A magyar labdarúgás talán legtöbbet emlegetett találkozója az Aranycsapat londoni 6-3-as diadala mellett a szovjetektől elszenvedett 6-0-ás vereség. Válogatottunk 1986. június 2-án égett meg az irapuatói pokolban.

A szovjet válogatott vélhetően már akkor megnyerte a Magyarország elleni világbajnoki csoportmérkőzését, amikor a Szovjetunió labdarúgó szövetségében úgy döntöttek, hogy kirúgják az addigi szövetségi kapitányt, Eduard Malofejevet. Helyette a Dinamo Kijevvel éppen KEK-et nyerő Valerij Lobanovszkijt nevezték ki a kispadra. Ugyanis ezzel megadták az esélyét annak, hogy az akkori klubfutball egyik legjobb csapata szovjet válogatottként is megmutathatta, mit is tud a foci tudományából.

A magyarok kapitánya, Mezey György ezt nem így látta. Mint kijelentette, a szovjet edzőváltás a magyarok malmára hajtja a vizet, mert ilyen gyorsan nem lehet az új kapitány elképzeléseit betanulni.

„Mezey egyszerűen nem akarta elhinni, hogy kollégája egy klubcsapatot fog pályára küldeni a világbajnokságon”

Erre az ellenfélre ráadásul nem voltak a magyarok felkészülve. Főleg nem azokra a különleges taktikai elemekre, amelyeket alkalmazott. A gyors kontrákra és a világon először alkalmazott egyékes csatárjátékra.

Lobanovszkij elődje egyébként abba bukott bele, hogy a világbajnoki felkészülés során 0-0-ra végeztek Finnország ellen. Malofejevet a végleges kerethirdetés előtti utolsó pillanatban leváltották. Lobanovszkij az utolsó pillanatban változtatott a vb-kereten, és 12 kijevi csomagolhatott és utazott Mexikóba. Ez pedig azt készítette elő, hogy a friss KEK-győztes – a spanyol Atlético Madridot verték 3-0-ra a fináléban – Szovjetunió néven a világbajnokságon is bizonyíthat majd. S hogy mire számíthatott a közönség Lobanovszkij csapatától?

„Voltak, akik azt sem tartották valószínűtlennek, hogy megnyerik a vb-t. Feltéve, ha a kijeviek hozzák azt, amit a szezonban láthattunk tőlük”

Márpedig az a csapat szellemesen, villámgyorsan és sosem látott taktikai figurákat alkalmazva futballozott, lenyűgözően mozogtak együtt a csapatrészeik. Az adott meccsre, arra a bizonyos 1986. június 2-án, a mexikói Irapuatóban rendezett világbajnoki mérkőzésre Lobanovszkij nem tagadta meg önmagát. A kezdőből egycsapásra kitette a három nagy extraklasszist, Csivadzét, Protaszovot és Blohint, és – a kapus Daszajev, valamint Alejnyikov és Larionov kivételével – szemrebbenés nélkül felküldte a majdnem teljes Dinamo Kijevet a pályára.

De a másik térfélen sem akármilyen válogatott állt, ugyanis a magyarok az európai selejtezők 5. csoportjából Hollandiát, Ausztriát és Ciprust megelőzve jutottak ki Mexikóba, aztán 1986 márciusában 3-0-ra verték Brazíliát. A csapat vezette a világranglistát 1985 végén, és a közvélemény már-már az elődöntőbe látta Mezey György csapatát.

„Pedig nem ártott volna némi visszafogottság. A valóban szerény képességű kanadaiak mellett ugyanis a már említett „KEK-győztes” szovjet válogatott, valamint az aktuális Európa-bajnok Franciaország is ott volt a magyarok csoportjában”

A várakozás annak ellenére hatalmas volt, hogy ma már ismert, elrontotta a magyar válogatott a felkészülést. Mezey György itthon hagyta a fénykorában lévő Nyilasi Tibort, valamint a többi vb-résztvevőtől eltérően a déli 45 fokos hőségben tartotta az edzéseket a világbajnokság helyszínén, mondván, így majd hozzászoknak ehhez.

Mindenesetre, amikor az olasz Luigi Agnolin sípjelére elkezdődött a meccs, szinte kihaltak a magyar utcák, mert mindenki látni akarta a vb-diadalmenet első felvonását. Ehelyett talán minden idők legnagyobb csalódását kellett átélnie a szurkolóknak. A negyedik percben Jakovenko és Alejnyikov góljaival már 2-0-ra vezettek a szovjetek, és 6-0 lett a vége. Az utolsó magyar világklasszis labdarúgó, Détári Lajos 2013-ban megjelent önéletrajzi könyvében azt állította,

„a mexikói kánikulában rendezett déli edzések egyszerűen kivették a játékosok energiáját, így a bemutatkozó találkozón szinte lépni sem tudtak”

Mindenesetre lehet ebben valami, mert például 1986 Aranylabdását, Igor Belanovot egy pillanatra sem tudták a magyarok utolérni, de más szovjet játékosok is úgy hatoltak át a magyar védelmi vonalon, mint kés a vajon.

Azonban volt egy sokkal egyszerűbb magyarázata is a szovjet válogatott ilyen arányú győzelmének. Amíg Mezey György ragaszkodott az eredetileg megálmodott taktikához, és ezen nem is változtatott sem a meccs előtt, sem pedig alatta, addig a szovjetek együtt elemezték ki a magyarok játékát. Lobanovszkij alaposan felkészítette csapatát, és a szélvészgyors játékosai a megfelelő taktikával léptek pályára a hozzájuk képest magas, ám sokkal lassabb magyar belső sor – Nagy Antal, Róth Antal, Kardos József, Garaba Imre – ellen. Ugyanakkor a hatgólos különbség még őket is meglepte.

„A szovjetek 6. gólját szerző Szergej Rogyionov – aki két világbajnokságon is szerepelt, összesen 37-szeres válogatott – egy későbbi interjújában elárulta, a siker titka a közös, mindenre kiterjedő felkészülés volt”

„Együtt elemeztük a játékukat, és az edzők áldozatos munkája is kellett a győzelemhez. Ez a hozzáállás mutatkozott meg a 6-0-s végeredményben. A különbség azért minket is meglepett, mert a magyar csapatot kiváló játékosok alkották. Senki sem számított ilyen meggyőző sikerre. Csereként álltam be, nem emlékszem, hogy hányadik percben, de már 5–0-ra vezettünk, vagyis a vége felé lehetett. Én szereztem a hatodikat. Nem volt különösebben nehéz dolgom. Hátulról építkeztünk, én elöl helyezkedve vártam a támadás kibontakozását. Mindig résen voltam a kapusról vagy kapufáról kipattanó labdáknál. Egy társam ziccerben hosszan szöktette magát, ám a kapusról elém került a labda, nekem csak az üres kapuba kellett juttatnom. Leírhatatlan érzés gólt szerezni a világbajnokságon, és óriási megtiszteltetés, hogy ott voltam a Szovjetunióval, és letettem a névjegyemet” – mondta Rogyionov.

„Végül mindkét válogatott sokkal korábban búcsúzott a vb-től, mint azt tervezte”

A magyarok előbb 2–0-ra legyőzték Kanadát, majd 3–0-ra kaptak ki Franciaországtól, és a csoport harmadik helyén végezve kiestek. A Szovjetunió a nyolcaddöntőben a világbajnokság egyik legjobb meccsén hosszabbítás után – 2-2 lett a rendes játékidő végeredménye – kikapott 4-3-ra a belgáktól, így annak ellenére kiesett, hogy a találkozón Belanov triplázott. Mezey György szövetségi kapitány a világbajnokság után lemondott, és a magyar válogatott az 1986-os világbajnokság után egyszer sem tudott kijutni vb-re. A szovjetek, illetve oroszok  ellenben 1988-ban előbb ezüst, majd 2008-ban bronzérmet szereztek az Európa-bajnokságon. Igaz, a nagy sikert sosem tudták elérni.