„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

A Renault-modell és a szankciók

2022. máj. 26.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Egy rubelért adta el Lada-gyárat a Renault az orosz államnak. A McDonald’s oroszországi bizalmasának játszotta át itteni üzleteit. Ez a két ügylet is mutatja, hogy amennyiben érdekei úgy kívánják, a szankciókat a nyugati cégek is kijátsszák. Pontosabban, nem hagyják ott a piacot csak úgy. Nem tartoznak közéjük a harciassá vált németek és a britek sem. A Shell például 4 milliárd dolláros veszteséget is bevállal, hogy leépítse az orosz érdekeltségeit, de eladta a BP is a Rosznyeftyben lévő 20 százalékos részét.

„A vállalat óriási veszteségekkel számolt, aztán megtalálta a megoldást. Egy rubelért adta el Lada-gyárat a Renault az orosz államnak úgy, hogy hat éven belül opciója van a visszavásárlására. Úgy tűnik, ez a modell alkalmas lehet arra, hogy a nyugati cégek formálisan betartsák a szankciókat, ugyanakkor ne veszítsék el véglegesen az orosz piacot sem. Nem mellesleg, ezzel a megoldással jól jár az orosz állam és a dolgozók is” #moszkvater

„A vállalat óriási veszteségekkel számolt, aztán megtalálta a megoldást. Egy rubelért adta el Lada-gyárat a Renault az orosz államnak úgy, hogy hat éven belül opciója van a visszavásárlására. Úgy tűnik, ez a modell alkalmas lehet arra, hogy a nyugati cégek formálisan betartsák a szankciókat, ugyanakkor ne veszítsék el véglegesen az orosz piacot sem. Nem mellesleg, ezzel a megoldással jól jár az orosz állam és a dolgozók is”
Fotó:EUROPRESS/Yuri KADOBNOV/AFP

A francia pénzügyminiszter még a háború kitörése után összehívta az Oroszországban befektető francia cégeket. Állítólag arra próbálta rábeszélni őket, hogy az európai nyomás ellenére ne hagyják el Oroszországot, mert akkor oda már nehezen térhetnek vissza, hiszen a helyüket elfoglalják a kínaiak, s mások. Hogy pontosan így fogalmazott-e Bruno Le Maire, azt nem tudjuk, az egyik rádiónak adott nyilatkozata viszont valami hasonló mondanivalót sejtet. Le Maire azt mondta, hogy a szankciók a Nyugat „Oroszország elleni teljes körű gazdasági és pénzügyi háborújának” részei. A felháborodást enyhítendő, néhány órával később úgy korrigált, hogy a „háború” szó használata nem volt helyénvaló.

„S hogy a franciák semmit sem bíztak a véletlenre, azt jelzi, hogy néhány nappal később Emmanuel Macron az Élysée-palotában zártkörű megbeszélést hívott össze más vállalatok, köztük a Société Générale, az Auchan és a Danone SA élelmiszeripari óriáscég vezetőivel, Vlagyimir Putyinnal pedig aktív párbeszédet folytatott a háború kirobbanása után is”

S hogy miért nem akarózik a franciáknak otthagyni az orosz piacot? Három francia vállalat – az Auchan, a Leroy Merlin és a Renault – a Forbes által készített rangsor szerint azon féltucat külföldi vállalat között volt, amelyek 2020-ban a legnagyobb bevételt érték el Oroszországban. A három vállalkozás együttesen közel 9 milliárd dollárt keresett. De említhetjük a Totalt is, amelynek számos érdekeltsége van Oroszországban. A csoport 19,4 százalékkal részvényese az orosz Novatek gázipari óriáscégnek, és számos nagy projektben is aktív, különösen Szibériában. A francia vállalat olaj- és gáztermelésének 17 százaléka, készleteinek 24 százaléka orosz területen volt 2020-ban.

„A Société Générale, az egyik első külföldi bank, amely a Szovjetunió összeomlása után teljes körű banki engedélyt kapott Oroszországban. A múltban mindig is kitartott az ország mellett, beleértve Oroszország 1998-as pénzügyi összeomlását is”

Most a párizsi székhelyű hitelintézet kezelte az orosz kitettséget, amely a tavalyi év végén 18,6 milliárd eurót tett ki. Ennek a kitettségnek egy része az orosz bányászati és energiaágazat külföldi tranzakcióinak finanszírozásából származott. Legnagyobb része azonban abból, hogy a bank tulajdonosa a Rosbanknak, Oroszország legnagyobb külföldi tulajdonú hitelezőjének, amelynek mintegy 13 ezer alkalmazottja és ötmillió ügyfele van.

Néhány francia vállalat, amelyek kevésbé vannak kitéve Oroszországnak, csatlakozott nyugati versenytársaihoz, és felfüggesztette vagy megszakította kapcsolatait. A Publicis SA reklámipari óriáscég lemondott oroszországi ügynökségeinek tulajdonjogáról. Franciaország legnagyobb bankja, a BNP Paribas, amely nem rendelkezik lakossági banki tevékenységgel Oroszországban, közölte ottani vállalati ügyfeleivel, hogy március vége után nem fogja feldolgozni tranzakcióikat. Mielőtt az Európai Unió további szankciókat fogadott el, amelyek között szerepelt a luxuscikkek Oroszországba irányuló exportjának moratóriuma is, ideiglenesen bezárták oroszországi üzleteiket a Louis Vuitton, a Chanel és a Hermès márkák mögött álló luxusipari óriáscégek is.

„A többség azonban maradt. Annak ellenére, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök külön felszólította a Renault-, az Auchan-, a Leroy Merlint és másokat, hogy fel kell hagyniuk Oroszország háborús gépezetének szponzorálásával, Lengyelországban pedig tüntettek e cégek helyi üzletei előtt”

S hiába érvelt Zelenszkij azzal, hogy az emberi életek fontosabbak a profitnál, a Société Générale vezérigazgatója Frédéric Qudéa azt nyilatkozta, hogy a Rosbanknak elegendő tőkéje és likviditása van ahhoz, hogy finanszírozza magát. Elmondta, hogy a bank vezetése Párizstól független, és hajlandó fenntartani és megőrizni ezt a kapacitást. Az Auchan szóvivője azzal védekezett, hogy az ő feladatuk élelmiszert biztosítsítani a lakosságnak, amely nem felelős ezért a háborúért. Jelen lenni Oroszországban – ez nem politikai álláspont, csak a munkánkat végezzük” – tette hozzá. A TotalEnergies igazgatója, Patrick Pouyanné még egyértelműbben fogalmazott. „A befektetésekből kilépés azt jelentené, hogy 13 milliárd dollárt adnánk az oroszoknak a semmiért” – jelentette ki egy rádióinterjúban, majd hozzátette: „Azt akarják, hogy lemondjak oroszországi befektetéseimről, hogy a szankciókkal sújtott oroszokat gazdagítsam?… Ez demagógia.”

„Sok mindent megtettünk. Sokat fektettünk be. És felelősek vagyunk az alkalmazottakért”  Nem vagyunk az orosz emberek ellen. Ez eléggé pragmatikus”

– érvelt a Renault is. A Renault a szankciók bevezetésével azonnal bajba került, hiszen megszűntk a félvezetők és más elektronikai alkatrészek külföldi szállítása Oroszországba, ami arra kényszerítette a vállalatot, hogy ideiglenesen leállítsa Oroszország egyik legnagyobb autógyárát, a több mint 30 ezer embert foglalkoztató, kiterjedt létesítményt. Az üzemben a Lada márka járműveit gyártják, amely a szovjet önállóság szimbóluma.

Szabadságra küldte a szerelősorokon dolgozó munkásait, és kifizette havi jövedelmük egy részét. A pótalkatrészgyártásban és -forgalmazásban, valamint az ügyfélszolgálaton dolgozó alkalmazottakat megtartotta. A Renault még azt is fontolóra vette, hogy mentességet kér Brüsszeltől az elektronikai cikkek beszerzésére, amelyeket az uniós szankciók értelmében tiltottak. A vállalat azzal érvelt volna, hogy az alkatrészeket nem katonai célokra használják fel.

„A vállalat óriási veszteségekkel számolt, aztán megtalálta a megoldást. Egy rubelért adta el Lada-gyárat a Renault az orosz államnak úgy, hogy hat éven belül opciója van a visszavásárlására. Úgy tűnik, ez a modell alkalmas lehet arra, hogy a nyugati cégek formálisan betartsák a szankciókat, ugyanakkor ne veszítsék el véglegesen az orosz piacot sem. Nem mellesleg, ezzel a megoldással jól jár az orosz állam és a dolgozók is”

Gyenyisz Manturov orosz ipari miniszter a múlt héten erősítette meg, hogy a Renault egy rubelért eladta az oroszországi üzletrészét egy orosz állami cégnek. A vállalat március 23-án függesztette fel oroszországi tevékenységeit, és már akkor elkezdték vizsgálni az összes lehetséges opciót. Ezek közül a kivonulást választották, így a Renault Oroszország (Рено Россия) vállalatban birtokolt tulajdonrész 100 százalékát Moszkva városának adták el, míg az Avtovazban birtokolt, 67,69 százalékos többségi tulajdonrészt az oroszországi központi autó- és motorkutatási és fejlesztési intézet, a NAMI (Центральный научно-исследовательский автомобильный и автомоторный институт) vásárolja meg. A vételárat nem tette közzé a Renault-csoport, ám az orosz kereskedelmi minisztérium korábbi tájékoztatása alapján úgy tűnik, mindkét tranzakcióban jelképes 1-1 eurót (380-380 forint) fizettek a Renault részvényeiért. A megállapodásnak része, hogy a Renault hat éven belül, bizonyos feltételek teljesülése esetén visszavásárolhatja most eladott tulajdonrészeit. Luca de Meo, a Renault vezérigazgatója azt mondta, nehéz, de szükséges döntést hoztak, mert szem előtt tartották a 45 ezer oroszországi alkalmazottjuk érdekeit. A Renault az elmúlt 15 évben több milliárd eurót fektetett az oroszországi gyártása fejlesztésébe, Franciaország után ez volt a második legnagyobb üzeme.

„Ezzel egyidőben Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere elmondta, hogy az újonnan megvett gyárban még 2022-ben újraindítják a Moszkvicsok gyártását, és ebben a gyár technológiai partnere a KamAZ lesz. De olyan értesülések is felröppentek, hogy kínai autókat szerelnének itt össze”

A Moszkvics cég egyébként még 2010-ben teljesen megszűnt. A Moszkvics embléma jogtulajdonosa a Volkswagen AG lett, de a német cég nem tervezte autók gyártását. A márkanév birtoklását azonban 2021-ig meghosszabbította. Ezután ez a hivatalos bejegyzések alapján a Renault-hoz került. A Moszkvics gyár a főváros többszöri pénzügyi támogatása ellenére is állandó problémákkal küszködött. Még 2001 őszén előbb az összeszerelés, majd egy év múlva az alkatrész gyártás is megszűnt. A cég gyakorlatilag csődbe jutott, az eljárás pedig 2003-ban hivatalosan is megindult. Ekkor a céget 23,3 milliárd rubel adósság terhelte. A gyár területe és a tulajdonában lévő műtárgyak 2006-ban kerültek kalapács alá. A gyártósor elemei Kínába, Indiába, Törökországba és Iránba kerültek.

„De úgy tűnik, nem csupán a franciák találták meg a piac megőrzésének módját, hanem az amerikaiak is. A McDonald’s több mint harminc év után nagy dérrel-dúrral jelentette be a kivonulását, aztán most megkezdte oroszországi éttermeinek értékesítését is. Az ördög azonban a részletekben bújik meg. Nézzük csak meg, hogyan is?”

A chicagói burger óriás közölte, hogy a licensz tulajdonosa, Alekszandr Govor, aki huszonöt éttermet üzemeltet Szibériában, beleegyezett abba, hogy megvásárolja a McDonald’s 850 orosz éttermét, és új néven üzemelteti azokat. A McDonald’s nem hozta nyilvánosságra az eladási árat. Egy biztos, nem csapja be maga után az ajtót.

A 2015 óta licensz tulajdonos Govor beleegyezett abba is, hogy legalább két évig megtartja a McDonald’s 62 ezer orosz alkalmazottját, a korábbival azonos feltételekkel. Govor abba is belement, hogy a tranzakció lezárásáig állja a McDonald’s alkalmazottainak fizetését. A McDonald’s tehát nyitva hagyta annak a lehetőségét, hogy egy nap visszatérhet Oroszországba. Ebben bízik Chris Kempczinski vezérigazgató is, aki az alkalmazottaknak küldött levelében aláhúzta, „ne fejezzük be azzal, hogy »Isten veled!«. Ehelyett mondjuk úgy, ahogy az oroszok teszik, míg újra nem találkozunk”.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Csak az igazi nagy vállalatok tudják megkerülni az embargót. A kicsiket megfojtják, ha nem engedelmeskednek..

KAPCSOLODÓ CIKKEK

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK