„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Mateusz Morawiecki, a Jog és Igazságosság (PiS) pártjának lengyel miniszterelnöke támogatóival beszélget, mögötte Jaroslaw Kaczyński, lengyel miniszterelnök-helyettes, a Pis vezetője, egy lengyelországi Sandomierzben tartott tüntetésen, 2023. október 13-án, a parlamenti választások kampányának utolsó napján
Fotó:EUROPRESS/Jaap Arriens/AFP
Történetének egyik legnagyobb válságával küzd a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, egyben a jobboldal vezető ereje, a nemzeti radikális Jog és Igazságosság (PiS). A Jog és Igazságosság nagy pártként Mateusz Morawieckitől egészen Antoni Macierewiczig és a Magyarországon menedékjogot kapó volt igazságügyi miniszter, a PiS-ből még 2011-ben kizárt, majd új pártjával együtt később visszatért Zbigniew Ziobroig, azaz a centrumtól a radikális jobboldalig sokáig képes volt egyetlen formációban egyesíteni az embereket. A PiS még a tavalyi elnökválasztás után is joggal hihette, hogy egyenes úton haladnak a hatalomba visszatérés felé. A pártot közben egyre komolyabb kihívás elé állította a tőle jobbra álló radikálisabb pártok megerősödése. A Konföderáció (Konfederacja) és a Lengyel Korona Konföderációja (KKP) együttes támogatottsága jelenleg ugyanis már megközelíti a PiS-ét.
„Ez a helyzet, a népszerűség már-már történelmi mélységekbe zuhanása kiélezte a párton belül már régóta jelen lévő – Morawieckit miniszterelnöksége idején rendre támadások érték a saját jobbszárnyáról – frakciók harcát”
A két kormányzati ciklust követően 2023 októbere óta ellenzékben politizáló párton belül egy ideje már két frakció harcol egymással, a volt kormányfő Mateusz Morawiecki vezette mérsékeltebb, centrista, és a Jarosław Kaczynski fémjelezte radikálisabb, az Európai Unió jelenlegi vezetésével szemben szkeptikusabb irányvonalat képviselő vonal. Az új helyzetre reagálva Kaczynski márciusban a keményvonalas Przemysław Czarneket nevezte meg a PiS miniszterelnök-jelöltjeként a jövő évi választásra. Morawiecki erre áprilisban új szervezetet alapított Fejlődés Plusz (Rozwój Plus) néven azzal a céllal, hogy megszerezze a jelenlegi jobboldali politikai oldal – azaz a Jog és Igazságosság párt, valamint a radikális Konföderáció és az ultranacionalista Lengyel Korona Konföderációja – tevékenységével elégedetlen választók támogatását. Míg a pártelnök abban bízott, hogy Czarnek jelölésével szavazókat csábíthat át jobboldali radikális pártoktól, addig Morawiecki azzal érvelt, hogy a PiS-nek inkább újra egy nagy jobbközép pártként kellene pozicionálnia magát.
„A volt miniszterelnök a PiS tovább gyengülő közvélemény-kutatási eredményei és a Konföderáció növekvő támogatottsága láttán elérkezettnek látta az időt a lapok terítésére”
Morawieckinek emellett kétségkívül fájhatott az is, hogy Kaczynski a párton belül mind látványosabban háttérbe szorította. Ez annál is inkább érzékenyen érintette, mert az ő kormányának objektív sikerei voltak, amelyekkel büszkélkedhetett, míg Czarneknek oktatási és tudományos miniszterként nem voltak ilyen adui. Morawiecki így meg van győződve arról, hogy erősebb lapokkal rendelkezik.
A volt miniszterelnök ezért bejelentette, hogy a hozzá húzó mintegy 44 képviselővel – 40 távozó képviselőről tudni, plusz egy szenátorról és három EP-képviselőről – saját parlamenti csoportot alakít. A szakadárok között Morawieckin kívül olyan ismert nevek vannak, mint Janusz Cieszyński korábbi digitálisügyi miniszter, Paweł Jabłoński korábbi külügyi államtitkár, valamint Piotr Müller és Michał Dworczyk EP-képviselők. Hivatalos megalakulása után ez a képviselőcsoport a szejm harmadik legnagyobb frakciója lehet. A képviselőcsoport létrehozása még nem jelenti azt, hogy kilépnének a Jog és Igazságból, ugyanakkor a PiS frakciója „már nem kezeli őket a tagjaiként”. Morawiecki közben azt mondta, hogy csoportja továbbra is kész együttműködni a PiS-szel a párt tágabb politikai táborának „második tüdejeként”, de arra utalt, hogy a jelenlegi vezetés más irányba halad. Mint fogalmazott, a platform Lengyelország fejlődéséért és konzervatív identitásáért akar dolgozni. Ehhez még hozzátette, nem fog részt venni a párt belső „játszmáiban”, ehelyett arra akar koncentrálni, hogy Donald Tusk centrista kormányának kihívójává tudjon válni. A bejelentésre reagálva Kaczynski a párt előre eltervezett kettészakításáról beszélt, és ultimátumot adott a szakadároknak. A pártelnök taktikázni próbált a fegyelmivel. Egyrészt nem szeretne saját formációjának sírásója lenni, másrészt megértette, hogy Mateusz Morawiecki látványos kizárása visszaköszönne a PiS támogatottságában is. Így inkább arra játszik, hogy a mérsékelt szárny képviselői maguk lépjenek ki a pártból.
„A szakadást azonban már tényként lehet kezelni, hiszen Morawiecki október 15-ig hivatalosan is bejegyzi új pártját, miután a Jog és Igazságosság (PiS) vezetése gyakorlatilag megszüntette az ő és szövetségesei tagságát. A közvélemény-kutatások szerint az új alakulat könnyedén átlépné az 5 százalékos parlamenti küszöböt, miközben a PiS támogatottsága meredeken zuhan”
A különböző közvélemény-kutatások Politico által elvégzett összegzése azt mutatja, hogy a Donald Tusk kormányfő vezette Polgári Koalíció jelenleg 32 százalékon áll, míg a PiS 21 százalékra zuhant vissza a tavaly év végén mért 28-ról. A Konföderáció 14, míg a belőle kiszakadt Lengyel Korona Konföderációja 11 százalékon áll. A szejmbe 18 fős frakcióval bejutott, az Európai Parlamentbe hat taggal képviselt, 2018 végén választási együttműködésként létrejött, a lengyel jobboldalon belül a piacpárti, libertárius-konzervatív és nemzeti-konzervatív irányzatokat összefogó Szabadság és Függetlenség Konföderációból (röviden Konföderáció) 2025 végén lépett ki a szélsőségesebb Grzegorz Braun vezette szárny. Tusk bajban van, mert pártja hiába vezeti a népszerűségi listákat, koalíciós partnerei közül a szejmbe csupán az újbaloldali Lewica jutna be 8 százalékkal. A Lengyelország 2050 még az év elején kettévált, és nincs esélye a parlamenti küszöb átlépésére. szakadáshoz vezetett. Egy még frissebb, július végi IBRiS-felmérés szerint a Fejlődés Plusz 7,5 százalékos támogatottságot érne el, míg a PiS ezzel párhuzamosan 21,5 százalékról 15,9 százalékra esne vissza. Ugyanez a felmérés Tusk Polgári Koalícióját 28,5 százalékon, a Konföderációt 13,5 százalékon, a Lengyel Korona Konföderációját pedig 12 százalékon mérte.
„Egy párhuzamos, a Rzeczpospolita számára készített felmérés szerint a jobboldal négy pártja együttesen a 460 fős Szejm 253 mandátumát szerezné meg, ami többséget jelentene a jelenlegi kormánykoalícióval szemben”
Így a jelenlegi trendek alapján kétséges, hogy a jelenlegi koalíció többséget tudna szerezni a szejmben. A jobboldal összességében egyértelműen erősebb, ám nagy kérdés, hogy képes lenne-e koalíciót alkotni. Egyelőre mindenki a másik táborára hajt, és nem az együttműködésben gondolkodik. Ahogy a Polgári Platform, úgy a Jog és Igazságosság sem szívesen lépne koalícióra a Konföderációval, ám még rákényszerülhetnek erre.
„Ebben a helyzetben értékelődhet fel Morawiecki egyesületének, frakciójának szerepe. Amennyiben ugyanis a Fejlődés Plusz nevű, jelenleg potenciálisan 7 százalékra mért formáció párttá alakul és ringbe száll, akkor akár királycsinálóvá is válhat. Nagy ugyanis a bizonytalanság a jövő évi választások körül a jobboldal szakadása után. A fő kérdés pedig az lesz, ki kivel hajlandó szövetkezni”
Mennyire nyitna a hatalomba visszatérés érdekében Kaczynski a radikális jobboldal felé, vagy egymásra találhat-e a PiS-ből kiszakadóban lévő volt miniszterelnök és a mai kormányfő, Donald Tuskkal. A Morawiecki fémjelezte platformban több elemző is komoly fantáziát lát. Bár a friss felmérések szerint a jobboldal együttes ereje meghaladná a kormánykoalícióét, ez korántsem garantálja az együttműködést a gyakorlatban, hiszen a Konföderáció és a Lengyel Korona Konföderációja közötti korábbi szakadás is mutatja, hogy a jobboldali térfélen mély belső ellentétek húzódnak. Morawiecki kifejezett elutasítása a Tusk-kormánnyal való együttműködés iránt, valamint a PiS-szel való megromlott viszonya arra utal, hogy az új párt inkább önálló pólusként, mintsem a meglévő ellenzéki blokk egyszerű kiegészítőjeként kíván fellépni. A 2027-es választásig azonban még több mint egy év van hátra, ez idő alatt minden bizonnyal tovább alakulnak a lengyel pártrendszer erőviszonyai, miközben a PiS és Morawiecki új pártja is versenyre kel a jobboldali szavazók megnyeréséért. E tekintetben irányadó lehet, hogy egy friss közvélemény-kutatás alapján amennyiben a Jog és Igazságosság pártja feloszlik, a válaszadók 20 százaléka szerint akkor is Jarosław Kaczynski marad a jobboldali vezető politikusa. A válaszadók 18 százaléka nevezte meg Karol Nawrocki államfőt, míg 9 százalék Mateusz Morawieckit tartja erre a leginkább esélyesnek.
„A lengyel jobboldal vezető erejének szakadása közben ismét rávilágít a szuverenista erők belső problémáira. A közép-európai példa azt mutatja, hogy amennyiben nem tudják összefogni a konzervatív erők jelentős részét, nincs esélyük a győzelemre. Ha viszont ez sikerül, akkor az előbb-utóbb elkerülhetetlen vereség felszínre hozza a hatalmi helyzet által sokáig eltakart belső megosztottságot”
Ezt mutatja a PiS szakadása, és ennek a jeleit látjuk a Fidesz esetében Magyarországon is. Persze, mint a lengyel és a kormányzó koalíción belüli erjedés mutatja, ez kihívás a másik oldal számára is. Örök dilemma tehát, hogy az azonos értékeket valló erők egy pártba tömörüljenek, avagy a belső különbségeiket megmutatva több hangon szólaljanak meg, majd koalícióra lépve közösen kormányozzanak. Adott esetben a hatalom érdekében még az értékekből is engedve. Az egyik út mellett szól a politikai stabilitás, míg a másik mellett a dinamikusabb közélet. Persze, ezt eleve behatárolják a politikai hagyományok és az ebből fakadó választási rendszer.
„A kritikus helyzetek, így egy választási vereség azonban kérlelhetetlenül megmutatják a különbségeket”
A két ország politikai kultúrája, berendezkedése közötti különbözőségek mellett a Fidesz és a PiS – sok tekintetben egymástól is tanulva – hasonló utat járt be. Most mindkét erő választás előtt áll. El kell döntenie, hogy jobbra vagy középre nyisson, melyik irányban van nagyobb politikai mozgástér. A Medián friss közvélemény-kutatása azt vizsgálta, hogyan fogadnák a választók egy új, mérsékelt polgári-konzervatív párt létrejöttét. A megkérdezettek 10 százaléka mondta azt, hogy egy ilyen formációra szinte biztosan vagy valószínűleg szavazna. De ha már a lengyel-magyar párhuzamoknál tartunk, akkor a magyar hatalomváltók éppen Tuskéktól igyekeznek ellesni az elszámoltatás vagy éppen a leszámolás eszközeit, forgatókönyveit. Kísérteties a hasonlóság, a lengyel példa azonban mutatja – igaz, Tuskéknak nincs kétharmados többségük -, hogy nem egyszerű végigcsinálni a Magyar Péter által ígért „rendszerváltást”. Sőt, az erőszakos, a klasszikus demokrácia szabályait felrúgó módszerek sem garantálják az ellenfél eltörlését, de akár még a hatalom megtartását sem.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
