„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Az átnevelhetetlen újságíró

2022. ápr. 01.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

„Sok szomorúságot láttam. A legszomorúbb az, hogy sok hősöm, akiről ez alatt a két és fél év alatt írtam, ma már halott. Ilyen szörnyű ez a háború.” Ezeket a sorokat a csecsen háborúról írta a következetesen ellenzéki, tragikus sorsú újságíró, Anna Politkovszkaja, akinek az életéről a Katona József Színház Kamrájában fut egy darab.

Ignáth Dorina írása a #moszkvater.com számára

Anna Politkovszkaját 2006. október 7-én gyilkolták meg a moszkvai belvárosi lakásának lépcsőházában #moszkvater

Anna Politkovszkaját 2006. október 7-én gyilkolták meg a moszkvai belvárosi lakásának lépcsőházában
Fotó:EUROPRESS/NATALIA KOLESNIKOVA/AFP

A Katona József Színház Kamrájában ismét játsszák az „Az átnevelhetetlen” című előadást, amelyet először 2020-ban mutattak be. A színdarab Anna Politkovszkaja orosz újságírónő és emberi jogi aktivista életét, és azokat a 2000-es évek eleji orosz eseményeket dolgozza fel, amelyek a kordokumentumként is számon tartott, magyar kiadást is megélt Orosz Napló című művében jelennek meg.

„De ki is volt Anna Politkovszkaja?”

 Anna Politkovszkaja 1958-ban New Yorkban született diplomata házaspár gyermekeként. A moszkvai újságírói fakultás elvégzése után sokfelé dolgozott, majd 1998-tól a liberális Novaja Gazeta tudósítója lett. Több mint 50 alkalommal járt a konfliktusok sújtotta észak-kaukázusi területen. Tudósítóként az volt az elsődleges célkitűzése, hogy hétről hétre beszámoljon a sajtóban az ott zajló eseményekről. Politkovszkaja 500 olyan cikket írt, amelyek civilekkel és állami vezetőkkel közvetlenül készített interjúira épültek.

„<Az átnevelhetetlen> című darab ezekből a cikkekből, illetve Politkovszkaja <Második csecsen háború> című kötetéből merítkezik, szerzője az olasz származású író és dramaturg Stefano Massini”

.embed-container { position: relative; padding-bottom: 56.25%; height: 0; overflow: hidden; max-width: 100%; } .embed-container iframe, .embed-container object, .embed-container embed { position: absolute; top: 0; left: 0; width: 100%; height: 100%; }

A különleges előadás egy hatvan perces monodráma, rendezője Pelsőczy Réka Jászai Mari-díjas magyar rendező és színésznő. A főszereplő Fullajtár Andrea Jászai Mari-díjas színésznő, aki számos interjúban mesélt arról, hogy már az előadás elkészülte előtt is olvasta Anna Politkovszkaja munkáit. Az egyik interjúban így fogalmazott a tragikus módon elhunyt újságírónőről és munkásságáról:

„Az én olvasatomban a saját érzelmei érdektelenek voltak számára, a tényeket szerette volna a világ tudomására hozni”

Alig vártam, hogy lássam a színdarabot. Ennek többszörös indíttatása volt. 2021. október 7-én emlékeztünk Anna Politkovszkaja halálának 15. évfordulójára, akit 15 évvel korábban ezen a napon gyilkoltak meg a moszkvai belvárosi lakásának lépcsőházában. A tettesek kiléte a mai napig nem ismert. Aki többet szeretne tudni a nyomozásról, annak érdemes megnézni a Novaja Gazeta oldalán publikált dokumentum filmet, amelyben Dmitrij Muratov orosz Nobel-békedíjas újságíró, emberi jogi aktivista, Politkovszkaja egykori munkatársa beszél. A sajtó hasábjain nem csak az évforduló kapcsán találkozhattunk Anna nevével, hanem azért is, mert  egy nappal később került nyilvánosságra, hogy 2021-ben a sajtószabadságért folytatott áldozatos munkája elismeréseként megosztva Dmitrij Muratovnak ítélték oda a 2021-es Nobel-békedíjat.

.embed-container { position: relative; padding-bottom: 56.25%; height: 0; overflow: hidden; max-width: 100%; } .embed-container iframe, .embed-container object, .embed-container embed { position: absolute; top: 0; left: 0; width: 100%; height: 100%; }

És itt jön a képbe ismét Politkovszkaja, ugyanis hosszú éveken keresztül volt munkatársa Muratovnak az 1990-es években létrejött Novaja Gazeta független hetilapnál. Egy interjúban Muratov kitért arra, hogy a Nobel-díjra úgy tekint, hogy azt nem ő kapta, hanem Anna Politkovszkaja és a szerkesztőség másik öt, tragikus körülmények között elhunyt tagja, akik életüket adták szakmájukért:

Igor Alekszandrovics Domnyikov (1959-2000)

Jurij Petrovics Scsekocsihin (1950-2003)

Anasztazija Eduardovna Baburova (1983-2009)

Natalja Kushainovna Esztyemirova (1958-2009)

Sztanyiszlav Jurjevics Markelov (1974-2009)

Ugyanennek adott hangot beszédében december 10-én is, amikor Oslóban átvette a díjat.

„A darab tehát komoly, nehéz témát mutat be az érdeklődő nézőknek. A megértését megkönnyíti, hogy kronologikus sorrendben követhetjük végig az eseményeket”

.embed-container { position: relative; padding-bottom: 56.25%; height: 0; overflow: hidden; max-width: 100%; } .embed-container iframe, .embed-container object, .embed-container embed { position: absolute; top: 0; left: 0; width: 100%; height: 100%; }

Szóba kerül 2002. október 25. „A nap, mely után a gyászos moszkvai reggel következett, amikor gázzal árasztották el színházat.”, vagyis a moszkvai Dubrovka Színházban zajlott tragikus végű túszdráma. Felidéződik a 2004-es beszláni iskoladráma, az akkor megtartott választások, a Jukosz-ügy, általában a politikai környezet átalakulása, és az egzisztenciális nehézségek, amelyekről a hétköznapi emberek számoltak be Politkovszkajának, miközben járta az országot. A színdarabban nagy hangsúlyt kap az a tény, hogy ő volt az egyik első újságíró, aki Ramzan Kadirovval készíthetett interjút Csecsenföldön.

„Az előadást tarkító korabeli dokumentum felvételek, híradó jelenetek és az Anna Politkovszkajával készült rövid interjúk közelebb hozzák a nézőkhöz a 2000-es évekbeli Oroszországot”

A darab párhuzamosan dolgozza fel egy meghatározó személy életét, és a korszakot, amelyben alkotott. A darabot mindenkinek ajánlom, akit érdekel ez a kor, és aki erre a témában íródott szakkönyveken túl is szeretne rápillantani. Kicsit másképp.

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Az arabok és az oroszajkúak helye Izraelben

    2026. okt. 30.
    Az arab pártok bevonása a kormánykoalícióba hozzájárulhat Izrael és az arab államok közötti kapcsolatok javulásához. A másik nagy népcsoport...

    A felőrlő háború régen és most

    2026. nov. 2.
    Bonaparte Napóleon 1812. október 19-én elrendelte a visszavonulást Moszkva alól. Ezzel nemcsak az oroszországi hadjárat, hanem az addig legy...

    „A nukleáris válság peremén egyensúlyozunk”

    2026. okt. 29.
    „Nagyon veszélyes évtizedek állnak előttünk. A 20. század eleje volt utoljára ennyire feszült, amikor a belső megrázkódtatások és a külső ko...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater