„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
A breszti erődöt I. Miklós cár építtette Karl Opperman tervei alapján 1833-38 között. Az évek során volt, hogy a németek foglalták el, volt, hogy a lengyelek kezére került. Itt írták alá 1918-ban a breszt-litovszki békét, majd 1939-ben a Molotov-Ribbentrop paktum részeként került a Szovjetunióhoz.
„A Szovjetunió megtámadásának első napjaiban 1941. június 22-én a német csapatok körbezárták az erődöt. Az ott szolgáló határőrök majdnem egy hónapon át tartották magukat, végül július 20-án kapitulált az erőd”
Erről az egy hónapról szól Alekszandr Kott 2010-ben bemutatott filmje, A breszti erőd. A stáb 253 millió rubelból (mai árfolyamon közel egymilliárd forint) gazdálkodhatott. A nézők tetszéssel fogadták, eddig több mint négymillió dollárt forgalmazott.
„Kott filmje nem próbál ideologizálni, nincs a filmnek politikai üzenete”
Persze, abban hasonlít a többi hasonló témájú filmhez, hogy ez is a patriotizmusról és a hősiességről szól. És itt is emberek halnak meg a hazájuk védelmében. Talán hasonlóan, mint Szergej Bondarcsuk vagy Grigorij Csuhraj filmjeiben. Ebben is van „ballada a katonáról”. Akit egyébként a rendezők kézről kézre adnak egymásnak. Kott bevetette azt a trükköt, amit sokan, miszerint minden regényt vagy filmet el lehet adni kisgyerekkel vagy kiskutyával. Ez a film a kilencéves kisgyerek, Szása Akimov szemével látja a történéseket.
„A breszti erőd alkotói annyit mindenképpen tettek, hogy megpróbálták „megtisztítani” a patriotizmus szót a felesleges pátosztól. Nincs kormánypropaganda, nincs unalomig ismert pártalapszervi direktíva”
A producer Igor Ugolnyikov dédelgetett álma volt a breszti erőd történetének megfilmesítése. Csak az előkészületekre két év ment el. A film elkészülte után szinte kockáról kockára ellenőrizte, hogy minden korhű és pontos legyen. A breszti várvédők többsége valós személy, vagy majdnem. Szása Akimovot a történtekkor az erődben élő Petya Klipáról mintázták a forgatókönyvírók, Valentyin Jerjomin és Alekszej Dudarev.
„Kottnak ez a harmadik háborús témájú filmje. Az RQ 17-es konvoj és a Két sofőr is tetszést aratott a nézők körében”
S hogy Kott kedvenc rendezői közül ne csak Bondarcsukot vagy Csuhrajt említsük meg, a film utolsó képsorai kísértetiesen hasonlítanak Spielberg Ryan közlegény megmentése című mozijának a végére. Kottnál a már öreg Szása Akimov áll az ostrom alatt meghaltak sírjánál. Főbb szerepekben Alekszej Kopasovot, Andrej Merzlikint, Jevgenyij Ciganovot és Alekszej Korsunovot láthatjuk.
A film az igaz történet mellett emléket állít a 44.Lövészezred őrnagyának Petr Gavrilovnak, a 84.Lövészezred komisszárjának Jefim Fominnak és a határőrök parancsnokának Andrej Kizsevatovnak.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
Földeák Iván says:
Sajnos magyarul nem jelent meg Szergej Szmirnov dokumentum könyve a breszti erőd hősi védelméről. A könyv alapos kutatómunka eredményeként mutatta be az emberi helytállás szép példáját, a védők reménytelen helyzetben egy hónapig tartották az elavult és védelemre alkalmatlan épülethalmazt. Sallangtalanságában is megrázó könyv. Érdemes lenne elgondolkozni kiadásán, mert kordokumentum.
Krisztián says:
Októberben láttam a filmet, tetszett. Holnap ЛЮБЕ fog szólni nálam egész nap.