//Atlantizmus vs. klímavédelem
„Egyedül a Zöldek szavazói között vannak a gázvezeték ellenzői többségben, és ennek a pártnak a vezetése áll ki a legkeményebben a projekt leállítása mellett” #moszkvater

Atlantizmus vs. klímavédelem

MEGOSZTÁS

Bár néhány hete az amerikai szankciók ellenére folytatódik az Északi Áramlat-2 építése, a német pártok között továbbra sincs egyetértés a gázvezeték jövőjét illetően. A leghangosabban a jövőre jó eséllyel kormányra is kerülő Zöldek tiltakoznak. De hogy egyeztetik ezt össze azzal a nemrégiben napvilágot látott kormányzati jelentéssel, miszerint az Északi Áramlat vezetéken majdan érkező földgáz háromszor környezetkímélőbb, mint az amerikai LNG?

„Egyedül a Zöldek szavazói között vannak a gázvezeték ellenzői többségben, és ennek a pártnak a vezetése áll ki a legkeményebben a projekt leállítása mellett” #moszkvater
„Egyedül a Zöldek szavazói között vannak a gázvezeték ellenzői többségben, és ennek a pártnak a vezetése áll ki a legkeményebben a projekt leállítása mellett”
Fotó:EUROPRESS/Stefan Sauer/dpa/AFP

A Navalnij-ügy kapcsán ismét kiéleződtek a viták az Északi Áramlat bővítése körül. Új erőre kaptak a gázvezeték építésének befejezését minden áron megakadályozni akaró amerikai-lengyel-ukrán törekvések, és fellángolt a projekt jövőjével kapcsolatos vita a német pártok között is.

A majdnem kész, 10 milliárd eurós, 1230 kilométeres, az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig futó vezeték a hatalmas orosz földgázmezőket kötné össze a nyugat-európai fogyasztókkal, és ezzel megduplázná a már létező Északi Áramlat jelenleg évi 55 milliárd köbméteres kapacitását.

„Bár a német társadalom többségének (54 százalék) semmi baja a vezetékkel, a két legnagyobb párt az érdekek és az értékek között vívódva már az építkezés leállítását is felvetette. A CDU-ban végül a pragmatikus gondolkodás kerekedett felül, míg a Zöldeknél még a környezetvédelmi szempontokat is felülírja az atlantizmus”

A kormány köreiben az ősz eleji felháborodás után felülkerekedett a pragmatizmus, és Berlin igyekszik megvédeni a projektet az amerikai támadásokkal szemben. Az SPD sosem ellenezte az építkezést – Gerhard Schröder volt kancellár máig ott ül a Gazprom igazgató tanácsában –, a CDU pedig a német versenyképesség érdekeiből indult ki. Nem mellékesen ez az álláspont összhangban van a választóik véleményével is. Egy friss felmérés szerint ugyanis a CDU-szavazói (54 százalék) még az SPD híveinél (49 százalék) is jobban kiállnak az Északi Áramlat 2 mellett.

„Egyedül a Zöldek szavazói között vannak a gázvezeték ellenzői többségben, és ennek a pártnak a vezetése áll ki a legkeményebben a projekt leállítása mellett”

A Zöldek társelnöke, Annalena Baerbock azonnali leállítást szorgalmaz, de Agnieszka Brugger frakcióvezető-helyettes szerint is ez lenne a minimum. Az egyre befolyásosabb ellenzéki zöldek most könnyen beszélnek, ám a jelenlegi trendek folytatódása mellett a jövő őszi választások után már könnyen kormányzati felelősség is nyomja majd a vállukat.

Az Északi Áramlat 2 körüli viták megmutatták, hogy a CDU-hoz számos kérdésben a Zöldek állnak a legközelebb. A kül- és biztonságpolitika ezek közé tartozik. Nemcsak emiatt, de ha a parlamenti számtan szerint ez lehetséges, akkor könnyen a Zöldek lehetnek a koalíciós partnerei az uniópártoknak.  Már csak azért is, mert a Zöldek alapvető kérdésekben nem értenek egyet a többi baloldali párttal.

„Más kérdés, hogy miként fogják tudni a Zöldek összeegyeztetni az atlantizmusukat a német gazdasági érdekekkel, és hogyan fognak az Északi Áramlat-2 elutasításával és az amerikai LNG támogatásával összhangba kerülni a saját értékeikkel, környezetvédelmi szempontok érvényesítésével”

Berlin ugyanis mindenek előtt azért áll ki a gázvezeték megépítése mellett, mert az orosz gáz jóval olcsóbb, mint az amerikai LNG, és erősíti a német gazdaság versenyképességét. Arról nem is beszélve, hogy a vezetékes gáz környezetkímélőbb, mint a cseppfolyósított. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy Berlin szerint Amerikának semmi köze ahhoz, hogy Németország honnan veszi a gázt. De az is komoly érv, hogy ebbe a beruházásba a német és más európai energetikai cégek már annyi pénzt befektettek, hogy hatalmas veszteséggel járna azt nem befejezni.

„De a Zöldeknek már most illene érdemben válaszolni a német környezetvédelmi minisztérium friss jelentésére is, amely szerint az amerikai cseppfolyósított gáz legalább annyira környezetszennyező, mint a feketeszén”

A RedaktionsNetzwerk Deutschland (RND) birtokába került jelentés úgy látja, hogy a kőolaj és a feketeszén kivezetésének átmeneti szakaszában kiemelt szerepe lesz a földgáznak. De nem a cseppfolyósítottnak, hiszen a vízrepesztéses technológia nagyon súlyosan károsítja a környezetet. Ezen kívül – emlékeztet rá a jelentés – az LNG jóval drágább is a vezetékes gáznál. Ráadásul a szállítás miatt még nagyobb az amerikai LNG ökológiai lábnyoma, ami szintén az amerikai import ellen szól.

„Mint kimutatták, az Északi Áramlaton érkező gáz háromszor környezetkímélőbb, mint az amerikai LNG, amelynek egy megajoulra kivetített szén-dioxid ekvivalense 22,3, míg az előbbié 6,3”

Az Oroszországot jelenleg keményen támadó Zöldeknek kormányon mindenképpen meg kell békélniük azzal is, hogy Moszkvával a karbon korszak után is együtt kell működnie Németországnak. Az Északi Áramlat körüli csaták ugyanis még javában dúlnak, de már formálódik az Oroszország és az Európai Unió közti új energetikai együttműködés. Méghozzá a hidrogén energetikai hasznosításának a területén. Európa ugyanis ezt szintén keletről importálná. A szállításhoz egyértelműen a Gazprom infrastruktúrája jöhet szóba, és az orosz gázipari konszern már vizsgálja is, hogyan küldhet hidrogént a vezetékein nyugatra. S hogy a dolog mennyire komoly, azt jelzik az Európai Bizottság zöldügyekért felelős alelnökének a minapi szavai is. Frans Timmermans egy konferencián arról beszélt, hogy az EU-nak és Oroszországnak együtt kell felkészülnie a dekarbonizációs időszakra, méghozzá úgy, hogy az mindkét fél számára sikert hozzon.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.