//Az átnevelhetetlen újságíró
Anna Politkovszkaját 2006. október 7-én gyilkolták meg a moszkvai belvárosi lakásának lépcsőházában #moszkvater

Az átnevelhetetlen újságíró

MEGOSZTÁS

„Sok szomorúságot láttam. A legszomorúbb az, hogy sok hősöm, akiről ez alatt a két és fél év alatt írtam, ma már halott. Ilyen szörnyű ez a háború.” Ezeket a sorokat a csecsen háborúról írta a következetesen ellenzéki, tragikus sorsú újságíró, Anna Politkovszkaja, akinek az életéről a Katona József Színház Kamrájában fut egy darab.

Ignáth Dorina írása a #moszkvater.com számára

Anna Politkovszkaját 2006. október 7-én gyilkolták meg a moszkvai belvárosi lakásának lépcsőházában #moszkvater
Anna Politkovszkaját 2006. október 7-én gyilkolták meg a moszkvai belvárosi lakásának lépcsőházában
Fotó:EUROPRESS/NATALIA KOLESNIKOVA/AFP

A Katona József Színház Kamrájában ismét játsszák az „Az átnevelhetetlen” című előadást, amelyet először 2020-ban mutattak be. A színdarab Anna Politkovszkaja orosz újságírónő és emberi jogi aktivista életét, és azokat a 2000-es évek eleji orosz eseményeket dolgozza fel, amelyek a kordokumentumként is számon tartott, magyar kiadást is megélt Orosz Napló című művében jelennek meg.

„De ki is volt Anna Politkovszkaja?”

 Anna Politkovszkaja 1958-ban New Yorkban született diplomata házaspár gyermekeként. A moszkvai újságírói fakultás elvégzése után sokfelé dolgozott, majd 1998-tól a liberális Novaja Gazeta tudósítója lett. Több mint 50 alkalommal járt a konfliktusok sújtotta észak-kaukázusi területen. Tudósítóként az volt az elsődleges célkitűzése, hogy hétről hétre beszámoljon a sajtóban az ott zajló eseményekről. Politkovszkaja 500 olyan cikket írt, amelyek civilekkel és állami vezetőkkel közvetlenül készített interjúira épültek.

„<Az átnevelhetetlen> című darab ezekből a cikkekből, illetve Politkovszkaja <Második csecsen háború> című kötetéből merítkezik, szerzője az olasz származású író és dramaturg Stefano Massini

A különleges előadás egy hatvan perces monodráma, rendezője Pelsőczy Réka Jászai Mari-díjas magyar rendező és színésznő. A főszereplő Fullajtár Andrea Jászai Mari-díjas színésznő, aki számos interjúban mesélt arról, hogy már az előadás elkészülte előtt is olvasta Anna Politkovszkaja munkáit. Az egyik interjúban így fogalmazott a tragikus módon elhunyt újságírónőről és munkásságáról:

„Az én olvasatomban a saját érzelmei érdektelenek voltak számára, a tényeket szerette volna a világ tudomására hozni”

Alig vártam, hogy lássam a színdarabot. Ennek többszörös indíttatása volt. 2021. október 7-én emlékeztünk Anna Politkovszkaja halálának 15. évfordulójára, akit 15 évvel korábban ezen a napon gyilkoltak meg a moszkvai belvárosi lakásának lépcsőházában. A tettesek kiléte a mai napig nem ismert. Aki többet szeretne tudni a nyomozásról, annak érdemes megnézni a Novaja Gazeta oldalán publikált dokumentum filmet, amelyben Dmitrij Muratov orosz Nobel-békedíjas újságíró, emberi jogi aktivista, Politkovszkaja egykori munkatársa beszél. A sajtó hasábjain nem csak az évforduló kapcsán találkozhattunk Anna nevével, hanem azért is, mert  egy nappal később került nyilvánosságra, hogy 2021-ben a sajtószabadságért folytatott áldozatos munkája elismeréseként megosztva Dmitrij Muratovnak ítélték oda a 2021-es Nobel-békedíjat.

És itt jön a képbe ismét Politkovszkaja, ugyanis hosszú éveken keresztül volt munkatársa Muratovnak az 1990-es években létrejött Novaja Gazeta független hetilapnál. Egy interjúban Muratov kitért arra, hogy a Nobel-díjra úgy tekint, hogy azt nem ő kapta, hanem Anna Politkovszkaja és a szerkesztőség másik öt, tragikus körülmények között elhunyt tagja, akik életüket adták szakmájukért:

Igor Alekszandrovics Domnyikov (1959-2000)

Jurij Petrovics Scsekocsihin (1950-2003)

Anasztazija Eduardovna Baburova (1983-2009)

Natalja Kushainovna Esztyemirova (1958-2009)

Sztanyiszlav Jurjevics Markelov (1974-2009)

Ugyanennek adott hangot beszédében december 10-én is, amikor Oslóban átvette a díjat.

„A darab tehát komoly, nehéz témát mutat be az érdeklődő nézőknek. A megértését megkönnyíti, hogy kronologikus sorrendben követhetjük végig az eseményeket”

Szóba kerül 2002. október 25. „A nap, mely után a gyászos moszkvai reggel következett, amikor gázzal árasztották el színházat.”, vagyis a moszkvai Dubrovka Színházban zajlott tragikus végű túszdráma. Felidéződik a 2004-es beszláni iskoladráma, az akkor megtartott választások, a Jukosz-ügy, általában a politikai környezet átalakulása, és az egzisztenciális nehézségek, amelyekről a hétköznapi emberek számoltak be Politkovszkajának, miközben járta az országot. A színdarabban nagy hangsúlyt kap az a tény, hogy ő volt az egyik első újságíró, aki Ramzan Kadirovval készíthetett interjút Csecsenföldön.

„Az előadást tarkító korabeli dokumentum felvételek, híradó jelenetek és az Anna Politkovszkajával készült rövid interjúk közelebb hozzák a nézőkhöz a 2000-es évekbeli Oroszországot”

A darab párhuzamosan dolgozza fel egy meghatározó személy életét, és a korszakot, amelyben alkotott. A darabot mindenkinek ajánlom, akit érdekel ez a kor, és aki erre a témában íródott szakkönyveken túl is szeretne rápillantani. Kicsit másképp.

MEGOSZTÁS