//Aki látta a jövőt…
Stanislaw Lem 1966-ban #moszkvater

Aki látta a jövőt…

MEGOSZTÁS

A lengyel törvényhozás még tavaly november 27-én úgy döntött, hogy 2021-et teljes mértékben Stanislaw Lemnek, a világ egyik legnépszerűbb tudományos-fantasztikus írójának szenteli, ezzel is tisztelegve születésének 100. évfordulója alkalmából. A sci-fi egyik atyja rászolgált minderre, irodalmi és egyéb hatása az emberiségre szinte kifejezhetetlen szavakban.

Stanislaw Lem 1966-ban #moszkvater
Stanislaw Lem 1966-ban
Fotó:Wikipédia

Ha bárhol, bármilyen formában szóba kerül egy társaságban a science fiction – vagy ismertebb nevén, sci-fi –, egyvalakinek a neve egyszerűen kihagyhatatlan ezekből a beszélgetésekből. Stanislaw Lemé, a világ egyik legismertebb tudományos-fantasztikus lengyel írójáé. Könyvei 41 nyelven, több mint 27 millió példányban keltek el. Egykor ő volt az egyik legolvasottabb nem angol nyelven író sci-fi-szerző a világon. A műfaj szerelmesei számára – vannak jó pár tízmillióan – alapműnek számít az Asztronauták, a Solaris vagy éppen a Visszatérés.

„Lem elsődleges témája a megvalósíthatatlan kommunikáció az emberiség és az idegen civilizációk között”

Éppen ezért nem lepett meg senkit, amikor azt olvashattuk Tillman J. A. Lemmel készített nagyinterjújában (Ezredvégi beszélgetések), hogy az író egyáltalán nem hisz abban, hogy az emberiség valaha értelmes, sőt, bármilyen párbeszédet folytasson egy másik életforma képviselőjével.

„Volt egy időszak, amikor részt vettem a legismertebb földönkívülicivilizáció-kutató alapítványban, az úgynevezett SETI-ben. Jelen voltam az üléseiken, voltak elméleteim; ott volt Carl Sagan Amerikából és sokan mások. Ott is azt mondtam, hogy kétségeim vannak. Ami nem azt jelenti, hogy nincs rajtunk kívül senki, hanem csak annyit jelent, hogy a körülöttünk levő néhány ezer fényévnyi körzetben nincs senki. És ha nincsen senki, akkor a Földet nem éri el, mondjuk az Androméda-galaxisból vagy az ördög tudja milyen irányból érkező üzenet, mivel még úton van a Föld felé, noha maximális sebességgel halad, fénysebességgel, és hamarosan meg fog érkezni. Azt követően, hogy – tegyük fel – körülbelül hetvenezer évig úton volt. Így aztán megkérhetjük az utódainkat, hogy válaszoljanak nekik, s újabb hetvenezer év múltán tudomást szerezhetnek arról, hogy itt vagyunk! Párbeszéd ez? Semmiképpen. Ilyen intervallumok ezt lehetetlenné teszik. Úgyhogy az embereknek talán inkább mással kellene törődniük” – állította Lem az interjú során.

„Pedig neki aztán hihetünk ebben a kérdésben. Ha másért nem, hát azért, mert a lengyelek úgy tartják róla, látta a jövőt”

Nem véletlen, hogy a születésének 100. évfordulójának tiszteletére – Lwówban jött a világra 1921. szeptember 12-én – a lengyel törvényhozás még tavaly november 27-én úgy döntött, hogy 2021-et teljes mértékben Stanislaw Lemnek szenteli. Már a szlogen is tökéletes, amit Maciej Kavecki, a Jövő Lengyelország Stanislaw Lem Intézetének vezetője talált ki: Lem 2021. – Láttam a jövőt.

Ám nemcsak Lengyelországban emlékeznek meg az íróról, hanem világszerte. Januárban például egy egész előadássorozatot tartottak Oxfordban Lem tiszteletére, de a Dubajban rendezendő EXPO-n is lesz egy különálló Lem-pavilon. És ami talán a legérdekesebb, hogy a lengyel Adam Mickiewicz Intézet létrehozott egy mesterséges intelligenciát, amely Lem stílusában ír könyvet. Majd az eladási adatok megmutatják, milyen sikerrel…

„De ki is ez az ember, aki a könyveivel szinte forradalmasította a világirodalmat. Aki munkáiban – melyeket sokszor fikciónak állított be – gyakran bocsátkozik filozófiai spekulációkba a technológiáról, az intelligencia természetéről, a kétoldalú kommunikáció és a kölcsönös megértés nehézségeiről vagy az emberi korlátokról és az emberiség világegyetemben elfoglalt helyéről”

Egy tehetős fül-orr-gégész orvos fiaként adta magát, hogy elvégzi az orvosi egyetemet. Ezt végül a krakkói Jagelló Egyetemen meg is tette, ám nem tette le a szakvizsgáját, hogy ne kelljen katonaorvosként dolgoznia. 1947-től kutatósegédként kezdett el dolgozni egy tudományos intézetben, ami alapvetően meghatározta Lem további életét. Szabadidejében történeteket kezdett írni, és négy évvel később meg is jelent az első kötete, az Asztronauták. És innentől kezdve nem volt megállás, a sci-fi irodalom egyik legnagyobb alakja elkezdte ontani magából a műfaj remekeit.

Nem véletlen, hogy Lem 1973-ban elnyerte az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Szövetségének (SFWA) tiszteletbeli tagságát. Ám amikor a minőségre mindig is kényes író elkezdte bóvlinak, átgondolatlan, igénytelenül megírt műveknek nevezni az amerikai írók fantasztikus-tudományos munkáit, amit kizárólag pénzszerzés céljából hoznak létre, a szervezet 1976-ban visszavonta a tagságát. Ugyan felajánlottak neki egy hagyományos tagságot, ő azonban nem fogadta el.

„Persze ki csodálkozik ezen… Lem nem mindennapi ember, nem mindennapi gondolkodással, mellyel könyveiben minden esetben találkozhatott az olvasó”

Az ő idegen társadalmai gyakran összeegyeztethetetlenek az emberi elmével – például a mechanikus legyek vagy éppen a Solaris plazmaóceánja –, vagy éppen a földlakók és az idegenek kommunikációja már az első kapcsolatfelvételnél sikertelenségbe fullad. A Visszatérés című művében egy 100 éves űrben eltöltött idő után az emberek közé visszaérkező űrhajós útját követi, míg Az Úr hangjában egyszerűen kétségbe vonta, hogy egyáltalán valóban megértenénk-e egy üzenetet az űrből.

„Nyugodtan kijelenthető, Lem a legsikeresebb lengyel szerző – persze ez is a maga módján”

Műveit ugyan 36 nyelvre fordították le, és több mint 20 millió példányban jelentették meg, ám mindez nem hozott anyagi sikert a számára, mert a keleti tömb országaiban – főleg Lengyelország, Szovjetunió és NDK –, ahol a könyvei túlnyomó részét piacra dobták, nem hozhatott nagy bevételt. Előbb az NSZK-ban, majd amikor Michael Kandel közbenjárására angolra is lefordították a könyveit, azért anyagilag is elkezdte megtalálni a számítását.

„Ám nem mindegyik könyvének fordításával volt elégedett Lem”

„El kell ismernem, hogy műveim legtöbb fordításának eredménye rosszabb lett, mint az eredeti. A legdrasztikusabban a Solaris angol fordítása sikerült, amelyet egy szintén nagyon rossz francia fordításból fordítottak le. Ugyanakkor ne legyünk igazságtalanok, mert pályafutásom során találkoztam jó fordítókkal is. A kedvencem Irmtraud Zimmerman-Gölheim német fordító volt, aki a minél jobb és hitelesebb fordítás véget hihetetlenül gyorsan megtanult lengyelül” – jelentette ki Lem a Shargh napilap számára adott interjújában, melyet Peyman Esmaeili készített az íróval.

„Stanislaw Lem sosem volt a kommunista rendszer híve – és akkor most eléggé óvatosan fogalmaztunk”

Saját bevallása szerint azért választotta a sci-fi nyelvét, mert könnyebb és veszélytelenebb volt a Lengyel Népköztársaságban a fantázia és a fikció világában kifejezni egyes eszméket, mint a realitás világában. Ám így is eltöltött pár évet politikai menekült státuszban az NSZK-ban, és sokan állítják róla – nem is alaptalanul –, hogy 1981-ben, amikor Wojciech Witold Jaruzelski kihirdette a hadiállapotot, Lem az ez elleni tiltakozásul hagyott fel a regényírással.

„A sci-fi irodalom nagymestere volt, éppen ezért érdekes a véleménye az internetről, melyet a már említett Shargh napilap számára adott interjújában osztott meg az olvasókkal”

„Minden új technológiának megvannak a maga előnyei és hátrányai. És mindegyik felhasználható emberi lények mellett vagy ellene. De bevallom, kissé félek ettől. Nincs semmi baj a különböző mesékkel, amíg azok a fantázia területén maradnak. Az internet egy olyan gyümölcs vagy édesség, ami csábító és kinyújtjuk utána a kezünket. De őszintén, milyen előnyei vannak az információfeldolgozás ilyen lehetőségeinek, ha az összes hálózatot megbéníthatják a vírusok? Ráadásul ez az új technológia új lehetőségeket nyit meg a jogsértésekhez. A gonoszság a butaságból fakad, míg a butaság a gonoszságból táplálkozik. Nemrégiben olvastam egy cikket egy fiatalemberről, aki megpróbálta átvenni az irányítást egy nagy amerikai repülőgép-hordozó számítógépe felett. Ha annak idején, mondjuk harmincéves koromban ilyet írtam volna, mindenki őrültnek vélt volna, ellenben az internet világában simán megtörténhet a valóságban is mindez” – állította Lem.

És ahogy kezdtük, úgy fejezzük is be. Bárhol, bármilyen formában szóba kerül egy társaságban a sci-fi, Stanislaw Lem neve egyszerűen kihagyhatatlan ezekből a beszélgetésekből.

MEGOSZTÁS