért, hogy állandó katonai bázis létesüljön a területén”

Washington nem zárja ki, hogy ez az átrendezés a nukleáris arzenált is érinti. Ez pedig azt jelentheti, hogy az INF-megállapodás felmondása után a Romániaába és Lengyelországba telepített kis- és közepes hatótávolságú rendszerekhez taktikai atomfejeket is rendelnének, amely Oroszországra nézve már komoly fenyegetést jelent.

„A helyzet így egy inkább emlékeztet a karibi válsághoz”

Erre a biztonsági kihívásra reagálva a Kreml már jó ideje hangoztatja, hogy Oroszország kifejleszt ugyan, de mindaddig nem telepít közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákat a világ régióiba, amíg ott meg nem jelennek az ilyen osztályú amerikai eszközök.

„Ennek a javaslatnak a megismétlésével most Putyin elsősorban az európai vezetőknek üzent, akik ezek után elgondolkozhatnak azon, hogy érdemes-e a területükről rakétákkal fenyegetni Oroszországot”

Az Egyesült Államok és az európai országok azonban mintha megsüketültek volna, mindeddig nem reagáltak arra az a többször is elhangzott kezdeményezésére. De nincs válasz arra a Moszkva által közel egy éve tett felvetésre sem, miszerint Oroszország és az Egyesült Államok közös nyilatkozatban rögzítsék, hogy lemondanak az atomháborúról, egyikük sem fog ilyen háborúba, mert annak nem lehet győztese. Washington azóta hallgatásba burkolózott. John Bolton menesztéséig ez még úgy, ahogy érthető is volt, hiszen az egykori nemzetbiztonsági tanácsadó képviselte a leghangosabban a következmények nélküli első csapás gondolatát. Most azonban már nincs Bolton, Washington mégis hallgat. Vajon minek kell még történnie ahhoz, hogy a világ elkerülje egy újabb karibi válság kialakulását.