„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Andy Burnham brit miniszterelnök érkezésére vár a kétoldalú találkozójuk előtt a kijevi Horodetskyi Házban, 2026. augusztus 24-én
Fotó:EUROPRESS/Henry NICHOLLS/POOL/AFP
„Lezárjuk az eget!” – fenyegetőzött az eközben folyamatosan a tárgyalási készségét hangoztató Volodimir Zelenszkij, és az orosz repülőterek elleni folyamatos támadásokat helyezett kilátásba. Az ukrán elnök jelezte, hogy pilóta nélküli repülőgépek (UAV) segítségével akarják megbénítani a légi forgalmat az Oroszországi Föderáción belül. Ugyan igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy az ukrán drónok nem jelentenek veszélyt a polgári repülőgépekre, a következő mondatával azonban már érvénytelenítette is ezt a tételt. Mint fogalmazott, nincsenek biztonságos helyek Oroszország egén, az érintett légitársaságoknak pedig meg kell érteniük, hogy nincs helye a polgári repülésnek a drónok között. Az ukrán cél a már érvényben lévő Kovjor (Szőnyeg) biztonsági protokol folyamatos kikényszerítése. A cél a gazdasági károkozás, de ez megy már jó ideje, mindkét fél oda próbál ütni, ahol a másiknak a legjobban fáj.
„Ez a hadművelet ukrán drónok rendszeres és célzott, a legfontosabb repülőtereket célzó indításával valósulhatna meg, ami lezárásokhoz, gyakori járatkésésekhez és komoly anyagi veszteségekhez vezetne”
Az ukrán fegyveres erők már 2025 tavaszán is alkalmaztak hasonló taktikát, amikor kisebb csoportokban indított drónok hosszú időre lezárták Moszkva számos repülőterét és számos környező régiót. Ez a taktika ugyanis hatalmas erőforrásokat igényel anélkül, hogy konkrét objektumokat érne el. Jelenleg Kijev 2025-höz képest jelentősen több drónnal rendelkezik az orosz területek elleni mélységi műveletekhez, ami elméletileg lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy ezek egy részét a repülőtéri műveletek zavarására és a polgári légi közlekedés fenyegetésére fordítsa. Ugyanakkor az orosz repülőtéri szolgálatok is alkalmazkodtak azóta az új helyzethez, a légvédelem hatékonyabbá vált, így a végeredmény valószínűleg nem lesz egyértelmű. Ráadásul, Zelenszkij legutóbbi 40 napos műveletének tapasztalatai alapján, Oroszország válaszcsapásai még súlyosabb következményekkel járhatnak Ukrajna számára. Hogy mást ne említsünk, a Kijev melletti Zsuljani repülőtéren a napokban egy repülőgépet ért drón találat. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen lépés a konkrét célok, finomítók, katonai logisztika elleni ukrán támadások hatékonyságának csökkenésével is járna.
„Ahhoz, hogy megértsük ennek a lépésnek a jelentőségét, emlékeztetnünk kell arra, hogy Ukrajna már korábban is gondolkodott az orosz repülőterek blokkolásán, Zelenszkij azonban a negatív nemzetközi reakciótól tartva kétségeit fejezte ki ezzel az ötlettel kapcsolatban”
Akkor azzal érvelt, hogy az elgondolás veszélyes a civilekre. A tervet még a védelmi miniszteri posztból felmentett Fedorov dolgozta ki, és M&Ms-nek hívták. A művelet megszellőztetése egyfajta burkolt fenyegetés volt arra, ha semmi sem változik, a terv visszakerülhet az elnök asztalára.
Mi változott meg azóta, hogy ezek az eszkaláció újabb lépcsőfokát jelentő tervek ismét előtérbe kerültek? Mindenek előtt az, hogy, fokozódtak az orosz rakéta- és dróntámadások Ukrajna ellen. Ezek a támadások gyakorlatilag folyamatosak és pusztítóak. Zelenszkij kemény válaszra tett ígéretet, azonban eddig erre nem volt képes. Mindez sok ukránban azt a benyomást kelthette, hogy Kijev elvesztette a kezdeményezést a légicsapásokban, a kormány tehetetlen az orosz csapásokkal szemben.
„A helyzetet tovább súlyosbították az elnök belső körét érintő folyamatos korrupciós botrányok. A Bankova tehát egyfajta elterelésként vehette elő ismét az orosz repülőterek elleni művelet tervét. Ráadásul abban a reményben, hogy a háború további eszkalálásával legalább egy az ukrán oldalon a tél előtt oly nagyon vágyott <légi fegyverszünet> megkötésére ráveszi Oroszországot”
De ami talán ennél is legfontosabb, Németország eszkalálja a helyzetet, és hivatalosan is azzal vádolta Oroszországot, hogy ő áll a lipcsei repülőtéren történt drón incidens mögött. S ez hogy kapcsolódik Zelenszkij bejelentéséhez? Ennek kapcsán két lehetőség merülhet fel. Először is, Zelenszkij egyszerűen alkalmazkodhatott ehhez az irányvonalhoz, és az európaiakkal való konzultáció nélkül jelentette be az orosz repülőterek elleni támadási kampány megkezdését, Ezt igyekszik úgy beállítani, mintha az európaiakkal közös művelet lenne a „lipcsei hibrid támadások megbosszulására”. Egyáltalán nem zárhatjuk ki azonban azt sem, hogy Zelenszkij egyeztetett az európaiakkal, és a bejelentés úgymond válaszként Lipcsére. Ez utóbbit valószínűsíti az ismert újságíró Simon Shuster, aki az Atlantic Monthly hasábjain azt fejtegeti, hogy a lipcsei provokációt a bucsai provokáció analógiájára éppen e terv elfogadásának biztosítása érdekében szervezték meg.
„De Zelenszkij elképzeléseihez hasonlóan fontos kérdés az is, hogy mi történik ezután? Képes-e egy ilyen nagyszabású terv végrehajtására Ukrajna? Milyen következményei lehetnek egy ilyen fellépésnek?”
Több orosz repülőtér egyidejű és folyamatos támadására korábban még soha nem volt példa. Az ukrán drónok rendszeresen támadják az orosz régiókat, ezzel leállítva a repülőterek működését is, Zelenszkij ötletének megvalósításához azonban a drónoknak megszakítás nélkül kellene repülniük több tucat célpont ellen. Egy ilyen „körhinta” rendkívül költséges, és a katonai költségvetés már így is hatalmas hiányt mutat. Ukrajna elméletileg képes lehet időszakosan megbénítani számos moszkvai és közép-oroszországi repülőtér működését azáltal, hogy veszélyezteti a nyugodt és biztonságos repülést. Ez veszteségeket okozna, és potenciálisan arra késztethetné a külföldi légitársaságokat, hogy felfüggesszék a járatokat. Azonban még ebben az esetben sem zavarodna meg teljesen a légi közlekedés, mivel az orosz légitársaságok továbbra is működnének. És legalábbis a belföldi járatok esetében nem következne be összeomlás.
„Ám ha az ukrán drónok eltalálnának egy polgári repülőgépet, az incidens akár több száz áldozattal is járhatna, aminek már rendkívül súlyos következményei lennének”
Nagyon valószínűtlen, hogy Moszkva ezután bármilyen engedményt tenne. Szinte biztosra vehetjük, hogy durván megtorolná a helyzetet. S ha az orosz hajók elleni csapásokra az ukrán fekete-tengeri kikötőkbe tartó hajózás teljes blokádja volt a válasz, a Moszkva elleni támadási kísérletekre pedig a Kreml Kijev szinte folyamatos támadásával reagált, majd az orosz webáruházak raktárai elleni csapásokra a legnagyobb ukrán kiskereskedelmi láncok raktárainak kiiktatásával lépett, akkor csak találgatni lehet a polgári repülőgépek lelövésére adott válasz mértékét.
A háború egy ilyen esetben teljesen elszabadulhat. Függetlenül attól, hogy Zelenszkij összehangolta-e az orosz repülőterek elleni támadásról szóló döntését az európaiakkal, Moszkva az orosz égbolt lezárásának kísérletét közös ukrán-európai akcióként érzékelheti. És ennek megfelelően ultimátumot adhat Európának, amelyben egyértelműsíti, hogy az akciók folytatását hadüzenetnek tekinti.
„Egyáltalán nem megnyugtató a német retorika. S úgy tűnik, immár nem csupán a kommunikáció keményedik. Németország a diplomáciai lépéseken kívül – a bonni konzulátus és a berlini Orosz Ház bezárása – nagyszabású tervet készít az Oroszország elleni megtorlásra”
A Der Spiegel értesülései szerint Berlin tervének egyik eleme Ukrajna pozícióinak jelentős megerősítése az Oroszország elleni háborúban. Így Berlin „bosszút kíván állni” Moszkván az orosz drónok lipcsei/hallei repülőtér elleni támadásáért. Ennek keretében több ezer csapásmérő drón, Iris-T légvédelmi rendszerekhez való rakéták szállítását tervezik. Továbbá Berlin eltökélt a német és az ukrán hírszerző szolgálatok közötti együttműködés elmélyítésében. A német kormányból származó információk szerint Friedrich Merz kancellár csapata azt is tervezi, hogy segít Ukrajnának meghatározni az orosz területen végrehajtandó ellentámadások célpontjainak koordinátáit. Bennfentesek azt állítják, hogy Merz csapata nyomást fog gyakorolni az Európai Unióra is annak érdekében, hogy Brüsszel még szigorúbb szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben. Emellett Berlin fellépést követel az orosz árnyékflotta ellen, valamint szigorúbb ellenőrzést az orosz állampolgárok Európai Unióba történő belépése felett.
„Vajon az európaiak hajlandóak-e vállalni egy ilyen eszkaláció kockázatát? S az amerikaiak hajlandóak lesznek-e beavatkozni az érdekükben, tekintve, hogy ebben a konkrét esetben nem Putyin, hanem Zelenszkij emelné az eszkalációs lécet? Ezt aligha lehet bizonyítékok nélkül hitelesen semlegesíteni azzal a narratívával, hogy <a Kreml kezdte a támadást> a lipcsei repülőtér elleni támadás megszervezésével”
Európának azt is figyelembe kell vennie, hogy Moszkvában sokan egy Európa elleni közvetlen támadást szorgalmaznak. Ez persze jelentős kockázatot jelenthet Oroszország számára, az egyre militánsabbá váló európai fellépés azonban most már akár idáig is elviheti a helyzetet. A Kreml lépéseit befolyásolja az is, hogy mit akar Amerika? Kitart-e még Donald Trump az alaszkai keretmegállapodás mellett, avagy ez már a múlt. Ha Moszkva úgy látja, hogy az ukrajnai kérdés kezelését a nyugati oldalon teljesen Kijev és Európa veszi át, az orosz részről növeli a drasztikus lépések valószínűségét.
„Ebben a helyzetben leginkább abban lehet bízni, hogy az Egyesült Államoknak nem érdeke a válság elmélyülése. Ezzel ugyanis kicsúszna a helyzet az irányítása alól, és a háború akár ki is léphetne a regionális keretek közül”
Érzi a veszélyt Washington, ezért új erőre kaptak a tél óta megszakadt tárgyalások. A CIA-igazgató moszkvai látogatása után valami megmozdult. Az orosz és az amerikai pénzügyminiszter a G20-ak találkozóján tárgyalt egymással. Közben az amerikai Kongresszus hirtelen leállította a „pokoli szankciókról” szóló törvényjavaslatot. Majd most pedig Kijevbe és Moszkvába utazott a két elnöki megbízott, Steve Witkoff és Jared Kushner. Valami megmozdult, ám egyelőre azért a frontoké a főszerep. Ám Witkoff és Kushner azt alighanem elérték, hogy Zelenszkijnek az orosz légtér lezárására irányuló tervei egyelőre az asztalfiókban maradnak.
(A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Tuco says:
“„Lezárjuk az eget!” – fenyegetőzött az eközben folyamatosan a tárgyalási készségét hangoztató Volodimir Zelenszkij, és az orosz repülőterek elleni folyamatos támadásokat helyezett kilátásba.”
Zelenszkij nem mondott ilyen. Azt mondta, hogy Ukrajna nem a polgári repülőgépeket fenyegeti, hanem „annyi drón lesz Oroszország egén”, hogy azt a légitársaságoknak figyelembe kell venniük; szerinte így az orosz légtér „de facto” bezárulhat. Szó sincs polgári repülőterek, pláne nem utasszállító repülőgépek szándékos támadásáról. Az ukrán cél a már érvényben lévő “Kover” (Szőnyeg) biztonsági protokol folyamatos kikényszerítése. A cél a gazdasági károkozás, de ez megy már jó ideje, mindkét fél oda próbál ütni, ahol a másiknak a legjobban fáj. Ilyen a háború, hogy egy klasszikust idézzek. :)
Egyébként Ukrajnában már a háború első napja óta zárva van a légtér a polgári légiforgalom előtt az orosz légi támadóeszközök folyamatos jelenléte miatt, most az ukránok is meglépik ezt, mert már ők is rendelkeznek az ehhez szükséges eszközökkel. Az orosz narratívában ez természetesen eszkalációt jelent, mint úgy általában véve minden más is, amikor az ukránok visszalőnek. Működik a kettős mérce. Kijevet lőni teljesen oké, de Moszkvát lőni már “terrortámadás”, az ukrán energetikai rendszer szétlövése legitim katonai cél, az orosz olaj- és gáziparé a polgári infrastruktúra elleni aljas támadás. És hosszan lehetne még folytatni a sort.
Jakubovics Oziás says:
Látom még mindig nem esett le, hogy az nem az ún. ukrajna háborúzik az oroszokkal hanem a nato… ukrajna csak a húst adja a darálóba, meg a területet biztosítja a fényességes nyugat (london city) háborújához az orosz erőforrásokért… Semmiféle képességük nem lenne nyugati segítség nélkül eltalálni, felderíteni semmit se, még a kert végeben sem nemhogy Oroszország mélyén… Nem beszélve arról, ha nem öntenék oda az európai adófizetők pénzét meg a hiteleket már rég csődbe ment volna az egész ukrán kóceráj… de ezek a tények ne zavarjanak össze
Tuco says:
Köszönöm, de én is szoktam olvasni az oroszhirek.com-ot. :)
Jakubovics Oziás says:
Egészségedre, én meg nem szoktam…
Stier Gábor says:
Hát persze, nem mondott. De mondta. Mint ahogy azt is, hogy ez nem fenyegeti a polgári repülést. Hogyan is? Ezt a repülőterek vagy legalább azok környékének támadása nélkül nehéz végrehajtani. Egyébként pedig mintha ez az amerikaiaknak sem tetszene. Mert eszkalációnak tartják. Abban gondolom egyetértünk, hogy durvul a háború.