//A cseh sör titka
A csehek roppant büszkék habos nemzeti italukra, amely mára a futball, és a jégkorong mellett az ország védjegye lett, és a cseh sört egyszerűen a világ legjobb sörének tartják - nem alaptalanul #moszkvater

A cseh sör titka

MEGOSZTÁS

Ha Csehországról beszélünk, szinte kihagyhatatlan téma a sörivás kultúrája. Sok település a komlóról, vagy komló gazdaságokról kapta a nevét. A sörfőzést, mint mesterséget említő első írásos emlék több mint 1000 éves, ráadásul majd 150 évvel ezelőtt már nem kevesebb, mint 1026 sörgyár működött Csehország területén, míg napjainkban 19 millió hektoliternyi mennyiség fölött főznek sört.

A csehek roppant büszkék habos nemzeti italukra, amely mára a futball, és a jégkorong mellett az ország védjegye lett, és a cseh sört egyszerűen a világ legjobb sörének tartják - nem alaptalanul #moszkvater
A csehek roppant büszkék habos nemzeti italukra, amely mára a futball, és a jégkorong mellett az ország védjegye lett, és a cseh sört egyszerűen a világ legjobb sörének tartják – nem alaptalanul
Fotó:EUROPRESS/MICHAL SVACEK/MAFA/AFP

Ha létezik ország, amelyhez a világ egyik kedvenc itala, a sör kötődik, az Csehország. És a sörfőzésnek nemcsak múltja, hanem jelene, sőt egyenesen komoly jövője is van a cseheknél. A csehországi sörfőzést említő első írásos emlék a břevnovi kolostorral kapcsolatos, ugyanis 993-ban, amikor Vojtěch (Adalbert) cseh püspök felszentelte a kolostort, megtiltotta az ottani Benedek rendi szerzeteseknek a sörfőzést. Ezt a tiltást aztán IV. Ince pápa oldotta fel a XIII. század közepén, hiszen I. Vencel király kérte tőle az „istenfélő és sörszerető” cseh alattvalók érdekében.

„A sör ugyanis már a középkorban a mindennapi élet része, mondhatnánk, létszükséglet volt”

I. Szoboszláv herceg idejében kelt dokumentumok szerint az egyházi sörfőzés igen elterjedt volt, hiszen minden kánonnak heti egy vödör sör és méz járt, a parasztoknak pedig adózniuk kellett a megtermelt komlóból. Ez volt a „komló tized”. Egyes szerzők szerint az 1118-ban Cerhenicében alapított uradalmi sörgyár volt a legrégebbi nem kolostori sörfőzde  Csehországban, és valószínűleg Európában is. Az 1200-as években sok fennmaradt irat szerint adományoztak a szegényeknek kenyeret és sört. A cseh fejedelmek birtokain általános volt a sörfőzés és a mézsör készítése. A megyék külvárosaiban kocsmák működtek, amelyek szintén sört főztek, és árultak a helyieknek és a látogatóknak.

„A termelés folyamata technológiai szempontból évszázadokon át nagyon keveset fejlődött”

A sört sokáig otthon főzték a konyhában, főzőedényekben. Az erjesztés szintén edényekben történt, amelyeket sörkamrákban tároltak. Nézzünk egy korabeli „receptet”: a maláta őrleményt forró vízre öntötték, megkeverték, majd a cefrét egy üstben felforralták, szitán keresztül szűrték, majd a „tiszta” sört ismét komlóval főzték, és főzési salakra öntötték. A hűtés után élesztőt adtak hozzá, majd a fiatal sört hordókba töltötték és erjedni hagyták, „amíg az élesztő ki nem izzadt”.

„A 16. században a legtöbb sörfőzde Csehországban és Morvaországban volt. Abban az időben a sör igazi folyékony kenyér volt, reggelire, ebédre és vacsorára is fogyasztották. Sőt, nem ritkán még gyógyszerként is szolgált”

Az olcsó kenyér és az olcsó sör a legszegényebb rétegek jólétének feltétele volt. Ekkortájt a sörfőzés volt a legtöbb hasznot hozó mesterség. Az olmützi püspökség bevételének a 27,9 százalékát tette ki, míg az uradalmak is 40 százalékkal több profitot termeltek ki a sörből.

Az 1700-as években már közvetve engedélyezve volt a kereskedés a sörrel városok, területek és a királysághoz tartozó más országok közt. 1788-ban végül engedélyezték, hogy bárhonnan lehessen sört venni, és ez a lazítás nehéz időszakot jelentett a prágai sörfőzők számára. Ugyanis a legrégebbi dokumentumok szerint Prága városában 164 sörfőzde működött, 1748-ban 128, 1788-ban 89, 1892-ben pedig már csak 28 sörfőzde maradt.

„Ugyanakkor országos szinten igencsak megnőtt a sörfőzdék száma. Egy 1864-es statisztikai adat szerint ebben az évben nem kevesebb, mint 1026 sörgyár működött Csehország területén”

1842-ben Plzenben megalapították a Měšt’anský pivovar-t, amely hamarosan nagy hírnévre tett szert, és sörét hamarosan az egész világba exportálták. Természetesen nem a Plzeni Polgári Sörfőzde az egyetlen olyan gyár, mely a XIX. század óta öregbíti kitartóan a cseh sör hírnevét. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején a városi polgárság körében egyre inkább elterjedtté vált a sörfogyasztás, így ekkor rengeteg olyan gyár alakult, melyek a mai napig működnek. Többek közt 1869-ben a smíchovi (Staropramen), 1874-ben a Velké Popovice-i, 1895-ben a budějovicei (Budvar) sörgyár.

„A cseh sörgyártás ígéretes fejlődésének az első világháború állt az útjába, s a nyersanyaghiány miatt számos sörfőzde leállította a gyártást”

A háború vége után ismét fellendült az iparág, de sok kis főzde nem élte túl a kialakult versenyt. A második világháború alatt kevés sörfőzde működött, és sokan a termelési károk vagy az elavult technológia miatt nem is indultak már újra 1945 után sem.

A cseh sörgyárak gazdag térbeli tagoltsága, és a megannyi, különböző sörfajta azért volt képes a mai napig fennmaradni, mert a csehek mindennapjaihoz hozzátartozik a sörfogyasztás, a sörkultúra életben tartása. Ma is rengeteg és igencsak jól képzett sörfőző mester tevékenykedik Csehország határain belül.

„Napjainkban 19 millió hektoliternyi mennyiség fölött főznek sört a csehek, 2019-ben pedig már – elsősorban a kézműves sörforradalomnak is köszönhetően – több mint 500 sörfőzde működött az országban. Ez a szám mára pedig nagy valószínűséggel csak növekedett. A kínálatra sem lehet panasz, több mint kétezer fajta sört kóstolhatnak meg az elszánt utazók”

A csehek roppant büszkék habos nemzeti italukra, amely mára a futball, és a jégkorong mellett az ország védjegye lett, és a cseh sört egyszerűen a világ legjobb sörének tartják – nem alaptalanul. Nézzük most, mi is a cseh sör titka!

Kiváló alapanyagok nélkül még a legzseniálisabb serfőző mester is csak valami zavaros kotyvalékot tudna a korsónkba tölteni. Ami egy sör remek elkészítéséhez szükséges, az nem más, mint tökéletesen tiszta, szagmentes és rendkívül lágy víz, árpamaláta (csíráztatott, aszalt, vagy  pörkölt árpa), komló – melynek gyantája felel a sörhab tartósságáért – és élesztő, ami átalakítja a maláta cukrot alkohollá.

„Egy korsó sörben 4,65 deciliter víz van, és a legjobb cseh sörgyárak – a Pilsner Urquell, a Budweiser, a Staropramen és a Krušovice – artézi kutakból nyerik a vizet, míg a Prága melletti Velkopopovický Kozel a környék forrásvizeit használja”

Csehországban a moráviai malátát használják a legszívesebben, és minél sötétebb színűre pörkölik, annál sötétebb lesz a sör is. A kétszáz Celsius-fokon készülő csokoládé-, illetve feketemaláta különösen karamellás és pörkölt ízt eredményez a sörben. A pilzeni sörhöz ugyanakkor csupán 80-85 fokon szárított, világos maláta szükséges.

„Egy hektó sör gyártásához 140-500 gramm komlót használnak fel. A világ leghíresebb és legjobb minőségű komlója a csehországi Žatec városa környékén terem”

Az extra minőségre a növény számára ideális mikroklíma, a talaj, és a több száz éves szakértelem a garancia. A végső fázis az erjesztés, és ma már úgynevezett „fajélesztők” vannak használatban. A főerjesztés után következik az utóerjesztés, általában 0-3 Celsius-fokon, amikor is a sör letisztul, íze lekerekedik, és kialakul a végleges aroma.

A csehországi vendéglátóhelyeken szinte mindenütt nagy gondot fordítanak a sör tárolására. A verseny ugyanis óriási, és mivel minden cseh sörszakértő, a legkisebb minőségromlást is rögtön kiszúrják a vendégek. A legnagyobb ivókban ma már ezerliteres tartályokban tárolják az árpalét, s ez garanciát jelent a minőségre.

„A sör tárolására néhány egyszerű, ám fontos szabály vonatkozik. Hűvös, de azért szellős pince a legideálisabb hely, ahová nem jut be fény. A pince hőmérséklete akkor tökéletes, ha öt és tizenöt Celsius-fok között van. A szállításnál lényeges, hogy a hordót a lehető legkisebb ütés, rúgás és más külső behatás érje, a sör ugyanis sérülékeny jószág”

Sokan indulnak el úgy Prágába, hogy egyáltalán nem szeretik a sört. Aztán azon kapják magukat, hogy az első nap végére megittak vagy nyolc-tíz korsóval. A megtérők e csoportjának tagjai a hazaérkezés után általában arról számolnak be, hogy a kinti sör sokkal könnyebb, lágyabb, selymesebb, mint az itthoni. Ugyanis egyre több prágai kocsmában sűrített levegőt használnak a csapoláskor. A sörben így csupán annyi szénsav marad, amennyi az erjedés során, természetes úton keletkezett. A kevésbé karcos sör pedig kevésbé puffaszt és telít el, azaz többet lehet belőle meginni, aminek a vendégeknél csak a söröző tulajdonosok örülnek jobban.

Források:

https://www.beerselection.hu/cseh-sorok-tortenete

https://csehsor.wordpress.com/cseh-sor-tortenelme/

https://www.pragaisorozok.hu/index.php?menu=a-cseh-sor-titka

MEGOSZTÁS