„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára
„Karoł Nawrocki döntésére sokan felkapták a fejüket Magyarországon és Lengyelországban is. Budapesten azért, mert Orbán Viktor és az új lengyel elnök lényegében ugyanúgy gondolkodnak, míg Varsóban azért, mert Nawrocki ezzel a lépéssel lényegében Tuskék narratíváját támogatta”
Fotó:EUROPRESS/Wojtek RADWANSKI/AFP
Az új lengyel elnök egy nappal a visegrádi csoport héten esedékes következő találkozója után találkozott volna Orbán Viktorral Magyarországon, ezt azonban lemondta azzal az ürüggyel, hogy a magyar miniszterelnök éppen most találkozott Moszkvában Putyinnal. Az államfő külügyi hivatalának vezetője, Marcin Przydacz azt állította, hogy az Orbán által ott megkötni kívánt energetikai megállapodások sértik az Oroszországhoz viszonyulás kérdésében oly fontos európai szolidaritást.
A kérdésre, mely szerint hogyan értékeli a lengyel államfő lépését, a megkérdezettek többsége (57,3 százalék) helyeslő választ adott, 17,6 százalékuk negatívan ítélte meg a döntést, míg 25,1 százalékának nincs erről véleménye.
„A találkozó elhalasztását hasznosnak ítélte meg az 50 év felettiek kétharmada (63 százalék), ehhez közelít azok száma, akik jövedelme meghaladja a havi nettó 7000 złotyt (62 százalék). Hasonlóan gondolkodnak azok, akik húszezres lélekszámúnál kisebb városban élnek (63 százalék)”
– összegezte a kutatás eredményét Adam Jastrzębski, az SW Research projektmenedzsere. A vizsgálat során a következő kérdést tették fel a résztvevőknek: „Karoł Nawrocki lemondta a találkozóját Orbán Viktorral, miután a magyar miniszterelnök találkozott Vlagyimir Putyinnal Moszkvában. Hogyan értékeli Ön a lengyel elnök döntését?”
A kutatást az SW Research készítette az SW Panel online felhasználói között 2025. december 2. és 3. között. A válaszokat 800, 18 év feletti internet használó adta. A minta szerkezetét analitikai súlyozással korrigálták, hogy megfeleljen a 18 év feletti lengyel lakosság szerkezetének a kutatás tárgyához kapcsolódó kulcsfontosságú jellemzők tekintetében. A súlyozás során szocio-demográfiai változókat vettek figyelembe.
„Karoł Nawrocki döntésére sokan felkapták a fejüket Magyarországon és Lengyelországban is. Budapesten azért, mert Orbán Viktor és az új lengyel elnök lényegében ugyanúgy gondolkodnak, míg Varsóban azért, mert Nawrocki ezzel a lépéssel lényegében Tuskék narratíváját támogatta”
Az elemzők abban megegyeztek, hogy ez a döntés nem igazán Orbánnak szólt, hanem jóval inkább a lengyel belpolitikának. Nawrocki csapata úgy gondolta – ezt a fenti közvélemény-kutatás is alátámasztani látszik -, hogy a jelenlegi helyzetben egy találkozó Orbánnal csak újabb támadási felületet adna az elnök ellenfeleinek. Ráadásul nem csupán a magyar kormányfő moszkvai útja, hanem a Magyarországon menedékjogot kapott, illetve itt tartózkodó „szökevények”, Marcin Romanowski, a Jog és Igazságosság parlamenti képviselője volt igazságügyi miniszter-helyettes és Zbigniew Ziobro, az Egyesült Jobboldal kormányának volt igazságügyi minisztere miatt is. Mindkettőjük ellen nyomozás folyik az Igazságügyi Alapból származó pénzek kifizetésének szabálytalanságai miatt. De Nawrockinak az sem tetszhet, hogy Orbán nem simul bele fenntartás nélkül a lengyel középhatalmiságot többek között az amerikai LNG elosztópontjaként is erősíteni kívánó Varsó energetikával kapcsolatos terveibe. Budapest a saját érdekeit nézve nem akar leszakadni az orosz gázról és olajról.
„A két ország viszonya az ukrajnai háború eltérő megítélése miatt hidegült el, ehhez jött a Romanowskinak adott politikai menedékjog, mire a lengyel kormány visszahívta Budapestről a nagykövetét”
A történtek lényegesen már nem rontanak a két ország viszonyán, de a Nawrocki részéről a politikai bátorság hiányát mutató döntés nem is javít. Pedig Orbán és Nawrocki alapvetően hasonló politikai gondolkodása miatt mindenki ezt várta volna. A két politikus viszonyát ez az affér persze kissé beárnyékolja, ám nem változtatja meg alapvetően. ezt erősítette meg Bartosz T. Wieliński, a liberálsi Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese is, aki a Telexnek nyilatkozva azt mondta a kétoldalú találkozó lemondása után, hogy ettől még a történtek nem fogják alapjaiban befolyásolni Nawrocki jó kapcsolatát Orbánnal, a lengyel elnök ugyanis „csodálja a magyar kormányfőt, Magyarországot az illiberális forradalom fontos országának tartja”.
„Lassítja ugyanakkor a lépés a visegrádi együttműködés felélesztését. Ne felejtsük el, hogy Nawrocki júniusi győzelme után Orbán azzal a bejegyzéssel üdvözölte az eredményt, hogy ez <nagy győzelem Lengyelországnak, és nagy győzelem a visegrádi együttműködésnek is>. Az elnök ugyan nem bojkottálta az esztergomi találkozót, ám nem sikerült elfeledtetnie, hogy a közelmúltban már elmaradt a külügyi bizottságok, valamint a parlamentek elnökeinek találkozója is”
Az Orbán-Nawrocki találkozó elmaradását azonnal üdvözölték az ukránok. Andrij Szibiha külügyminiszter azt „igazán jó döntésnek” nevezte, és meg is köszönte Lengyelországnak. Nawrocki döntését támogatta a kormánykoalíció több tagja is. Donald Tusk miniszterelnök örült az elnök keménységének, Radosław Sikorski külügyminiszter pedig az ellenzéki Jog és Igazságosság pártra is utalva azt mondta:
„Még pár hónap, és ők [Nawrocki és a PiS] rá fognak jönni, hogy azok, akik utálják az Európai Uniót és Ukrajnát, többnyire imádják Putyint.” A PiS képviselője, Szymon Szynkowski is észszerű döntésnek nevezte a párt támogatásával elnökké vált Nawrocki lépését. Sławomir Mentzen, a Konföderáció elnöke nem ezen az állásponton volt. „Orbán mellett Trump, Hszi Csin-ping és Modi, a világ leghatalmasabb országainak vezetői a közelmúltban találkoztak Putyinnal. Most mindet bojkottálni fogjuk? Bojkottálnánk az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokat is, ha valaki csodával határos módon meghívna minket az asztalhoz?” – fogalmazott.
„Bírálta Nawrocki hozzáállását a jobboldali Do Rzeczy főszerkesztője, Paweł Lisicki, aki szerint az elnök lépése egyszerre hitelteleníti a szuverenista politika képviseletét és teszi nevetségessé a lengyel jobboldal önmagáról alkotott képét”
Lisicki értékelése szerint Nawrocki – aki esélyt kapott arra, hogy államférfivá váljon, de elszalasztotta a lehetőséget – valójában Donald Tusk és Radosław Sikorski kezére játszott. A lengyel értékelésekhez még hozzátehetjük, hogy ez a történet végletes károkat nem okozott az enélkül is elhidegült magyar-lengyel viszonyban, azonban Nawrocki elszalasztott egy lehetőséget a kapcsolatok javítására. De egyetérthetünk a Mandiner értékelésével is, miszerint az egész ügy arra mutat rá, hogy a lengyel közélet Ukrajna kapcsán még mindig ragaszkodik egy olyan, minimum két éve meghaladott politikai narratívához, amelynek a realitással már kevés kapcsolata van.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Laszlo Jankovits says:
Az hogy a magyar kormány nég mindig bizik a lengyel politikában egy nagyon nagy hibára és politikai vakságra utal! Nem tanultak a régmult eseményekböl, lásd világháboruk!
Pop Károly says:
Én el ítélem a Lengyel elnök döntését és immár mostantól ellenséges népnek tekintem a Lengyeleket
Alfonz says:
A lengyelek realitásérzékét súlyosan elhomályosítja egyrészt az oroszgyűlölet, másrészt a vágy, hogy a régi, Sztálin által elvett lengyel területeket visszakapják. Azt hitték, hogy a demokrata vezetésű USA ebben segíteni fogja, de a valóság az, hogy inkább kihasználták őket.
Az újonnan színre lépett, Trump vezette pragmatikusabb irányzat szele még kevésbé érintette meg őket. Vigyázhatnának, hogy aztán, mint oly sokszor, nehogy két szék között a pad alá kerüljenek!