//A járvány legyőzte Boriszovot
Bojko Boriszov leadja szavazatát a bolgár parlamenti választáson Szófiában 2021. április 4-én #moszkvater

A járvány legyőzte Boriszovot

MEGOSZTÁS

Bulgária következő miniszterelnökét nem Bojko Boriszovnak fogják hívni. Hiába nyerte meg pártjával ötödször is egymásután a parlamenti választásokat, amivel európai rekorder lett, mégis alighanem a vesztesek alakíthatnak kormányt. A győztes GERB pedig ellenzékbe vonulhat, vagy új választások jönnek.

Bojko Boriszov leadja szavazatát a bolgár parlamenti választáson Szófiában 2021. április 4-én #moszkvater
Bojko Boriszov leadja szavazatát a bolgár parlamenti választáson Szófiában 2021. április 4-én
Fotó:EUROPRESS/AFP PHOTO/GERB Party Press Office

A nyugati kereszténység húsvétjának vasárnapján parlamenti választásokat tartottak Bulgáriában, amelyet hiába nyert meg a Bojko Boriszov vezette GERB, elegendő mandátum hiányában mégsem tud kormányt alakítani. Eddigi koalíciós partnerei, az Egyesült Hazafiak pártszövetség tagjai külön-külön indultak a választásokon, és egyikük sem jutott be a parlamentbe, pedig, ha együtt maradnak akár 6-7 százalékos eredményt is elérhettek volna.

„Így Boriszovnak legalább egy nagyobb vagy két kisebb szövetségest kellene találnia a kormány alakításhoz. Amennyiben ez nem sikerül, át kell adni a lehetőséget az ellenzéknek. Ha nekik sem sikerülne, újabb választások következhetnek”

A kis pártoknak kedvező bolgár arányos választási rendszernek köszönhetően hat párt jutott be a 45. bolgár parlamentbe. A kormányzó jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB)  26,8 százalékkal 75 képviselőt küldhet a parlamentbe. A Szlavi Trifonov turbofolk showman által alapított új párt, a Van ilyen nép 17,66 százalékkal 51 képviselői helyet szerzett. Az ellenzéki Bolgár Szocialista Párt (BSZP) 15,01 százalékkal 43-at, a szintén ellenzéki Jogok és Szabadságok Mozgalma (DPSZ) török etnikai párt 10,49 százalékkal 30-at, új pártként a Demokratikus Bulgária (DB) 9,45 százalékkal 27-et, egy másik új parlamenti párt, a nehezen fordítható Állj fel, Bulgária! Maffiózók, takarodjatok! 4,72 százalékkal 14 mandátumra tett szert. Az utóbbi két párt voltak a fő szervezői a tavaly nyáron több hónapon keresztül tartó kormányellenes tüntetéseknek, amelyekről akkoriban beszámoltunk. (Már akasztana a bolgár ellenzék | #moszkvater)

„Matematikailag nézve indokolt lenne a három hagyományos párt, a GERB-BSZP-DPSZ közötti kormánykoalíció. Boriszovék és a szocialisták között azonban olyan mély a szakadék, hogy az szinte lehetetlen, a kormányzó többséghez pedig nem elég két párt mandátumszáma”

Az újonnan bekerült három párt összképviselőinek a száma összesen 95, ami kevés a 240 fős parlamentben a kormányalakításhoz. Ahhoz meg kellene szerezniük a két nagyobbik régi párt közül az egyik, a GERB vagy a BSZP nyílt vagy hallgatólagos támogatását. Egyelőre mindhárom új párt elhatárolta magát a régiekkel való együttműködéstől. A bizonytalanságot növeli, hogy Trifonov egyelőre vírusfertőzésre hivatkozva önkéntes karanténba vonult, bújócskát játszik és állítólag senki telefonját sem veszi fel.

Boriszov pártjának másik esélye a kormányalakításhoz, ha sikerülne összefognia valamelyik protestpárttal, így Trifonovéval vagy a DB-vel, amelyek szintén tagja az Európai Néppártnak. Amennyiben Washington, Brüsszel és a pártcsalád rájuk parancsol, megegyezhetnek, és akkor létrejöhet egy GERB-DB-DPSZ koalíció.

„Boriszovnak mindkét koalíció esetében fel kell adnia a miniszterelnökséget, csupán pártelnöki pozíciója maradna meg”

Dacára reménytelen helyzetének, nem szabad Boriszovot lebecsülni, mert igazi túlélőművész. Túlélte a tavaly nyári botrányait, amikor kiszivárogtak bizalmas telefonbeszélgetései, vagy amikor saját hálószobájában lefényképezték félmeztelenül, ahogy alszik, az éjjeliszekrényén pisztoly, fiókjaiban aranyrudak és 500 eurós kötegek láthatók. Túlélte a több mint száz napig tartó nyári-őszi kormányellenes tüntetés sorozatot. Pártja konzervatív képviselői most arra bíztatják, vonuljon ellenzékbe és hagyja, hogy a Boriszov-ellenes kormánykoalíció a 2013-as Oresarszki-kormányhoz hasonlóan lejárassa magát.

„A világjárvány hatása, és annak kapkodó kormány intézkedései miatt az előző, 2017. évi választásokhoz képest 330 ezer fővel szavaztak kevesebben a GERB-re. Nagy elégedetlenség volt a járvány hazai kezelése miatt”

Eddig a bolgár lakosság csupán egy százaléka kapta meg a második, öt százaléka az első védőoltást, amivel a beadott vakcinák terén Bulgária az utolsó helyen áll az EU-ban. A 7 milliós országban az előrejelzések alapján még csak most fog csúcsosodni a világjárvány. A péntek reggeli adatok szerint 2957 új fertőzött, az eddigi az elhunytak száma 14 170, akik közül az utolsó 24 órában 136-an vesztették életüket.

Boriszov a héten elmondta, hogy az alkotmányos előírásoknak megfelelően a GERB beterjeszti kormányának névsorát az új parlament alakuló ülésén, , de azt szinte biztosan le fogják szavazni, és akkor a kormányalakítás joga átmegy Trifonov kezébe. Az ország kormányzóképessége érdekében Boriszov 10-20 szavazatot ígért a saját képviselői csoportjából Trifonov támogatására. Másnap Boriszov bejelentette, hogy lemond a parlamenti mandátumáról.

„Szlavi Trifonov pártját láthatóan felkészületlenül érte, hogy maga mögé utasítja a szocialistákat, és 8 százalékkal lemaradva Boriszovék mögött, a második helyen fog végezni a választásokon”

Trifonov és Boriszov egykor nagyon jó barátok voltak, majd útjaik kettéváltak. Most politikai versenytársak, pedig 2017-ben Szlavi fogadkozott, hogy nem kíván politikai pályára lépni, és ha kell még magára is tetoválja kijelentését.

Amennyiben az eddigi kormánypártnak nem sikerül többséget kovácsolnia, Trifonov kap megbízást a kormányalakításra. Ebben az esetben két választási lehetősége: van. Vagy kisebbségben alakít kormányt a protest pártokkal koalícióban, vagy visszaadja a megbízást, és akkor Radev államfő harmadik pártot kérhet fel kormányalakításra. Ha az sem sikerül, meg kell ismételni a választásokat, miközben az államelnök ügyvivő kormányt állíthat. Szlavi, a „csalgakirály (https://www.youtube.com/watch?v=tgbEZAIcaSg) úgy nyert szavazatokat, hogy nem is kampányolt, politikai programja ismeretlen, főleg a fiatalok és a külföldön élő bolgárok szavaztak rá. A Pik hírportál szerint Trifonov és Radev államfő a háttérben éppen egyezkednek. Fő céljuk, hogy ne álljon fel az új kabinet, új választásokat írjanak ki, és addig a Radev által kijelölt, neki engedelmeskedő ügyvivő kormány kormányozhatna.

„Ekkor teljesülhetne az államfő régi vágya, leszámolni Boriszovval, akivel négy éven át ádáz harcot folytatott a hatalomért, majd jöhetne a GERB lejáratása és parlament hiányában még geopolitikai döntéseket is hozhatna”

Szlavi Trifonov #moszkvater
Szlavi Trifonov
Forrás:Wikipédia

A választásokon a legnagyobb pofont az örök második BSZP szenvedte el, amely története során még sohasem szorult a 3. helyre, szavazóinak száma 800 ezerről 400 ezerre esve megfeleződött az előző választásokhoz képest. Bukásának külső és belső okai vannak.

„Én Orbán vagyok szoknyában” – magyarázta Kornelia Ninova pártelnök két-három évvel ezelőtt, amikor politikai nézeteiről faggatták.  Ezért keveredett éles konfliktusban Szergej Sztanisevvel, pártja korábbi elnökével, az Európai Szocialisták Pártja (angol rövidítéssel PES) jelenlegi elnökével, mert elutasította a migránsok befogadását, az Isztambuli egyezményt, és a genderideológiát.  Ninova eltakarította pártjából Sztanisev embereit, vagy Brüsszelbe küldte őket, ami megosztotta a pártot. Kudarcának másik oka, hogy a GERB-bel szemben nem tudott valós politikai alternatívát felmutatni.

„A választási kudarc ellenére Ninova nem nyújtotta be a lemondását, ami eléggé felháborította a közvéleményt”

Dacára annak, hogy az ellenzéki Jogok és Szabadságok Mozgalma török etnikai párt majdnem hasonló eredményt ért el, mint 2017-ben, veszített politikai súlyából. A mérleg nyelve szerepét betölteni csak két erős párt között lehet, most pedig csak a GERB ilyen. Ráadásul mindegyik protestpárt deklarálta, hogy nem kívánnak vele együttműködni. Minapi sajtóértekezletükön a párt konstatálta, hogy az emberek változást akarnak, és ezt ők saját magukon kezdték. Levették Deljan Peevszki médiamágnást listáikról. „A programkabinetnek felül kell kerekedni a pártpolitikai önzésen, mutassuk meg, hogy van fény az alagút végén”- nyilatkozták.

„A Soros György szervezeteihez kötődő Demokratikus Bulgária protestpárt majdnem 10 százalékos eredményt ért el, de Szófiában a GERB mögött a második helyet szerezte meg.  A városi értelmiségnek nevezett párt valószínűleg oroszellenes, atlantista irányvonalat követ majd”

Maja Manolova és a tavalyi tüntetéseket szervező Mérgező Trio csoport, valamint az Állj fel, Bulgária! Gengszterek, takarodjatok! párt szövetsége éppen hogy megugrotta a 4 százalékos parlamenti küszöböt. Ők a legkevésbé érdekeltek az új választások kiírásában, mert szinte biztosan nem jutnának be az újabb országgyűlésbe. Időközben Manolova és a Trio kapcsolata megromlott, törésvonalak alakultak ki köztük.

„A határtalan politikai ambíciókkal rendelkező Manolova régi motoros a politikában, szintén nagy politikai túlélőművész”

Amikor a szocialista párt egyik vezérszónoka volt, „Vörös fúria” és „Rettenetes száj” néven emlegették. Később Ninova kihívója volt a pártelnöki posztért, de alulmaradt. Majd amikor súlyos betegséget kapott, Boriszov intézte külföldi gyógykezelését. Gyógyulása után a kormányzó GERB segítségével ombudsmannak nevezték ki. A Pik értesülése szerint a férfifaló Manolova viszonzatlan szerelmet érzett Boriszov iránt, aki elutasította, és ezért ádáz politikai ellenségévé vált.

Maja Manolova #moszkvater
Maja Manolova
Forrás:Maja Manolova Facebook oldala

Külön érdekesség, hogy a korrupciós vádak elől Dubajba menekült Vaszil Bozskov Bolgár Nemzeti Egyesülés pártja közel 100 ezer voksot, 2,95 százalék szavazatott kapott. Elemzők szerint egy megismételt választás esetén szinte biztosan bejutna a parlamentbe.

MEGOSZTÁS

Magyarországi bolgár kertészek leszármazottjaként született 1951-ben Budapesten. A Budapesti Metropolitan Egyetem turizmus oktatója, a Kispesti Bolgár Nemzetiség elnöke, az Országos Bolgár Önkormányzat tagja, az önkormányzat mellett működő Bolgár Kutatóintézet főmunkatársa. A Magyar Nemzet napilapnak 2009-től rendszerességgel küldi tudósításait. Legfőbb kutatási területe a turizmuson kívül a Balkán problémái, a bolgár belpolitika, a bolgár történelem, a hazai bolgárság története, ezen belül a bolgár-magyar történelmi kapcsolatok feltárása. A hazai média és politikai intézetek Bulgária-szakértőként tartják nyilván.