//A breszti erőd

A breszti erőd

MEGOSZTÁS

A Győzelem napja alkalmából a nagy háborúról szóló újabb filmek közül A breszti erődöt ajánljuk olvasóink figyelmébe. Tartsanak velünk, és nézzék meg Alekszandr Kott 2010-ben készült, az erőd hősies egy hónapját bemutató filmjét!

A breszti erődöt I. Miklós cár építtette Karl Opperman tervei alapján 1833-38 között. Az évek során volt, hogy a németek foglalták el, volt, hogy a lengyelek kezére került. Itt írták alá 1918-ban a breszt-litovszki békét, majd 1939-ben a Molotov-Ribbentrop paktum részeként került a Szovjetunióhoz.

„A Szovjetunió megtámadásának első napjaiban 1941. június 22-én a német csapatok körbezárták az erődöt. Az ott szolgáló határőrök majdnem egy hónapon át tartották magukat, végül július 20-án kapitulált az erőd”

Erről az egy hónapról szól Alekszandr Kott 2010-ben bemutatott filmje, A breszti erőd. A stáb 253 millió rubelból (mai árfolyamon közel egymilliárd forint) gazdálkodhatott. A nézők tetszéssel fogadták, eddig több mint négymillió dollárt forgalmazott.

„Kott filmje nem próbál ideologizálni, nincs a filmnek politikai üzenete”

Persze, abban hasonlít a többi hasonló témájú filmhez, hogy ez is a patriotizmusról és a hősiességről szól. És itt is emberek halnak meg a hazájuk védelmében. Talán hasonlóan, mint Szergej Bondarcsuk vagy Grigorij Csuhraj filmjeiben. Ebben is van „ballada a katonáról”. Akit egyébként a rendezők kézről kézre adnak egymásnak. Kott bevetette azt a trükköt, amit sokan, miszerint minden regényt vagy filmet el lehet adni kisgyerekkel vagy kiskutyával. Ez a film a kilencéves kisgyerek, Szása Akimov szemével látja a történéseket.

„A breszti erőd alkotói annyit mindenképpen tettek, hogy megpróbálták „megtisztítani” a patriotizmus szót a felesleges pátosztól. Nincs kormánypropaganda, nincs unalomig ismert pártalapszervi direktíva”

A producer Igor Ugolnyikov dédelgetett álma volt a breszti erőd történetének megfilmesítése. Csak az előkészületekre két év ment el. A film elkészülte után szinte kockáról kockára ellenőrizte, hogy minden korhű és pontos legyen. A breszti várvédők többsége valós személy, vagy majdnem. Szása Akimovot a történtekkor az erődben élő Petya Klipáról mintázták a forgatókönyvírók, Valentyin Jerjomin és Alekszej Dudarev.

„Kottnak ez a harmadik háborús témájú filmje. Az RQ 17-es konvoj és a Két sofőr is tetszést aratott a nézők körében”

S hogy Kott kedvenc rendezői közül ne csak Bondarcsukot vagy Csuhrajt említsük meg, a film utolsó képsorai kísértetiesen hasonlítanak Spielberg Ryan közlegény megmentése című mozijának a végére. Kottnál a már öreg Szása Akimov áll az ostrom alatt meghaltak sírjánál. Főbb szerepekben Alekszej Kopasovot, Andrej Merzlikint, Jevgenyij Ciganovot és Alekszej Korsunovot láthatjuk.

A film az igaz történet mellett emléket állít a 44.Lövészezred őrnagyának Petr Gavrilovnak, a 84.Lövészezred komisszárjának Jefim Fominnak és a határőrök parancsnokának Andrej Kizsevatovnak.

MEGOSZTÁS

1963-ban születtem. Elvégeztem iskolákat, sportoltam, majd edzősködtem. Dolgoztam Ukrajnában, meg egy pár helyen, így valamennyire belelátok a szláv életbe. Szinte minden érdekel, kivéve a kibernetikát. Művészet, de inkább sport és kulinária párti vagyok. Politika alól sem vagyok felmentve, de azt meghagyom a nagyoknak. Nem ellenségem a humor, de a cinizmus, sőt a szarkazmus sem. Nem vagyok grafomán, de néha előbújik a kisördög és olyankor tollat, illetve klaviatúrát ragadok. Hogy érdemes-e, azt majd az olvasók eldöntik.