//Zeman is zöld utat adott a kormánynak
Petr Fiala sajtótájékoztatója Prágában 2021. november 28-án #moszkvater

Zeman is zöld utat adott a kormánynak

MEGOSZTÁS

Fenntartásai ellenére is kinevezi az új cseh kormányt Milos Zeman államfő. A konzervatív Petr Fiala vezette rendkívül sokszínű koalíciót leginkább a Babis-ellenesség tartja össze, így nem lesz egyszerű egyben tartani. Fiala segítségére lehet, hogy a távozó kormányfő jó egy év múlva megpályázza a megüresedő államfői posztot.

Petr Fiala sajtótájékoztatója Prágában 2021. november 28-án #moszkvater
Petr Fiala sajtótájékoztatója Prágában 2021. november 28-án
Fotó:EUROPRESS/MILAN KAMMERMAYER/AFP

Milos Zeman cseh elnök olyan összetételben nevezi ki az új kormányt, ahogy azt Petr Fiala. Az államfő még a hét elején Lányban tárgyalt a kinevezett kormányfővel, és közölte Fialával, hogy fenntartásai ellenére jóváhagyja a külügyminiszternek jelölt Jan Lipavskyt, a Kalózpárt jelöltjét is. Zeman vele kapcsolatban mindenek előtt azt kifogásolja, hogy Lipavskynak nincs felsőfokú végzettsége, illetve, hogy tartózkodóan viszonyul Izraelhez és a visegrádi négyekhez. Megfigyelők szerint azonban inkább az nem tetszik Zemannak, hogy Lipavsky szélsőséges atlantistaként élesen bírálja Oroszországot és Kínát. Az elnök ugyan továbbra is fenntartja kifogásait, de ebben a nehéz helyzetben nem akarja terhelni a kormányt még ezzel a problémával is. Szakértők szerint Zemant jobb belátásra bírta, hogy Fiala az alkotmánybírósághoz akart fordulni, hogy az államfői jogkörök tisztázását kérje a testülettől, amely nagy valószínűséggel az elnök vereségével végződött volna. Az új kormány minden bizonnyal a jövő év elején kér majd bizalmat a képviselőháztól.

„Fiala ezt az ütközetet megnyerte, ám Lipavsky sokak szerint még sok gondot okozhat neki. Külpolitikai kérdésekben – így például a visegrádi együttműködéshez, a közép-európai konzervatív vezetőkhöz viszonyulásban – ugyanis teljesen mást mond a kormányfő pártjának konzervatív szárnya, és a „kalózok”, de mások a hangsúlyai a kormányt alkotó két koalíciónak is”

Viták azonban nem csupán külpolitikai kérdésekben várható a kormányon belül – mindenek előtt a mérsékelt konzervatív ODS és a szélsőségesen liberális „kalózok” között –, így aztán nagyon is szüksége lesz a miniszterelnöknek a közös ellenségre. Andrej Babis pedig kéznél lesz az ellenzék vezetőjeként, 2023 elejétől pedig akár államfőként is megnehezítheti a kabinet dolgát. A távozó kormányfő ugyanis a jólértesültek szerint ringbe száll az államfői posztért, és mivel az elnököt közvetlenül választják, a győzelemre is komoly esélye van.

„Így Babis még sokáig meghatározhatja Csehország politikai arculatát”

Egyelőre azonban még ügyvezető kormányfőként irányítja Csehországot, miközben Petr Fiala, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke előbb az ötpárti koalíción belüli érdekkülönbségeket igyekezett összehangolni, majd Zemannal csatázott. A kormányra készülő öt párt programja helyenként nagyon is erős liberális kilengéssel mérsékelt jobboldalinak nevezhető, a populizmus elutasításán alapul, euroatlanti elköteleződésű, és fontos része a környezetvédelem.

„Az öt párt most egységet mutat, de már a belső ellentmondásokat mutató program alapján is látható, hogy ez az egység törékeny”

Andrej Babis a vereséggel egyenértékű választási győzelem után – pártja, az ANO szerezte a legtöbb mandátumot a parlamentben – nem erőlködött a kormányalakítással, és a realitásokat látva a parlament megalakulása után azonnal beadta a lemondását. Annak ellenére, hogy a vele szimpatizáló Milos Zeman államfő végig kész volt esélyt adni a lehetetlen próbálkozásra. Ráadásul közbeszólt az elnök betegsége is, és sokan már arra számítottak, hogy ha másért nem, akkor emiatt elhúzódik a kormányalakítás.

Az október 8-9-én lezajlott képviselőházi választásokat a három jobbközép-konzervatív-liberális pártból álló szövetség SPOLU koalíció (ODS, KDU-CSL, TOP 09) nyerte 27,8 százalékkal, amely a harmadik helyen végzett kétpárti PirSTAN koalícióval (Kalózok Pártja, Polgármesterek és Függetlenek -15,6 százalék) tárgyal az új kormánykoalíció létrehozásáról. Az ANO 27,1 százalékkal a második lett, és ellenzékbe vonult. A három tömörülésen kívül még a Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) jutott be az alsóházba 9,6 százalékkal.

Az új kormánynak 18 tagja lesz az eddigi 15-tel szemben. A SPOLU adja a kormányfőt és tíz minisztert. A PirSTAN nyolc miniszteri tisztséget kap. Mint már említettük, a külügyi tárcát a liberális, zöld aktivista, erősen atlantista kalózok kapták. A miniszterek között két nő van, a védelmi minisztériumot az ODS politikusa, Jana Černochová vezeti majd, míg a TOP09 párt tagja, Helena Langšádlová lesz a tudományért és kutatásért felelős tárca nélküli miniszter.

„A koalíció programja kiemelten kezeli a megfogalmazásukban a populizmus okozta sebek gyógyítását”

Nem véletlenül, hiszen a koalíciót eddig lényegében a Babis-ellenesség tartja össze. Ez pedig elemzők szerint kevés lehet akkor, amikor a programba mind az öt párt hozta a saját, néha a többiekével ellentétes prioritásait. Sőt, a kalózoknak még a kiszavazás is megengedett, hogy továbbra is megtarthassák rebellis attitűdjüket. A célok között kiemelten szerepel többek között a költségvetés stabilizációja, az EU- és NATO-irányultság megerősítése, a nyugdíjreform, az az államigazgatás modernizációja és digitalizációja, valamint természetesen a környezetvédelem.

A miniszterelnök jelölt az 57 éves politológus Petr Fiala, az ODS elnöke azzal számol, hogy az általa vezetett kormány még karácsony előtt hivatalba léphet. Fiala meggyőződéses konzervatív, a valláshoz bevallása szerint racionálisan, az irodalmon, a művészeten, és a filozófián keresztül vezetett az útja. A haladást önmagában nem tartja értéknek, és ami jó, azt véleménye szerint meg kell tartani. Szociális és gazdasági értelemben ugyanakkor liberálisnak tartja magát.

„Az Európáról alkotott véleménye erős áthallást mutat azzal, amit a magyar és a lengyel kormány mond”

Az Európai Unió szerinte is reformokra szorul, ettől függetlenül szerinte Csehországnak a nyugati szövetségi rendszerben a helye, és számára az EU-nak nincs alternatívája. Ezekből is látszik, hogy gondolkodása nem áll messze a Fidesz álláspontjától, ám mivel az általa vezetett koalíció az Orbán Viktorral bensőséges kapcsolatokat ápoló Andrej Babissal szemben alakult, a két kormány között inkább óvatos távolságtartásra kell számítani. Főképp úgy, hogy a külügyi tárcát a Fidesszel szöges ellentétben álló Kalózok Pártja viszi.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.