„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

A változásra szavaztak a szlovákok

2020. márc. 06.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Tarolt az ellenzék, bukott az eddig kormányzó elit, a parlamenti küszöb alatt maradt magyar pártok eredménye pedig kijózanító. Annyi azért már látszik, hogy a győztes párt vezetője az alakulat neve ellenére mégsem olyan egyszerű ember.

Igor Matovic a választásokon győztes OĽaNO párt vezetője Pozsonyban 2020. március 1-én #moszkvater

Igor Matovic a választásokon győztes OĽaNO párt vezetője Pozsonyban 2020. március 1-én
Fotó:EUROPRESS/VLADIMIR SIMICEK/AFP

Azt mondják, és nem is alaptalanul, hogy a magyar mentalitáshoz a szlovák áll a legközelebb. Nos, ha a hét végi választások eredményét nézzük, akkor nehezen hihetünk ennek, hiszen északi szomszédaink képesek voltak szakítani az országot kisebb megszakításokkal 2006 óta irányító hatalmi elittel. Annak ellenére, hogy Robert Fico fémjelezte Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) kormányzása alatt Szlovákia kimondottan jó gazdasági eredményeket mutatott fel. Ez még úgy, ahogy elég volt négy éve a folytatáshoz, ám közben Ján Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolása megváltoztatta a közhangulatot, és ahogy az várható volt, átrendezte az erőviszonyokat. A középpontba a korrupció elleni küzdelem került, amelyet a többség azonosított a Smerrel. Nem segített ezen már Fico lemondása, a párt arculatának kozmetikázása sem. A változásokat vetítette már előre a liberális Zuzana Čaputová győzelme az elnökválasztáson, majd ezután tavaly májusban az európai választások eredménye is.

„ A szlovákok leváltották az elmúlt 14 évből 12-t kormányon töltő pártot és a vele összefonódott elitet”

E kurzusváltás előfeltétele volt, hogy volt kormányzóképesnek vélt alternatíva, amelyre mertek is szavazni. Mert minden hasonlóság ellenére a szlovákiai közbeszéd frissebb, kulturáltabb a hazainál, a sajtó pedig jóval inkább sajtóként működik, mint Magyarországon. Mindez akkor is igaz, ha azért most a szlovákok is egy meglehetősen populista, exhibicionista, és mondjuk ki, eddigi politikai pályafutása lapján összeférhetetlen és megbízhatatlan politikusban látták a hatalomváltás esélyét. Igor Matovič ezért az ellenzék tarolása után akár alkotmányozó többséggel bíró kormányt is felállíthat, ezt a jobboldali-centrista-liberális koalíciót összetartani azonban már nem lesz olyan egyszerű.

„Látják ezt a szlovákok is, ám az eddig az országot irányító, a politika, az oligarchák és az alvilág összefonódására épülő klánból elegük lett, és a többség úgy gondolta, hogy csak jobb jöhet”

A már négy éve is jól szereplő, 11 százalékot szerző friss, az emberek problémáira érzékeny, a jó érzékkel a korrupcióra fókuszáló Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) nevű párt a hajrában nagyot futva végzett az élen 25 százalékkal. A 2006 óta mindig a legnagyobb erőként végző Smer 10 százalékot veszítve 18,3 százalékkal lett a második, míg a dobogó harmadik fokán 8,24 százalékkal a Boris Kollár üzletember vezette jobboldali-populista Család vagyunk (Sme rodina) párt végzett. Őket követi a várakozásoktól elmaradva a Marian Kotleba által vezetett szélsőségesen jobboldali ĽSNS 7,97 százalékkal.

„Az ötödik helyen végzett, ám a pártszövetségek számára megszabott hét százalékos küszöb alatt maradva nem jutott be a parlamentbe Zuzana Čaputová szlovák elnök korábbi pártja, a szociálliberális Progresszív Szlovákia és a jobbközép Spolu (Együtt) választási koalíciója”

Ott lesz viszont a támogatottságát megfelezve 6,21 százalékot elért neoliberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint az Andrej Kiska exállamfő által tavaly alapított, most 5,77-ot szerzett Az emberekért (Za ľudí) nevű jobboldali liberális párt is.

„A szlovák választók a Smer mellett keményen büntették a kormányzó koalíciónak a Kuciak gyilkosságot követően is Ficóék mellett kitartó másik két pártját is”

A házelnök Andrej Danko fémjelezte, a centrum felé igyekvő radikális Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 3,16 százalékot, míg a Bugár Béla vezette Most-Híd ennél is kevesebbet, 2,05 százalékot kapott. De nem jutott be a parlamentbe a Magyar Közösség Pártja köré gyűlt, a magyarok lakta területeken a Hidat mindenhol magabiztosan legyőző Magyar Közösségi Összefogás sem. Szintén a bejutási küszöb alatt maradt 4,65 százalékkal a szebb napokat is látott konzervatív-kereszténydemokrata KDH.

„Matovičnak a kormányzáshoz elegendő, ha összefog két természetes szövetségesével, a SaS-sal valamint Kiska pártjával, ám az alkotmányozó kétharmados többséghez a Kollárékra is szüksége lesz”

Kijózanító a magyar pártok szereplése. S ha kiesésükhöz hozzávesszük, hogy a Matovičékkal szövetséges kispárt, a NOVA elnökeként Grendel Gábor 131 ezer preferenciális voksot gyűjtött össze, azaz egymaga többet, mint a 112 ezer szavazattal záró Magyar Közösségi Összefogás, a csupán 59 ezres Most-Hídról nem is beszélve.

„Ez már felveti Szlovákiában az etnikai politizálás értelmét is. Főképp, ha még a teljes összefogást sem sikerül elérni”

Kijózanítónak nevezte az eredményt Menyhárt József, a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös felvidéki magyar lista legerősebb szereplőjének, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke. A politikus megjegyezte, hogy a mostani összefogás nem volt elégséges, teljes egységet kell teremteni. Bugár Béla, a választáson gyengén szereplő Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt elnöke, aki az eredményekre reagálva lemondott posztjáról, már a választás éjszakáján telefonon megkereste az MKP-t. Bárdos Gyula, a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) listavezetője az MTI-nek azt mondta, az eredmény nem siker, kudarc, s egyértelműen megmutatkozott, hogy országos megmérettetésen egy magyar listának kellene indulnia. Leszögezte azt is, hogy az etnikai politizálásnak folytatódnia kell, ugyanakkor nyitni kell, le kell ülni az asztalhoz mindenkivel, teret kell adni azoknak is, akik valamilyen oknál fogva eddig nem voltak ott.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK