„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Alakul a transzarktikus folyosó

2025. máj. 01.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Oroszország kész minden lehetőséget kihasználni, hogy növelhesse az Északi-tengeri hajózási útvonalon keresztül bonyolított teherforgalmat. A Roszatom – mint az Északi-tengeri hajózási útvonal infrastruktúrájának üzemeltetője és a világ egyetlen nukleáris meghajtású jégtörőflottájának gazdája – minden tőle telhetőt meg fog tenni ennek érdekében. Minderről a még március végén Murmanszkban megrendezett Nemzetközi Északi-sarkvidéki Fórumon volt szó.

„A Roszatom arra törekszik, hogy megvalósuljon az egész éves hajózás a Északi-tengeri hajózási útvonalon, és fejleszti az északnyugati és a távol-keleti orosz kikötők közötti áruszállítást” #moszkvater

„A Roszatom arra törekszik, hogy megvalósuljon az egész éves hajózás a Északi-tengeri hajózási útvonalon, és fejleszti az északnyugati és a távol-keleti orosz kikötők közötti áruszállítást”
Fotó:Roszatom

Oroszország idén ünnepli az Északi-tengeri hajózási útvonal 500. évfordulóját, miután ötszáz éve készült az első dokumentált terv arról, hogy az északi orosz tengereken keresztül tengeri átjáró vezessen keletre, egészen Kínáig.

„A Roszatom arra törekszik, hogy megvalósuljon az egész éves hajózás a Északi-tengeri hajózási útvonalon, és fejleszti az északnyugati és a távol-keleti orosz kikötők közötti áruszállítást”

Ezeket az útvonalakat most nevezték először Transzarktikus folyosónak a fórumon (korábban a „Nagy Északi Tengeri Útvonal” kifejezést használták). A Transzarktikus közlekedési folyosó fejlesztésének pénzügyi, gazdasági és szervezeti modelljét 2025. augusztus 1-ig kell véglegesíteni.

Több jégtörő kell

A globális éghajlati trendek ellenére a tudósok becslései szerint a Jeges-tenger jégviszonyai legalább 2050-ig az év nagy részében jégtörést tesznek szükségessé. Ilyen körülmények mellett a világ legnagyobb teljesítményű nukleáris jégtörői segítenek az egész éven át történő hajózás megvalósításában az Északi-tengeri hajózási útvonalon. Lehetővé teszik a teherszállítást a sarkvidéken lakók és a sarkvidéki beruházások részére, valamint a termékexportot a külföldi partnerek számára.

„A Roszatom becslése szerint a teherforgalom jelentősen növekedni fog a jövőben, ezért több jégtörőre lesz szükség”

„A tavalyi rekord mintegy 38 millió tonna volt. Az északi lelőhelyeket feltáró kollégáink azt mondják, készüljünk fel több százmillió tonnára. A jelenlegi helyzetben 11 jégtörőre van szükség – ezek rendelkezésünkre állnak (közülük nyolc nukleáris meghajtású). Most szintet kell lépnünk: 100–150 millió tonnával és nem 10–11, hanem 15–17 jégtörővel kell terveznünk. Tehát építenünk kell új jégtörőket” – mondta Alekszej Lihacsov a fórumon.

Ezenkívül 2024-ben rekordszámú – 92 – tranzitszállítást hajtottak végre, és rekordot döntött a tranzitáru-forgalom is  – több mint 3 millió tonna volt. Ez a mennyiség majdnem másfélszer több, mint 2023-ban.

Nemzetközi szállítmányozás

A Roszatom bővíti a külföldi partnerekkel folytatott együttműködést. Vlagyimir Panov, a Roszatom Északi-sarkvidékért felelős különmegbízottja elmondta a fórumon, hogy rendszerszintűvé vált Oroszország együttműködése Kínával és Indiával az Északi-tengeri hajózási útvonallal összefüggésben.

„A tavalyi év alapvetően változtatta meg az Északi-tengeri hajózási útvonalon folytatott nemzetközi együttműködést. Az orosz elnök utasítására és az orosz külügyminisztérium támogatásával a legmagasabb szinten alakítottunk ki kormányközi együttműködést a Kínai Népköztársasággal és Indiával. Ez már rendszerszintű munka. És ez a munka idén is folytatódni fog”

– mondta Vlagyimir Panov. Egy kínai logisztikai vállalat képviselője beszámolt a Kínából Oroszországba irányuló nemzetközi konténerszállításokról. 2023-ban a vállalat nyolc utat tett meg az Északi-tengeri hajózási útvonalon keresztül, 2024-ben pedig 13-at. A szállítmányok mennyisége összesen több mint 20 ezer szabványos konténeregységet (TEU) tett ki.

2024-ben elindult az „Arctic Express No. 1.” multimodális szállítási szolgáltatás is a kínai kikötők és a moszkvai logisztikai központok között Arhangelszk kikötőjén keresztül. Emellett idén az útvonalhálózat Murmanszk és Pevek városának bekapcsolásával bővül. Az 7-es jégosztályú konténerhajók építése, a hajózási útvonal meghosszabbítása és az, hogy a kikötőket a nagy merülésű hajók fogadására is alkalmassá teszik, hozzájárul majd a konténerforgalom növekedéséhez.

„Oroszország meghallja ezt a kérést. A murmanszki régió önkormányzata például fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy a konténerszállítás igényeihez igazítsa a mélyvízi murmanszki tengeri halászkikötő egyik részét”

„Nagy figyelmet fordítunk a teherhajó flotta bővítésére. Minden irányban cselekedni kell: kész hajók vásárlása és megrendelése, együttműködés kialakítása külföldi gyártókkal és általában az orosz hajóépítés teljes rendszerének kiépítése a ránk váró stratégiai feladatok alapján” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a fórumon. Azt is javasolta, hogy a nemzetközi szereplők fektessenek be az orosz hajózási vállalatokba, ám részvételük ne korlátozódjon a finanszírozásra, szükség van technológiai együttműködésre és flottájuk bevonására is. „Partnereink Belaruszban, Kínában, az Egyesült Arab Emírségekben és más országokban is érdeklődést mutatnak az északi-sarkvidéki közlekedési infrastruktúra fejlesztése iránt. Ez üzleti szempontból is nagyon érdekes” – összegezte az orosz elnök.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your Ide írhatja a hozzászólását, amennyiben elolvasta és elfogadja az adatkezelési tájékoztatónkat... data is processed.

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK