Tütünkov Jordán írása a #moszkvater.com számára
III. Borisz, bolgár cár
Fotó:Wikipédia
A magyar felmenőkkel is rendelkező III. Borisz bolgár cár 76. éve, 1943. augusztus 28-án hunyt el. Halálának körülményei rejtélyesek, a mai napig tart a vita, hogy természetes halált halt vagy sem. A jó cár illúziója a mai napig is él a bolgár népben.
A magyar vérvonal
III. Borisz cár (1918–1943) édesapját, Ferdinánd cárt (1908-1918) váltotta a bolgár trónon, miután az antant lemondatta az apát a fia javára Bulgária első világháborús veresége után. A bolgár cári család ereiben magyar vér is csörgedezik, Ferdinánd György Ágost (1785–1851), a későbbi Ferdinánd cár nagyapja 1816-ben feleségül vette Koháry Mária Antónia Gabriellát (1797–1862), a nagy múltú és nagy vagyonnal rendelkező magyar főúri, később hercegi címet is nyert család leányát. Vele együtt megszerezte az egész Koháry-örökséget is.
„A dinasztia ettől kezdve már Koburg–Gotha–Kohárynak nevezte magát”
Borisz cár 1930 októberében feleségül vette III. Viktor Emánuel olasz király lányát, aki Savoyai Johanna néven lett bolgár cárné, 1933-ban lányuk született, Mária Lujza, 1937-ben pedig fiúk, Szimeon trónörökös.
A tragikus sorsú Borisz cár hazai népszerűségét és nemzetközi tekintélyét mi sem bizonyítja jobban, minthogy
„földi maradványai előtt a szófiai Alekszandr Nyevszkij-székesegyházban öt nap alatt összesen 370 ezer fő tette tiszteletét”
Ennél nagyobb mérvű gyászszertartás a Balkánon csak Tito temetésekor történt 1980-ban. A háromhatalmi egyezmény tagjai, Németország, Olaszország és a Japán Császárság képviselői mellett a magyar küldöttség is részt vett a temetésen. Horthy Miklós kormányzó és a magyar kormány tagjai a budapesti Szent Cirill és Szent Metód templomban megrendezett gyászszertartáson rótták le kegyeletüket. A híradó a bolgár népet testvérnépként említi.
Mai napig tisztázatlanok a bolgár uralkodó halálának körülményei. A cár reálisan látta, hogy bármennyire és jól felkészült és szervezett a német hadsereg nem rendelkezik annyi forrással, hogy legyőzze a világ többi részét. Nem hitt a Szovjetunió legyőzésében sem. Ezért nem engedett Hitler nyomásának, és nem küldött katonákat a keleti frontra. Abban bízott, hogy katonai semlegességével, Bulgária elkerüli a szovjet megszállást.
„A cár halála több nagyhatalomnak is érdekében állhatott, és a mai napig folyik még a vita, hogy Borisz természetes halált halt, vagy sem”
A német érdek
Hitler 1943. augusztus 14-én magához rendelte a Farkasverem német főhadiszállásra Borisz cárt, akivel nagyon feszült tárgyalásokat folytattak, csúnyán összevesztek. Hazautazáskor a cárt szállító német repülőgép többször is furcsa manővereket hajtott végre, nem egyszer hirtelen emelkedett 8 ezer méter magasság fölé és vissza. Egyes történészek ezzel magyarázzák a cár későbbi halálát, ez okozhatta a későbbi szívelégtelenségét.
„A német hadvezetés saját emberüket akarta a bolgár kormány élére állítani, amiért a cár nem volt hajlandó hadat üzenni a Szovjetuniónak”
A németek attól is tartottak, hogy Bulgária esetében is megismétlődhet az olasz forgatókönyv, Olaszország mintájára átállhat a szövetségesek oldalára. Elképzelhető volt az is, hogy a németek tudomást szerezhettek Borisz cár esetleges puhatolózó titkos tárgyalásairól a Nyugattal.
Moszkva hosszú keze?
Bulgária a második világháború alatt meg sem szakította a diplomáciai kapcsolatait a Szovjetunióval. Bár a háromhatalmi egyezmény tagja volt, de katonailag semlegességet deklarált. Azóta híressé vált a cár mottója,
„Mindig Németországgal, de sohasem a Szovjetunió ellen”
A mai viszonyokhoz igazítva, a bolgár külpolitika alapelvének számít ma is. A háború alatt Bulgária moszkvai nagykövetsége Németország és Magyarország érdekeit is képviselte. Még a Molotov-Ribbentrop paktum megkötésekor Sztálin kijelentette, hogy Oroszországot mindig a Fekete-tenger felől támadták meg. Ezért követelte, hogy Bulgária és Törökország területén szovjet katonai bázisokat helyezzenek el. Maga Hitler a Szovjetunió megtámadásának előestéjén mondott beszédében felvetette, hogy azért is támadta meg korábbi szövetségesét, mert az egyre fokozottabban magának követelte Romániát és Bulgáriát. A Führer nem akart lemondani egyik szövetségeséről sem.
Sztálin minden áron bolsevizálni akarta Bulgáriát és ennek akadálya éppen Borisz cár személye volt. A Komintern parancsára már 1925-ben próbáltak ellene merényletet elkövetni.
„A cár titkára szerint a bolgár uralkodó augusztus 23-án a szovjet követségen tett látogatást, ahol feltételezése szerint vendéglátás közben megmérgezték”
Közvetett bizonyítékként felhozzák, hogy a cár halála után felerősödtek a bolgár partizánmozgalmak. Moszkva attól tartott, hogy a cár vezetésével Bulgária a Szovjetunió megkerülve különbékét köthet az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával.
Vanga jóslata a bolgár cárnak
A mondák szerint egy évvel a halála előtt a cár elment Vangához, a világhírű bolgár jósnőhöz. Vanga bár vak volt, azonnal felismerte a látogatóját. Minden teketória nélkül a következőket mondta neki: „Nő az országod, nagyon szélesre terebélyesedtél (utalva arra, hogy a cár visszaszerezte a balkáni háborúkban és az első világháborúban elveszített bolgár területeket, ettől hívták Boriszt Egyesítő cárnak), de készülj fel arra, hogy hamarosan vissza fogsz húzódni a dióhéjadba. Jegyezd meg augusztus 28-a napját”. Borisz cár 1943. augusztus 28-án halt meg, és diófa koporsóban temették el a Rila kolostorban. A kommunisták itt sem hagyták nyugton, 1944 szeptemberében exhumálták és a Vránai palotában temették el, aztán ismét kihantolták és ismeretlen helyre vitték.
„Csak az üvegbe zárt szívét találták meg később, amelyet 1993-ban ismét a Rila kolostorban temettek el”
Halála után a cár fiát, II. Szimeont 6 évesen megkoronázták, de fiatal korára tekintettel Régens tanács kormányozott. A kommunisták hatalomra kerülésekor 1944 szeptemberében lemondatták a trónörököst és száműzetésbe küldték. A következő év februárjáig a bolgár kommunisták, népbírósági ítélettel vagy bírósági tárgyalás nélkül, közel 40 ezer értelmiségit, a cári rendszer minisztereit, közszolgákat, bírókat, polgármestereket, köztük a trónörökös nagybátyját, Kirill herceget is kivégezték. Lefejezték az akkori bolgár társadalom teljes elitjét.
„A Zsivkov éra bukása után Szimeon visszaért Bulgáriába, és apja népszerűségét is kihasználva 2001-ben megnyerte a parlamenti választásokat, így kormányt alakíthatott”
Borisz cár előrelátása
A cár apjához képest nem vállalt nagy kockázatokat, óvatosan politizált. Már 1943-ban előre látta, hogy Bulgária feltartóztathatatlanul szovjet megszállási övezetbe kerül. Bármit tesz, nem tudja megmenteni hazáját. A hitleri Farkasveremből való hazaérkezésekor a következőket mondta testvérének, Kirill hercegnek:
„Az én szerepem befejeződött. Régebben sikerült megmenteni a cárságot, most nem fog sikerülni”
Előre látta, hogy nemcsak Bulgária, a dinasztia, hanem a cárság is bukni fog. Vajon eljutott-e a cárhoz az az információ, hogy időközben Európa felosztása Churchill és Sztálin között már eldöntött tény volt?
A bolgár zsidóság megmentője
1943 márciusában a német-bolgár szerződés értelmében megkezdődött volna a bolgár zsidók deportálása Németországba. A terv azonban olyan heves ellenállást váltott ki a Bolgár Ortodox Egyház körében, hogy a cár kénytelen volt saját kézbe venni az ügyet. Rendeletet adott ki, mely szerint
„a zsidókérdést nem külföldön, hanem Bulgáriában, az országhatárokon belül kell megoldani”
A szófiai zsidókat vidéki táborokba telepítették ki, ahol teljes létszámban minden bántódás nélkül megélték a háború végét. A mintegy 50 ezernyi bolgár zsidóság megmentéséért Borisz cárnak 1994. május 18-án az amerikai zsidószervezetek posztumusz Morális Államférfi kitüntetést adományozták. Az izraeli Hála Szövetség pedig kétszer, 2017-ben és 2018-ban jelölte a Bolgár Ortodox Egyházat Nobel-békedíjra.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater