„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
A csehek roppant büszkék habos nemzeti italukra, amely mára a futball, és a jégkorong mellett az ország védjegye lett, és a cseh sört egyszerűen a világ legjobb sörének tartják – nem alaptalanul
Fotó:EUROPRESS/MICHAL SVACEK/MAFA/AFP
Ha létezik ország, amelyhez a világ egyik kedvenc itala, a sör kötődik, az Csehország. És a sörfőzésnek nemcsak múltja, hanem jelene, sőt egyenesen komoly jövője is van a cseheknél. A csehországi sörfőzést említő első írásos emlék a břevnovi kolostorral kapcsolatos, ugyanis 993-ban, amikor Vojtěch (Adalbert) cseh püspök felszentelte a kolostort, megtiltotta az ottani Benedek rendi szerzeteseknek a sörfőzést. Ezt a tiltást aztán IV. Ince pápa oldotta fel a XIII. század közepén, hiszen I. Vencel király kérte tőle az „istenfélő és sörszerető” cseh alattvalók érdekében.
„A sör ugyanis már a középkorban a mindennapi élet része, mondhatnánk, létszükséglet volt”
I. Szoboszláv herceg idejében kelt dokumentumok szerint az egyházi sörfőzés igen elterjedt volt, hiszen minden kánonnak heti egy vödör sör és méz járt, a parasztoknak pedig adózniuk kellett a megtermelt komlóból. Ez volt a „komló tized”. Egyes szerzők szerint az 1118-ban Cerhenicében alapított uradalmi sörgyár volt a legrégebbi nem kolostori sörfőzde Csehországban, és valószínűleg Európában is. Az 1200-as években sok fennmaradt irat szerint adományoztak a szegényeknek kenyeret és sört. A cseh fejedelmek birtokain általános volt a sörfőzés és a mézsör készítése. A megyék külvárosaiban kocsmák működtek, amelyek szintén sört főztek, és árultak a helyieknek és a látogatóknak.
„A termelés folyamata technológiai szempontból évszázadokon át nagyon keveset fejlődött”
A sört sokáig otthon főzték a konyhában, főzőedényekben. Az erjesztés szintén edényekben történt, amelyeket sörkamrákban tároltak. Nézzünk egy korabeli „receptet”: a maláta őrleményt forró vízre öntötték, megkeverték, majd a cefrét egy üstben felforralták, szitán keresztül szűrték, majd a „tiszta” sört ismét komlóval főzték, és főzési salakra öntötték. A hűtés után élesztőt adtak hozzá, majd a fiatal sört hordókba töltötték és erjedni hagyták, „amíg az élesztő ki nem izzadt”.
„A 16. században a legtöbb sörfőzde Csehországban és Morvaországban volt. Abban az időben a sör igazi folyékony kenyér volt, reggelire, ebédre és vacsorára is fogyasztották. Sőt, nem ritkán még gyógyszerként is szolgált”
Az olcsó kenyér és az olcsó sör a legszegényebb rétegek jólétének feltétele volt. Ekkortájt a sörfőzés volt a legtöbb hasznot hozó mesterség. Az olmützi püspökség bevételének a 27,9 százalékát tette ki, míg az uradalmak is 40 százalékkal több profitot termeltek ki a sörből.
Az 1700-as években már közvetve engedélyezve volt a kereskedés a sörrel városok, területek és a királysághoz tartozó más országok közt. 1788-ban végül engedélyezték, hogy bárhonnan lehessen sört venni, és ez a lazítás nehéz időszakot jelentett a prágai sörfőzők számára. Ugyanis a legrégebbi dokumentumok szerint Prága városában 164 sörfőzde működött, 1748-ban 128, 1788-ban 89, 1892-ben pedig már csak 28 sörfőzde maradt.
„Ugyanakkor országos szinten igencsak megnőtt a sörfőzdék száma. Egy 1864-es statisztikai adat szerint ebben az évben nem kevesebb, mint 1026 sörgyár működött Csehország területén”
1842-ben Plzenben megalapították a Měšt’anský pivovar-t, amely hamarosan nagy hírnévre tett szert, és sörét hamarosan az egész világba exportálták. Természetesen nem a Plzeni Polgári Sörfőzde az egyetlen olyan gyár, mely a XIX. század óta öregbíti kitartóan a cseh sör hírnevét. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején a városi polgárság körében egyre inkább elterjedtté vált a sörfogyasztás, így ekkor rengeteg olyan gyár alakult, melyek a mai napig működnek. Többek közt 1869-ben a smíchovi (Staropramen), 1874-ben a Velké Popovice-i, 1895-ben a budějovicei (Budvar) sörgyár.
„A cseh sörgyártás ígéretes fejlődésének az első világháború állt az útjába, s a nyersanyaghiány miatt számos sörfőzde leállította a gyártást”
A háború vége után ismét fellendült az iparág, de sok kis főzde nem élte túl a kialakult versenyt. A második világháború alatt kevés sörfőzde működött, és sokan a termelési károk vagy az elavult technológia miatt nem is indultak már újra 1945 után sem.
A cseh sörgyárak gazdag térbeli tagoltsága, és a megannyi, különböző sörfajta azért volt képes a mai napig fennmaradni, mert a csehek mindennapjaihoz hozzátartozik a sörfogyasztás, a sörkultúra életben tartása. Ma is rengeteg és igencsak jól képzett sörfőző mester tevékenykedik Csehország határain belül.
„Napjainkban 19 millió hektoliternyi mennyiség fölött főznek sört a csehek, 2019-ben pedig már – elsősorban a kézműves sörforradalomnak is köszönhetően – több mint 500 sörfőzde működött az országban. Ez a szám mára pedig nagy valószínűséggel csak növekedett. A kínálatra sem lehet panasz, több mint kétezer fajta sört kóstolhatnak meg az elszánt utazók”
A csehek roppant büszkék habos nemzeti italukra, amely mára a futball, és a jégkorong mellett az ország védjegye lett, és a cseh sört egyszerűen a világ legjobb sörének tartják – nem alaptalanul. Nézzük most, mi is a cseh sör titka!
Kiváló alapanyagok nélkül még a legzseniálisabb serfőző mester is csak valami zavaros kotyvalékot tudna a korsónkba tölteni. Ami egy sör remek elkészítéséhez szükséges, az nem más, mint tökéletesen tiszta, szagmentes és rendkívül lágy víz, árpamaláta (csíráztatott, aszalt, vagy pörkölt árpa), komló – melynek gyantája felel a sörhab tartósságáért – és élesztő, ami átalakítja a maláta cukrot alkohollá.
„Egy korsó sörben 4,65 deciliter víz van, és a legjobb cseh sörgyárak – a Pilsner Urquell, a Budweiser, a Staropramen és a Krušovice – artézi kutakból nyerik a vizet, míg a Prága melletti Velkopopovický Kozel a környék forrásvizeit használja”
Csehországban a moráviai malátát használják a legszívesebben, és minél sötétebb színűre pörkölik, annál sötétebb lesz a sör is. A kétszáz Celsius-fokon készülő csokoládé-, illetve feketemaláta különösen karamellás és pörkölt ízt eredményez a sörben. A pilzeni sörhöz ugyanakkor csupán 80-85 fokon szárított, világos maláta szükséges.
„Egy hektó sör gyártásához 140-500 gramm komlót használnak fel. A világ leghíresebb és legjobb minőségű komlója a csehországi Žatec városa környékén terem”
Az extra minőségre a növény számára ideális mikroklíma, a talaj, és a több száz éves szakértelem a garancia. A végső fázis az erjesztés, és ma már úgynevezett „fajélesztők” vannak használatban. A főerjesztés után következik az utóerjesztés, általában 0-3 Celsius-fokon, amikor is a sör letisztul, íze lekerekedik, és kialakul a végleges aroma.
A csehországi vendéglátóhelyeken szinte mindenütt nagy gondot fordítanak a sör tárolására. A verseny ugyanis óriási, és mivel minden cseh sörszakértő, a legkisebb minőségromlást is rögtön kiszúrják a vendégek. A legnagyobb ivókban ma már ezerliteres tartályokban tárolják az árpalét, s ez garanciát jelent a minőségre.
„A sör tárolására néhány egyszerű, ám fontos szabály vonatkozik. Hűvös, de azért szellős pince a legideálisabb hely, ahová nem jut be fény. A pince hőmérséklete akkor tökéletes, ha öt és tizenöt Celsius-fok között van. A szállításnál lényeges, hogy a hordót a lehető legkisebb ütés, rúgás és más külső behatás érje, a sör ugyanis sérülékeny jószág”
Sokan indulnak el úgy Prágába, hogy egyáltalán nem szeretik a sört. Aztán azon kapják magukat, hogy az első nap végére megittak vagy nyolc-tíz korsóval. A megtérők e csoportjának tagjai a hazaérkezés után általában arról számolnak be, hogy a kinti sör sokkal könnyebb, lágyabb, selymesebb, mint az itthoni. Ugyanis egyre több prágai kocsmában sűrített levegőt használnak a csapoláskor. A sörben így csupán annyi szénsav marad, amennyi az erjedés során, természetes úton keletkezett. A kevésbé karcos sör pedig kevésbé puffaszt és telít el, azaz többet lehet belőle meginni, aminek a vendégeknél csak a söröző tulajdonosok örülnek jobban.
Források:
https://www.beerselection.hu/cseh-sorok-tortenete
https://csehsor.wordpress.com/cseh-sor-tortenelme/
https://www.pragaisorozok.hu/index.php?menu=a-cseh-sor-titka
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
Tohol Éva says:
A Pilsner Urquell igen kiváló sör! Köszi a remek összefoglaló a cseh sör történetéről.