„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Ferenc pápa és Kirill pátriárka történelmi első találkozója Havannában 2016. február 12-én
Fotó:EUROPRESS/GREGORIO BORGIA/POOL/AFP
Azért vannak olyan események a világtörténelemben, amelyeket nem egyszerű kivárnia az emberiségnek. Hogy megéri-e a hosszú türelem, arra majd évekkel, esetleg évtizedekkel, évszázadokkal később kaphatunk választ. Mindenesetre három esztendővel ezelőtt megtörtént az, amire a kereszténység majd ezer éve vár. Az 1054-es nagy egyházszakadás után 2016. február 12-én a kubai főváros, Havanna repterének VIP-várójában egy asztalhoz ült a nyugati katolikus egyház feje Ferenc pápa, illetve az orosz ortodox egyházfő Kirill pátriárka. A nagy találkozást nem volt egyszerű összehozni, hiszen – ahogy azt a pápa mondta – mindez „ügyes püspökök” érdeme.
„Hagytam, hogy megszervezzék. Csak annyit mondtam, hogy találkozni szeretnék, és átölelni ortodox testvéreimet. Ennyi. Két év titkos egyeztetés zajlott le, ügyes püspökök jól vezették őket. Az ortodoxok részéről Ilarion foglalkozott vele…”
– jelentette ki a katolikus egyházfő a Corrierre della Sera olasz lapnak.
Ilarion metropolita, a moszkvai patriarchátus „külügyminisztere” már júniusban a találkozó előtt több mint fél évvel úgy fogalmazott, hogy „ennek a pápának kell ezzel a pátriárkával találkoznia” – emlékeztetett a Corriere. A találkozót tényleg mindkét fél akarta, ráadásul kapóra jött, hogy Ferenc pápa éppen Mexikóba utazott, míg Kirill úticélja Paraguay és Brazília volt, így mindketten megállhattak Kubában. A találkozó előtt mindenki azt találgatta, vajon milyen témák kerülnek majd terítékre az egyházfők találkozóján
„Az egyházi napirend nincs kapcsolatban egyetlen ország politikai napirendjével sem. Tehát ezt a találkozót úgy kell tekinteni, mint két egyházi vezető megbeszélését. Ez nem a politikáról szól, nincs értelme ilyesmiről találgatni” – közölte az orosz ortodox egyház szóvivője, Alekszander Volkov. Ugyanakkor már előre lehetett tudni azt, hogy Ferenc pápa és Kirill pátriárka megbeszélésén szó lesz a közel-keleti keresztények védelméről, ám ezen kívül nagyon ügyelt mindkét fél arra, nehogy valami is kiszivárogjon előzetesen a találkozóról.
„Nagyon fontos volt, hogy semmit ne közöljünk a nyilvánossággal, mivel ez egy történelmi esemény. Ez az első alkalom, hogy az orosz ortodox egyház pátriárkája és a katolikus egyház vezetője találkozik. Ezt titokban kellett előkészíteni”
– mondta Kurt Koch bíboros.
Elemzők szerint Putyin orosz elnök jóváhagyása is kellett a történelmi találkozóhoz, ugyanakkor ezt hivatalosan senki sem erősítette meg. Soós Viktor Attila egyházjogász az akkori híradóban elmondta, a találkozó nem nyilvános előkészítő tárgyalásai két évig tartottak, és hozzátette, egy ilyen találkozótól nem szabad azt remélni, hogy ezer év más úton járása, a véleménykülönbségek eltörlése egyik pillanatról a másikra megtörténik. Miklós Péter egyháztörténész úgy vélte, a katolikus és az orosz ortodox egyház között ezer éven keresztül nem volt sem párbeszéd, sem találkozó, a közeledés az elmúlt ötven éve eredménye. Maga a pápa és a pátriárka találkozója már régóta benne volt a levegőben főleg annak tükrében, hogy VI. Pál pápa és Athénagorasz konstantinápolyi pátriárka 1964-ben találkozott egymással, hiszen a II. vatikáni zsinat végén, 1965-ben vonta vissza kölcsönösen a római katolikus és az ortodox egyház egymás kiközösítését.
„Amióta II. vatikáni zsinat végén kölcsönösen visszavonta a római katolikus és az ortodox egyház egymás kiközösítését, azóta tervezik a pápa és a legnagyobb ortodox közösség vezetője, az orosz pátriárka találkozóját”
– mondta el a egyháztörténeti eseményt megelőző napon az MTI kérdésére Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának (PPKE HTK) tanszékvezető egyetemi tanára.
Sőt, sokáig úgy volt, hogy Pannonhalmán találkozik egymással II. János Pál pápa és II. Alekszij pátriárka, ám ugyanúgy, mint az 1997-es Bécs mellett a heiligenkreutzi ciszterci apátságban tervezett találkozó is végül meghiúsult. Kránitz Mihály szerint az utóbbi az orosz ortodox legfelsőbb egyházi szervezet, a szent szinódus ellenállása miatt nem jöhetett létre. A tanszékvezető úgy vélte, a kudarc hátterében valószínűleg II. János Pál lengyel származása és a terhelt lengyel-orosz múlt is jelen lehetett. 2013-ban pedig Ilarion metropolita, a moszkvai patriarchátus külügyi vezetője járt Budapesten, ahol Erdő Péterrel, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével is találkozott. Utóbbi akkor azt mondta, nagy megtiszteltetés lenne Magyarország számára, ha Kirill pátriárka és Ferenc pápa történelmi jelentőségű találkozására hazánkban kerülne sor. A maga részéről Ilarion támogatta az elképzelést, ám végül megint nem Magyarország lett a világtörténelmi esemény házigazdája. A csúcsra végül 2016. február 12-én Kubában került sor, ahova előbb az orosz ortodox egyház feje érkezett meg.
Kirillt a havannai repülőtéren Raúl Castro kubai elnök, valamint állami és egyházi méltóságok fogadták. „Örömöt és jólétet kívánok a kubai népnek. Isten szeretete és kegyelme legyen veletek” – mondta a pátriárka, aki ezzel a helyszínválasztással is jelezte, Oroszország számára fontos partner maradt Kuba. A pápával péntekre beütemezett találkozójáról nem beszélt. Ferenc pápa egy nappal később, február 12-én, pénteken érkezett Kubába, és közép-európai idő szerint 20.15-kor létrejött a történelmi találkozó a havannai José Martí Nemzetközi repülőtéren, amely több mint két órán át tartott.
„A találkozó azt is jelképezte a világ számára, hogy a keresztények igenis képesek az összefogásra”
A nyugati és a keleti kereszténység közötti ellentétben a szakértők szerint a legnagyobb gond az ortodox egyházak számára a pápai primátus, vagyis elsőség elfogadása, de több olyan ortodox közösség van szerte a világban, amely gyanakvással nézi a nyugati kereszténység „liberalizálódását”, a szertartásban, az öltözködésben vagy éppen az egyházi nyelvben végbement változásokat, míg Keleten változatlan formában maradtak fenn a hagyományok. Ráadásul nem feledkezhetünk meg az egyik legfőbb teológiai különbségről, a Filioque-vitáról. A nyugati kereszténység szerint a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik, addig a keletiek nem fogadják el az és a Fiútól betoldást a hitvallásba. De ellentét van abban is, hogy a nyugati egyház a világ pokol-purgatórium-mennyország felosztását vallja, míg az ortodoxoknál nem dogma a tisztítóhely.
A több mint kétórás, nem nyilvános megbeszélést követően a két egyházfő megölelte egymást, és egy 30 pontból álló közös nyilatkozatot írtak alá. A sajtótájékoztatón Ferenc pápa kijelentette, hogy megismerhették egymás álláspontját és számos, később megvalósítandó kezdeményezést vitattak meg. Köszönetet mondott Kubának, a kubai népnek és elnöküknek. Megbecsüléssel szólt arról, milyen szívélyesen, készségesen fogadták.
„Ha ez így megy tovább, akkor a jövőben Kuba az egység fővárosa lesz”
– jelentette ki a katolikus egyházfő.
Kirill moszkvai pátriárka szerint bebizonyosodott, hogy a két egyház képes együttműködni a kereszténység védelmében, a háború elkerüléséért és azért, hogy az emberi életet megbecsüljék az egész világon. Az egyházfők óva intettek az olyan európai integrációtól, amely a vallási identitást nem tartja tiszteletben, és felszólították Európát, hogy maradjon hűséges a keresztény gyökerekhez. A pápa és a pátriárka kijelentette, meg kell teremteni a békét Szíriában, Irakban és Ukrajnában, sürgős lépéseket kell tenni a közel-keleti keresztények védelme érdekében, illetve Ukrajnában a vallási ellentéteken is felül kell emelkedni. A közösen kiadott dokumentumban felszólították az Ukrajnában működő egyházaikat, hogy fáradozzanak a társadalmi harmónia megteremtéséért, ne vegyenek részt a viszálykodásban, és ne támogassák a konfliktus további elmélyülését. A pápa és a pátriárka külön kitért arra, hogy „sok országban válságba került a család intézménye, amely egy férfi és egy nő házasságán alapszik”, és állást foglaltak az élethez való elidegeníthetetlen jog tiszteletben tartásával, az abortusz, az eutanázia és a mesterséges megtermékenyítés kérdéseiben.
Tusor Péter történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója a köztévében rámutatott, hogy a találkozón aláírt, harminc pontból álló közös nyilatkozatban viszonylag elöl szerepel a szíriai, alapvetően keleti rítusú keresztények megmentésének ügye. A vatikáni diplomácia háttérmunkája lehetett ebben, amivel sikerült rábírniuk a közeledést különösebben nem pártfogoló moszkvai pátriárkát a találkozóra.
A kijevi nagyérsek üdvözölte az orosz pátriárka és a római pápa nyilatkozatát, hogy Ferenc pápa és Kirill orosz pátriárka elismerte a görögkatolikusok jogát arra, hogy bárhol gondoskodhassanak híveikről, ahol azoknak szükségük van rá. Szvjatoszlav Sevcsuk az ukrán görögkatolikus egyház vezetője nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy Moszkva állandóan követelte a Vatikántól, hogy tiltsa be, vagy legalább korlátozza az ukrán görögkatolikus egyház működését. Hozzátette, Oroszország folyton azzal vádolta az ukrán görögkatolikus egyházat, hogy a moszkvai patriarchátus kanonikus területén terjeszkedik. „Az aláírt közös nyilatkozat viszont nem vonja kétségbe egyházunk létezési jogát, sem azt, hogy bárhol gondoskodhassunk híveinkről” – összegezte Szvjatoszlav nagyérsek. Ukrajnában a görögkatolikusok aránya 14 százalék, főként Kárpátalján, Bukovinában és Galíciában számottevő az egyházhoz tartozók száma.
Vszevolod Chaplin ortodox főpap úgy nyilatkozott, hogy a Kreml nem befolyásolta a két egyházi vezető találkozóját, mivel tiszteletben tartja az orosz ortodox egyház autonómiáját.
„Andrea Riccardi olasz történész, a Szent Egyed közösség vezetője szerint a pápa és a pátriárka által aláírt dokumentum egyházi és nem politikai tartalmú, amely az ökumenizmust hirdeti a háborúkkal szemben”
Ezt szolgálta a találkozó „jelképek nélküli”, teljesen semleges, jelentéktelen helyszíne, egy repülőtér is, ahol a figyelem kizárólag a szokatlanul hosszú találkozóra összpontosult. Az Avvenire, az olasz katolikus püspöki kar (Cei) napilapja hangsúlyozta, hogy a rendkívüli találkozót a lehető legnagyobb egyszerűség jellemezte. Az újság szerint a következő „kihívás” az egyházfő Moszkvába utazása lesz. Az Il Sole24 Ore gazdasági napilap a Kremlhez közeli pátriárkának nevezte Kirillt, aki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel azonos állásponton van „a konzervatív értékek védelmében és megáldotta a szíriai szent háborút”.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
