//A Wagner-csoport Maliban?
„Sőt, az elmúlt időszakban a hadi helyzet romlása volt tapasztalható, így nem meglepő, hogy a bamakói kormányzat az orosz katonai magánvállalat (PMC) segítségét kéri Moszkvával való kapcsolatának szorosabbra fonása mellett” #moszkvater

A Wagner-csoport Maliban?

MEGOSZTÁS

Egyes diplomáciai források jelentése szerint az elmúlt években egyre nagyobb hírnevet szerző orosz Wagner-csoport Közép-Afrika után a dzsihadista erőkkel majd egy évtizede kilátástalanul harcoló Maliban is megjelenhet. A kontinensen zajló geopolitikai versengés fényében ez egyáltalán nem lenne meglepő lépés, ám kérdés, hogy az egykoron hegemón Franciaország vajon hogyan reagál az orosz lépésre.

„Sőt, az elmúlt időszakban a hadi helyzet romlása volt tapasztalható, így nem meglepő, hogy a bamakói kormányzat az orosz katonai magánvállalat (PMC) segítségét kéri Moszkvával való kapcsolatának szorosabbra fonása mellett” #moszkvater
„Sőt, az elmúlt időszakban a hadi helyzet romlása volt tapasztalható, így nem meglepő, hogy a bamakói kormányzat az orosz katonai magánvállalat (PMC) segítségét kéri Moszkvával való kapcsolatának szorosabbra fonása mellett”
Fotó:EUROPRESS/MICHELE CATTANI/AFP

A Reuters birtokába került exkluzív információk alapján napokon belül megegyezhet a mali kormányzat az orosz Wagner-csoporttal az orosz zsoldosok helyi állomásoztatásáról. A hét magas rangú, meg nem nevezett, főképp európai – vélhetően francia – diplomáciai források szerint havi 6 milliárd CFA frank – 10,8 millió dollár – ellentételezés mellett a Wagner-csoport közel ezer tagja végezhet kiképzési feladatokat a mali hadsereg körében, valamint biztosíthat személyvédelmet a magas rangú tisztségviselők számára. Az információkat egyelőre sem a Wagner-csoport tulajdonosaként számon tartott Jevgenyij Prigozsin üzletember, sem az orosz kormányzat nem kívánta kommentálni. Előbbi továbbra is azt állítja, hogy neki semmilyen kapcsolata nincsen az említett szervezettel.

„Ellenben Franciaországot kifejezetten negatívan érintené az üzlet, és Párizs nyíltan próbálja mind Moszkvát, mind a tavaly nyáron katonai puccs következtében hatalomra jutott mali kormányzatot meggyőzni arról, hogy álljon el a megállapodástól”

Francia diplomáciai források szerint ugyanis az orosz erők megjelenése aláásná Párizs közel egy évtizede zajló, hasonló célú antiterrorista műveletét. Ám Macron a közelgő elnökválasztás fényében népszerűségnövelő intézkedésként a francia erők drasztikus csökkentését, illetve az országa által vezetett művelet befejezését jelentette be. Ezzel összefüggően Párizs, a Magyarországot is érintő összeurópai Takuba misszió megerősítését, és bővítését kívánja elérni, ezzel próbálva részlegesen pótolni a távozó francia erőket.

„A 2013-ban előbb Serval, majd ennek folytatásaként 2014-ben Barkhane hadműveletként indult francia beavatkozás az elmúlt években lényegében áttörő eredmények nélkül zajlott, hatalmas összegek befektetése mellett. Egyes körök Malit már, mint Franciaország Afganisztánját emlegetik, nem alaptalanul”

Ahogy Afganisztánban sem sikerült az urbanizált régiókon túl a helyzet tartós biztosítása, úgy Mali sivatagi területein is ugyanez a helyzet. Az Iszlám Államhoz és al-Kaidához kötődő dzsihadista erők ugyanúgy hátországként tudják használni a rurális régiókat, mint ahogy azt a Talibán tette. Sem Franciaországnak, sem a többnemzetiségű missziónak nincsen akkora pénzügyi, de főképp személyi erőforrása, amellyel képes lenne az egész országot tartósan pacifikálni.

„Sőt, az elmúlt időszakban a hadi helyzet romlása volt tapasztalható, így nem meglepő, hogy a bamakói kormányzat az orosz katonai magánvállalat (PMC) segítségét kéri Moszkvával való kapcsolatának szorosabbra fonása mellett”

Pozitív példáért pedig nem is kell messzire mennie, hisz a tavaly év végén a Közép-Afrikai Köztársaságban felbukkanó orosz tanácsadók segítségével a kormányzat még ha részlegesen is, de stabilizálni, illetve fordítani tudott a polgárháború menetén.

Mint látható, a közép-afrikai kormányerők az orosz erők megérkezését követően az ország jelentős része felett tudták visszaerezni az irányítást #moszkvater
Mint látható, a közép-afrikai kormányerők az orosz erők megérkezését követően az ország jelentős része felett tudták visszaerezni az irányítást
Forrás:Wikipédia

A Wagner-csoport megjelenése újabb afrikai országban az elmúlt évek fejleményeinek fényében egyáltalán nem lenne meglepő. Sőt!

„Míg az egykori gyarmatosító hatalmak gyengülésével elsőként Kína jelentkezett be a fekete kontinensért, és annak nyersanyagaiért, Oroszország hamar követte keleti szomszédját a lukratív üzleti lehetőségeket is rejtő versenyben”

Feleszmélve pozícióinak gyengüléséből Franciaország igyekszik egykori befolyását, ha nem is teljesen visszaállítani, de minimum megőrizni, mint ahogy az látszott a Maliban vagy a korábban a Közép-Afrikai Köztársaságban történt műveleteivel. Kérdés persze vajon megvan-e Párizsban a kellő elköteleződés, illetve az ehhez szükséges anyagi fedezet.

Az Egyesült Államok globális hatalomként bár inkább ignorálta a kontinenst, és a korábbi években maximum a terrorizmus elleni harc ürügyén avatkozott be az egyes afrikai folyamatokba, a kínai konkurencia megjelenésével mindez megváltozott.

„Egyes hangok szerint a napokban bekövetkezett guineai államcsíny szervezői mögött is Washington, illetve bővebben a Nyugat áll”

Mamady Doumbouya ezredes, a puccs vezetője egykoron a Francia Idegenlégióban szolgált Afganisztántól kezdve Elefántcsontparttól át Dzsibutiig, és nem hivatalos információk szerint szorosabb munkakapcsolatot alakított ki annak amerikai partnereivel. Miután pedig az ország a világ második legnagyobb bauxit termelőként az elmúlt évek politikájának hatására gazdaságilag szinte teljesen kiszolgáltatottá vált Kínának, nem elképzelhetetlen, hogy egyes erők lehetőséget láttak a feszült helyzet kiaknázásában.

A puccsista erők vezetője a guineai amerikai nagykövetség képviselőivel találkozik, még 2018-ban #moszkvater
A puccsista erők vezetője a guineai amerikai nagykövetség képviselőivel találkozik, még 2018-ban
Forrás:Ambassade des Etats-Unis Conakry, Guinée

„Lényegében elmondható, hogy a világban zajló geopolitikai és hatalmi átalakulások mellett ismét megindult a 19. század hírhedt harca Afrikáért, ám immár az európai szereplők helyett globális játékosokkal”

A kontinens hatalmas nyersanyagkészleteivel, valamint dinamikusan növekvő népességével a világ egyik utolsó, még kiaknázatlan erőforrású régióját képezi. Ám kérdés, hogy a zűrzavaros politikai környezet mellett vajon melyik nagyhatalom tud kedvezőbb koncessziókat szerezni a térségben.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.