„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Szilágyi László írása a #moszkvater.com számára
„Van azonban egy mutató, amiben a Partizan évtizedek óta a nemzetközi mezőny élén jár. A szerb klub utánpótlás-nevelése kiemelkedő, a Partizan adja a legtöbb tehetséget az európai topbajnokságokba. Megelőzve többek között a szintén a tehetségek felvirágoztatásáról híres Ajax Amsterdamot. Igaz, a jelenlegi intenzív játékosvándorlás csak a képzelet szüleménye volt a klub alapításakor”
Fotó:EUROPRESS:Svein Ove EkornesvŚg/various sources/AFP
A Tito gerilla csapatairól, a partizánokról elnevezett belgrádi klub története bővelkedik az érdekességekben. Az egyesület identitása gyökeresen eltér a szintén a második világháború után alapított Crvena Zvezdától (magyarul vörös csillag), amely mindig az önálló Szerbia gondolatát képviselte. A hadsereg klubja, a Partizan föderalista volt, a Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Szerbia, Montenegró, Macedónia egységében, a nagy Jugoszláviában hitt.
„Ez az áthidalhatatlan konfliktus a balkáni háború előtt, és azóta is meghatározza a két klub táborának a kapcsolatát”
A Crvena Zvezda a szerb nacionalisták csapata volt, a klub fanatikusai a kétezres évek elején kifütyülték az akkor még Jugoszlávia néven szereplő válogatottat. A Partizan korábbi gólkirályát, az akkor már a holland PSV Eindhovenben futballozó Mateja Kezsmant is fújolták egy-egy nemzetközi tétmeccsen. Válaszul a korábbi Crvena-nevelés, az akkoriban a spanyol első osztályú Real Sociedadban játszó Darko Kovacsevics góljánál némult el a Partizan-tábor. A helyzet az önálló Szerbia kikiáltása, 2006 óta sem sokat változott. A kibékíthetetlen szurkolói ellentét a futball kultúra szerves része. Észérvek nem indokolják, mégis létezik.
„A Partizan sikereire akár féltékenyek is lehetnének a Crvena hívei”
A Partizan 1955. szeptember 4-én játszotta az első európai Bajnokok Kupája mérkőzését. Ez volt az első délkelet-európai klub, amely bejutott az Bajnokcsapatok Európa Kupájának a döntőjébe, ahol vezetett, de végül 2-1-re kikapott a Real Madrid ellen 1966-ban a brüsszeli Heysel-stadionban. A Partizan volt az első szerb klub, amely részt vett az 1992-1993-as szezon óta létező Bajnokok Ligája csoportkörében. Tegyük hozzá, hogy a Crvenának sem kell szégyenkeznie az 1991-es BEK-győzelemmel.
„Van azonban egy mutató, amiben a Partizan évtizedek óta a nemzetközi mezőny élén jár. A szerb klub utánpótlás-nevelése kiemelkedő, a Partizan adja a legtöbb tehetséget az európai topbajnokságokba. Megelőzve többek között a szintén a tehetségek felvirágoztatásáról híres Ajax Amsterdamot. Igaz, a jelenlegi intenzív játékosvándorlás csak a képzelet szüleménye volt a klub alapításakor”
Egykor a jugoszláv néphadsereg fiatal, magas rangú tisztjeiből és a spanyol polgárháború veteránjaiból álló csoport hozta létre és irányította a klubot. Két nappal a megalakulása után, 1945. október 6-án a Partizan megtette első lépését a futball színterén, a Zemun (Zimony) válogatottja elleni barátságos mérkőzésen 4–2-re győzött. A magyar származású Seres Szilveszter a Partizan történetének első gólszerzőjeként került be a klub történelemkönyvébe. A szintén délvidéki magyar, Spitz Illés is meghatározó szerepet játszott. Ő az egyetlen edző, aki négy különböző időszakban dolgozott a klubnál, 1946-tól 1951-ig, 1953-ban egy fél szezon erejéig, az 1954-55-ös idényben, végül 1958-tól 1960-ig. Szintén mély nyomot hagyott Belgrádban a magyar labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitánya, Lothar Matthäus. A német aranylabdás labdarúgóból lett edző vezette be 2004-ben a Bajnokok Ligája csoportkörébe a csapatot.
„A magyar és a német szál mellett legalább ilyen fontos az egyesület életében a horvát kapcsolat”
A független Horvátország első elnökeként ismert, akkoriban katonai pályán mozgó Franjo Tudjman 1954-től az egyesület titkára, 1958-ban a Partizan elnöke lett. Ő volt az első ezredes, aki elfoglalta ezt a pozíciót. A feljegyzések szerint azért helyezték ebbe a tisztségbe, hogy megoldja a klubon, különösen a futball-szakosztályon belüli adminisztrációs problémákat, mert az egyesület hírszerzési csatatérként működött, boldog-boldogtalan hozta-vitte az információkat a csapatról.
„Tudjman elnöksége idején a Partizan átvette a mai napig használt fekete-fehér csíkos színeket”
Az elnököt az olasz Juventus színei ihlették. A későbbi horvát elnök a klub pánjugoszláv imázsát akarta felerősíteni, szembeszállva a nacionalista szerb arculattal rendelkező Crvena Zvezdával. A Partizan önálló identitása révén meg tudta magát különböztetni a városi ellenfelétől. Az utánpótlás-nevelés terén elért látványos eredményeinek köszönhetően a „jugoszláv” határon túl is hatalmas tisztelet övezi a belgrádi katonacsapatot, amely idén ünnepli alapításának a nyolcvanadik évfordulóját.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
