A nyugati szankciók ellenére robog tovább a Roszatom. Ugyan érzékenyen érintette az orosz céget, hogy a finnek kiszálltak a közös atomerőmű építéséből, ez a projekt azonban már enélkül is több sebből vérzett. Az elmúlt napokban aztán pozitív hírek soráról számolhatott be a Roszatom. Elkészült a Jakutia atomjégtörő RITM-200-as reaktora, megkezdődött a kínai Hszudabao Atomerőmű újabb blokkjának építése, és  sikeres kísérletek zajlanak az orosz baleset álló nukleáris üzemanyaggal.

A gyártómű, a ZiO Podolszk gépgyár befejezte az atomjégtörők új generációjához tartozó Jakutia RITM-200-as atomreaktorának szerelését, adta hírül közleményében az orosz energetikai holding. A Roszatom gépgyártó holdingja, az Atomenergomas Rt. gyárában készült reaktor 147,5 tonnát nyom, 7,3 méter magas és 3,3 méter átmérőjű.

„Az atomreaktor szállítása sem lesz kis feladat. A gyártóműből egy 240 tonnás teherbírású speciális vasúti kocsin szállítják a túlméretes rakományt a moszkvai régióban található Podolszk városából Szentpétervárra. Itt uszályra rakják a reaktort, és a Néva folyón a Balti Hajógyárba viszik, ahol beépítik a hajótestbe”

A 22220 projektszámú univerzális atomjégtörő hajókhoz a podolszki gépgyártó vállalat készíti a reaktorokat. A Jakutia a sorozat immár negyedik tagja. Az Arktyika és a Szibir már üzembe állt, és folyamatosan biztosítja  a hajózást a Jeges-tengeren, illetve a szibériai folyók befagyott torkolatában fekvő kikötőkben. A sorozat harmadik tagja, az Ural is rövidesen elkészül.

„A RITM-200-as reaktort kifejezetten az univerzális – kettős merülésű,  a nyílt tengeren, illetve a sekély folyótorkolatokban egyaránt  használható  –  atomjégtörőkhöz fejlesztették ki”

Két, egyenként 175 MW-os teljesítményű RITM-200-as reaktorral működnek ezek hajók. A reaktorok előnye a korábbi KLT-típushoz képest a kis méretük és a költséghatékonyságuk, illetve az integrált elrendezésüknek köszönhető energiahatékonyságuk.

A korábbi jégtörőkön, illetve a Lomonoszov akadémikusról elnevezett úszó atomerőművön használt KLT reaktorokhoz képest a RITM-200 fele akkora tömegű, teljesítménye viszont 25 MW-tal nagyobb.  További érdekessége az univerzális atomjégtörőknek, hogy előre és hátramenetben is képesek a jeget törni. A reaktorok a hajótest akár 45°-os dőlése esetén is üzembiztosan működnek, tervezett üzemidejük 40 év.

„Közben aktív fázisába lépett a kínai Hszudabao Atomerőmű 4. blokkjának építése is, miután a VVER-1200-as orosz reaktorral készülő blokk alaptestébe beöntötték az első adag betont”

Mint Alekszej Bannyik, a Roszatomhoz tartozó  Atomsztrojexport vállalat kínai projektekért felelős alelnöke elmondta, a két 3+generációs új kínai atomerőművi egység megvalósítása az ütemterv szerint zajlik. illetve időarányosan még előrébb is tart a tervezettnél. Az orosz fél teljes terjedelmében teljesíti szerződéses kötelezettségeit. Az építkezésen orosz mérnökök csoportja dolgozik, az ütemterv szerint szállítja az orosz fél a berendezéseket, illetve a vonatkozó dokumentációt. Ezzel párhuzamosan a Hszudabao Atomerőmű 3-as blokkján is ütemesen halad a munka, ahol 2022 közepére a reaktorcsarnok betonozásával elérik a +8 méteres szintet.

A Hszudabao Atomerőmű két új blokkja Kína dél-nyugati részén, Huludao városa mellett épül a 2019-ben kötött kétoldalú szerződések alapján. Az orosz fél tervezte és szállítja a nukleáris sziget berendezéseit, illetve ellátja a berendezések szerelése során a szerelésvezetési illetve beszabályozási feladatokat. A két új blokk üzembe helyezésének tervezett időpontja 2027-2028.

„A kínai-orosz atomenergetikai együttműködésről 2018-ban született államközi megállapodás alapján négy orosz 3+ generációs VVER-1200-as reaktorral szerelt atomerőművi blokk valósul meg: kettő a Tianwani Atomerőműben (Tianwan 7-es és 8-as blokk), illetve kettő a Hszudabao Atomerőmű területén (Hszudabao 3-as és 4-es blokk)”

A VVER-1200-as reaktorral szerelt blokkokat megnövelt biztonság és üzembiztonság jellemzi. Az aktív biztonsági rendszerek mellett passzív biztonsági megoldások egész sorát alkalmazzák, köztük a üzemzavari passzív hűtést, amely a hűtési rendszer zavara esetén a gőzfejlesztőn keresztül vezeti el a reaktorban keletkező hőt, illetve ilyen megoldás a kettős falú konténment gravitációs hőelvezető rendszere is.

„A Roszatom és TVEL nukleáris üzemanyag gyártó vállalat tudományos kutatói újabb kísérletsorozatot végeztek az orosz VVER, illetve a nyugati PWR technológiát képviselő nyomott vizes reaktorok számára kifejlesztett úgynevezett balesetálló (ATF) nukleáris üzemanyaggal”

Az atomreaktorok fejlesztésével foglalkozó, közép-oroszországi dimitrovgrádi tudományos kutatóközpont területén a MIR kutatóreaktorban megkezdődött a balesetálló üzemanyagpálcákkal 2019 óta folytatott kísérletek negyedik sorozata. Az üzemanyag tokjaként szolgáló, négy különböző fémötvözetből készülő üzemanyagpálcákat, illetve a pálcákban lévő, különböző összetételű üzemanyagokat tesztelik.

„A pálcákban lévő töltetet adó üzemanyag tabletták is különbözőek”

A hagyományosan használt urán-dioxid mellett urán-molibdén ötvözetből álló tablettákat is tesztelnek.  A hagyományos cirkónium-nióbium ötvözetből készült pálcákat hőálló króm bevonattal is vizsgálják, illetve króm-nikkel ötvözetből készült pálcákat is vizsgálatnak vetettek alá.

Párhuzamosan megkezdték az urán-diszilicid tartalmú, a VVER, illetve PWR reaktorokban járatos méretű tablettákkal töltött üzemanyagpálcák tesztjét is. Az urán-diszilicid tabletták gyártástechnológiájának kifejlesztője a TVEL-hez tartozó Bocsvár anyagtudományi kutatóintézet, amely ágazati koordinátorként hangolja össze a balesetálló orosz üzemanyag kifejlesztését célzó kutatásokat.

„Az urán-diszilicid üzemanyag egy sor előnnyel bír a hagyományos urán-dioxid üzemanyaghoz képest”

Magas az urántartalma és az energiasűrűsége, ami lehetővé teszi a hosszabb üzemanyagciklust anélkül, hogy növelnék az Urán-235-ös izotóp dúsítottságának mértékét. Emellett nagyon jó a hővezető képessége illetve alacsony hőtároló képességgel bír. Ezért üzemzavari helyzetben alacsonyabb az üzemanyag pálcák hőmérséklete, illetve az aktív zónában kevesebb hő tárolódik el. Másik fontos előnye, hogy az urán-dioxiddal töltött üzemanyag pálcákhoz képest az urán-diszilicid tabletták üzemi hőmérséklete alacsonyabb, ami javítja a reaktor üzemeltetési paramétereit.

Tavaly szeptember óta a dél-oroszországi Rosztovi Atomerőmű VVER-1000-es reaktorral működő 2-es blokkján már másféléves üzemanyag ciklusban vizsgálják 12, króm-nikkel ötvözetből készült, illetve króm bevonattal ellátott cirkónium ötvözetből gyártott baleset álló üzemanyagpálca viselkedését üzemi körülmények között.

„A baleset álló ATF – (az Accident Tolerant Fuel angol kifejezés rövidítése) olyan újfajta nukleáris üzemanyagot jelöl”

Ez súlyos üzemzavari helyzetben, mint amilyen egy hűtőközeg vesztéses baleset, vagy a hűtés teljes leállása esetén is képes az üzemanyag tömörségét megőrizni, hogy ne következhessen be a cirkónium és a vízgőz hidrogén fejlődéssel járó reakciója. A baleset álló üzemanyag bevezetése minőségileg új szintre emeli ezzel az atomerőművi biztonságot.