Kezdőlap » x-demokrata » Amikor Kijev lábon lövi önmagát
Ukrajna és Oroszország között a menetrendszerű repülőjáratok már 2015. október 25-től szünetelnek #moszkvater

Amikor Kijev lábon lövi önmagát

Kijev teljesen betiltotta a repülést Oroszország irányába, megakadályozni azonban ezzel sem tudja, hogy az ukránok a keleti szomszédba utazzanak

Ukrajna és Oroszország között a menetrendszerű repülőjáratok már 2015. október 25-től szünetelnek #moszkvater
Ukrajna és Oroszország között a menetrendszerű repülőjáratok már 2015. október 25-től szünetelnek
Fotó:EUROPRESS/AFP/Vladimir Shtanko/Anadolu Agency

Nemzetbiztonsági okokra hivatkozva minden repülést betiltott az ukrán kormány Oroszország irányába. Ez alól csak az ENSZ, az EBESZ és a Vöröskereszt missziói jelentenek kivételt. Menetrendszerinti járatok már több mint három éve nincsenek a két ország között, ám most a repülési tilalmat a két Oroszországgal szimpatizáló ellenzéki politikus Jurij Bojko Viktor Medvedcsuk moszkvai útja után az eseti repülésekre is kiterjesztették. Hiába, kampány van, amelyet a maga részéről Petro Porosenko nagyrészt arra épített, hogy megvédi Ukrajnát Vlagyimir Putyintól.

Bojko és Medvedcsuk az első forduló előtt egy héttel Kijev Zsiljani repülőteréről magángépen utazott Moszkvába, ahol fogadta őket Dmitrij Medvegyev kormányfő. A vizit még az oroszajkú szavazók táborát is megosztotta, Porosenko pedig ezt is igyekezett a maga javára fordítani. Az államfő szerint Bojkóék megalázkodtak Oroszország előtt, térden állva könyörögtek olcsó gázért, és ismét függő helyzetbe akarják hozni energetikai téren Ukrajnát. Kijev ezt zokon vette, és a hatáskörök túllépésének címén vizsgálatot indított a határőrség és a légiforgalmi hatóság munkatársai ellen.

„Miközben azonban Kijev minden kapcsolatot igyekszik megszakítani Moszkvával, a 2018-as évben Oroszország volt az ország első számú kereskedelmi partnere”

A keleti szomszéd mind az export, mind pedig az import terén az első helyen áll. Emellett milliós nagyságrendben dolgoznak ukránok vendégmunkásként Oroszországban. A természetes szálakat tehát nem lehet egyik pillanatról a másikra elszakítani. A politikai kapcsolatokat ugyan le lehet építeni, a társadalmi és gazdasági együttműködés azonban továbbra is élő. Ezért aztán az ukrán hatalom a közlekedés korlátozásával magát lövi lábon, hiszen a saját állampolgárainak az életét nehezíti meg ezzel.

A menetrendszerű repülőjáratok már 2015. október 25-től szünetelnek. Kijevből Moszkvába és viszont így drága kerülőutakon, mindenek előtt Minszken keresztül jutnak el az utasok. Jelen pillanatban egy ilyen út 30 ezer rubelbe, nagyjából 130 ezer forintba kerül. Az orosz légügyi hatóságok felújítanák a menetrendszerű járatokat, ám erre csak hatalomváltás esetén van esély. Az ukránok többsége így inkább vonattal jut el Oroszországba. Moszkvából Kijevbe egy út 6200 rubelbe (kb. 26 ezer forint) kerül, ám erre a járatra az ukrán vasúttársaság tudatosan a leginkább lepusztult kocsikat állítja be. Így akarja az utasokat elriasztani. A következő lépésben aztán az utasforgalom csökkenésére hivatkozva ritkítja a járatokat. Mint februártól tette ezt a Harkov-Moszkva és az Odessza-Moszkva vonatokkal. A Herszon-Moszkva járatot már korábban megszüntette. A társaság adatai szerint tavaly 772 ezren, a 2017-esnél 20 százalékkal kevesebben utaztak e két vonaton.

„A fentiek jól illusztrálják az ukrajnai közállapotokat, a hatalom kisstílű és zsigeri oroszellenességét éppúgy, mint azt, hogy miért van elege ebből az ukránok többségének. Az ellenségkép fenntartásával egy ideig a társadalom egy részének figyelmét ugyan el lehet terelni a valódi problémákról, ám mint a választások első fordulójának eredménye is mutatja, a többség már átlát a szitán”

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.