//A vb-k kísérőivé váltak a fan zónák
„Jobb, mint a diszkó! Itt az egész világ, s lehet szorítani Oroszországért!” #moszkvater

A vb-k kísérőivé váltak a fan zónák

MEGOSZTÁS

A stadionok mellé felnőnek világbajnokságok idején a komplett szórakozást nyújtó fesztivál terek

„Jobb, mint a diszkó! Itt az egész világ, s lehet szorítani Oroszországért!” #moszkvater
„Jobb, mint a diszkó! Itt az egész világ, s lehet szorítani Oroszországért!”
A szerző felvétele

Megváltozott a világ. A foci világbajnokságokat ma már nemcsak a stadionokban, a tévék előtt vagy a kocsmákban követik a szurkolók. Egy ideje már az erre kijelölt, úgynevezett szurkolói zónák lettek az arénák után a vb fő színterei. Ha a futball élmény a kiváló minőséget nyújtó hatalmas kivetítők ellenére el is marad az élő meccsnézéstől, a hangulat majdnem olyan, mint a stadionokban. A közösség varázsa adott, folyik a sör, fogy a szendvics, tombolnak a szurkolók, s a mérkőzések előtt és után koncertekkel múlathatják az időt az itt gyülekezők.

Így volt ez most Oroszországban is, ahol a 11 rendező város mindegyikében kialakítottak fan zónákat.

„Moszkvában a Luzsnyiki fölött a Veréb-hegyen kialakított fan zónában 25 ezren követhették egyszerre a meccseket”

Ráadásul a horvátok elleni negyeddöntő előtt még a másik fővárosi színhely, a Szpartak stadionja mellett is kialakítottak egy zónát. A hangulat különösen akkor hágott a tetőfokára, amikor a „szbornaja” játszott. Ilyenkor a félidőben le is kellett zárni a zónát, mert megtelt. Feltűnően sok hölgy látogatta ezeket a fesztivál tereket. „Jobb, mint a diszkó! Itt az egész világ, s lehet szorítani Oroszországért!” – magyarázta Jelena, aki egy lánycsapattal bulizott a Lomonoszov Egyetem előtti zónában a brazil-szerb meccsen. S tényleg messze nem csak az oroszok látogatták ezeket a helyeket. A több mint hárommillió Moszkvába érkezett turistának ugyanis csak alig kétharmada juthatott jegyhez. S ha érezni akarta a hangulatot, akkor délután a Vörös téren, majd itt a Veréb-hegyen, a meccsek után pedig a stadionból érkezőkkel együtt ismét a központban, a spontán szurkolói zónává alakult Nyikolszkaján bulizott, ünnepelt vagy éppen szomorkodott. Akadtak bőven olyanok is, akik már csak azért megtettek több ezer kilométert, hogy a fan zónákban megérezzék a vb hangulatát.

A szurkolói zónák kialakulása a 2002-es világbajnokságig vezethető vissza, amikor a társrendező dél-koreaiak az elődöntőig meneteltek, s Szöul főtere a hazaiak mérkőzései idején megtelt szurkolókkal. Négy évvel később Németországban – ahol komoly hagyománya van a közös meccsnézésnek – már mind a 12 rendező városban fan zónákat alakítottak ki. Ezek a 15 ezrestől 100 ezresig  terjedő nagyságú fesztiválok váltak a stadionok után a vb legnépszerűbb és leglátogatottabb helyeivé. Többen megfordultak itt, mint némelyik város összlakossága. Az 520 ezres Leipzigbe például  a világbajnokság idején érkezett 800 ezer turistából csak 215 ezernek volt jegye, a többiek az utcákon, a kocsmákban és a fan zónákban követték a mérkőzéseket. A 600 ezres Stuttgartban másfél millióan fordultak meg a szurkolói zónában. A 12 várost akkor összesen 18 millióan látogatták meg, a drukkerek 3,5 millió liter sört ittak meg és 3,5 millió virslit fogyasztottak el.

Dél-Afrikában is folytatódott ez a hagyomány, de már nemcsak a rendező országban, hanem Rómától Londonon át Mexikóvárosig az egész világon kialakultak a közös szurkolás terei. Rá négy évre Brazíliában még erősebben tombolt a futball fesztivál, s a Brazília-Chile meccset például 80 ezren követték a Copacabanán., az egész vb alatt pedig több mint egymillióan fordultak meg itt. Sao Paulo két központi utcája 800 ezer szurkolót vonzott a négy hét alatt.

„A fan zónák népszerűsége egyre nőtt, s a mostanit megelőző három világbajnokságon a stadionokban 10 millióan, míg e közösségi fesztivál tereken 30 millióan szurkoltak”

Oroszországban már az első napokban több mint egymillióan látogatták meg a fan zónákat, s csak Kazanyban a tűző nap ellenére már az első hat nap alatt220 ezren fordultak meg a Kazanka folyó és Volga találkozásánál kialakított területen. Igazi fesztivál hangulat alakult ki itt is, ahol sör és zene mellett hozta össze a futball a helyieket és a világ minden részéből ide érkezőket. Ezek a zónák úgy váltak világbajnokság alatt az elüzletiesedett, fogyasztó központú világunk szent helyeivé, hogy az ide látogató tömeg észre sem vette, hogy 1500 forintos sörökkel megcsapolják a pénztárcáját. Mert jól érezte magát.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.