„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

A bolgárok jóságos cárja

2019. szept. 09.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

„Ameddig én leszek a cár, a bolgár  asszonyok nem fognak fekete gyászkendőt viselni az elesett férjeikért vagy fiaikért” ( III. Borisz cár)

Tütünkov Jordán írása a #moszkvater.com számára

III. Borisz, bolgár cár #moszkvater

III. Borisz, bolgár cár
Fotó:Wikipédia

A magyar felmenőkkel is rendelkező III. Borisz bolgár cár 76. éve, 1943. augusztus 28-án hunyt el. Halálának körülményei rejtélyesek, a mai napig tart a vita, hogy természetes halált halt vagy sem. A jó cár illúziója a mai napig is él a bolgár népben.

A magyar vérvonal

III. Borisz cár (1918–1943) édesapját, Ferdinánd cárt (1908-1918) váltotta a bolgár trónon, miután az antant lemondatta az apát a fia javára Bulgária első világháborús veresége után. A bolgár cári család ereiben magyar vér is csörgedezik, Ferdinánd György Ágost (1785–1851), a későbbi Ferdinánd cár nagyapja 1816-ben feleségül vette Koháry Mária Antónia Gabriellát (1797–1862), a nagy múltú és nagy vagyonnal rendelkező magyar főúri, később hercegi címet is nyert család leányát. Vele együtt megszerezte az egész Koháry-örökséget is.

„A dinasztia ettől kezdve már Koburg–Gotha–Kohárynak nevezte magát”

 (A dinasztiának tagja a belga és a portugál királyi család és Viktória angol királynő férje, Albert révén a ma Windsorinak nevezett angol uralkodó dinasztia is a Koburg nemzetséghez tartozik. (Alekszander Gjurov) Mind Ferdinánd, mind Borisz kitűnően beszélt magyarul.

Borisz cár 1930 októberében feleségül vette III. Viktor Emánuel olasz király lányát, aki Savoyai Johanna néven lett bolgár cárné, 1933-ban lányuk született, Mária Lujza, 1937-ben pedig fiúk, Szimeon trónörökös.

A tragikus sorsú Borisz cár hazai népszerűségét és nemzetközi tekintélyét mi sem bizonyítja jobban, minthogy

„földi maradványai előtt a szófiai Alekszandr Nyevszkij-székesegyházban öt nap alatt összesen 370 ezer fő tette tiszteletét”

Ennél nagyobb mérvű gyászszertartás a Balkánon csak Tito temetésekor történt 1980-ban.  A háromhatalmi egyezmény tagjai, Németország, Olaszország és a Japán Császárság képviselői mellett a magyar küldöttség is részt vett a temetésen. Horthy Miklós kormányzó és a magyar kormány tagjai a budapesti Szent Cirill és Szent Metód templomban megrendezett gyászszertartáson rótták le kegyeletüket. A híradó a bolgár népet testvérnépként említi.

Mai napig tisztázatlanok a bolgár uralkodó halálának körülményei. A cár reálisan látta, hogy bármennyire és jól felkészült és szervezett a német hadsereg nem rendelkezik annyi forrással, hogy legyőzze a világ többi részét. Nem hitt a Szovjetunió legyőzésében sem. Ezért nem engedett Hitler nyomásának, és nem küldött katonákat a keleti frontra. Abban bízott, hogy katonai semlegességével, Bulgária elkerüli a szovjet megszállást.

„A cár halála több nagyhatalomnak is érdekében állhatott, és a mai napig folyik még a vita, hogy Borisz természetes halált halt, vagy sem”

A német érdek

Hitler 1943. augusztus 14-én magához rendelte a Farkasverem német főhadiszállásra Borisz cárt, akivel nagyon feszült tárgyalásokat folytattak, csúnyán összevesztek. Hazautazáskor a cárt szállító német repülőgép többször is furcsa manővereket hajtott végre, nem egyszer hirtelen emelkedett 8 ezer méter magasság fölé és vissza. Egyes történészek ezzel magyarázzák a cár későbbi halálát, ez okozhatta a későbbi szívelégtelenségét.

„A német hadvezetés saját emberüket akarta a bolgár kormány élére állítani, amiért a cár nem volt hajlandó hadat üzenni a Szovjetuniónak”

A németek attól is tartottak, hogy Bulgária esetében is megismétlődhet az olasz forgatókönyv, Olaszország mintájára átállhat a szövetségesek oldalára. Elképzelhető volt az is, hogy a németek tudomást szerezhettek Borisz cár esetleges puhatolózó titkos tárgyalásairól a Nyugattal.

Moszkva hosszú keze?

Bulgária a második világháború alatt meg sem szakította a diplomáciai kapcsolatait a Szovjetunióval. Bár a háromhatalmi egyezmény tagja volt, de katonailag semlegességet deklarált. Azóta híressé vált a cár mottója,

„Mindig Németországgal, de sohasem a Szovjetunió ellen”

A mai viszonyokhoz igazítva, a bolgár külpolitika alapelvének számít ma is. A háború alatt Bulgária moszkvai nagykövetsége Németország és Magyarország érdekeit is képviselte. Még a Molotov-Ribbentrop paktum megkötésekor Sztálin kijelentette, hogy Oroszországot mindig a Fekete-tenger felől támadták meg. Ezért követelte, hogy Bulgária és Törökország területén szovjet katonai bázisokat helyezzenek el. Maga Hitler a Szovjetunió megtámadásának előestéjén mondott beszédében felvetette, hogy azért is támadta meg korábbi szövetségesét, mert az egyre fokozottabban magának követelte Romániát és Bulgáriát. A Führer nem akart lemondani egyik szövetségeséről sem.



Sztálin minden áron bolsevizálni akarta Bulgáriát és ennek akadálya éppen Borisz cár személye volt. A Komintern parancsára már 1925-ben próbáltak ellene merényletet elkövetni.

„A cár titkára szerint a bolgár uralkodó augusztus 23-án a szovjet követségen tett látogatást, ahol feltételezése szerint vendéglátás közben megmérgezték”

Közvetett bizonyítékként felhozzák, hogy a cár halála után felerősödtek a bolgár partizánmozgalmak. Moszkva attól tartott, hogy a cár vezetésével Bulgária a Szovjetunió megkerülve különbékét köthet az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával.

Vanga jóslata a bolgár cárnak

A mondák szerint egy évvel a halála előtt a cár elment Vangához, a világhírű bolgár jósnőhöz. Vanga bár vak volt, azonnal felismerte a látogatóját. Minden teketória nélkül a következőket mondta neki: „Nő az országod, nagyon szélesre terebélyesedtél (utalva arra, hogy a cár visszaszerezte a balkáni háborúkban és az első világháborúban elveszített bolgár területeket, ettől hívták Boriszt Egyesítő cárnak), de készülj fel arra, hogy hamarosan vissza fogsz húzódni a dióhéjadba. Jegyezd meg augusztus 28-a napját”. Borisz cár 1943. augusztus 28-án halt meg, és diófa koporsóban temették el a Rila kolostorban. A kommunisták itt sem hagyták nyugton, 1944 szeptemberében exhumálták és a Vránai palotában temették el, aztán ismét kihantolták és ismeretlen helyre vitték.

„Csak az üvegbe zárt szívét találták meg később, amelyet 1993-ban ismét a Rila kolostorban temettek el”

Halála után a cár fiát, II. Szimeont 6 évesen megkoronázták, de fiatal korára tekintettel Régens tanács kormányozott. A kommunisták hatalomra kerülésekor 1944 szeptemberében lemondatták a trónörököst és száműzetésbe küldték. A következő év februárjáig a bolgár kommunisták, népbírósági ítélettel vagy bírósági tárgyalás nélkül, közel 40 ezer értelmiségit, a cári rendszer minisztereit, közszolgákat, bírókat, polgármestereket, köztük a trónörökös nagybátyját, Kirill herceget is kivégezték. Lefejezték az akkori bolgár társadalom teljes elitjét.

„A Zsivkov éra bukása után Szimeon visszaért Bulgáriába, és apja népszerűségét is kihasználva 2001-ben megnyerte a parlamenti választásokat, így kormányt alakíthatott”

Borisz cár előrelátása

A cár apjához képest nem vállalt nagy kockázatokat, óvatosan politizált. Már 1943-ban előre látta, hogy Bulgária feltartóztathatatlanul szovjet megszállási övezetbe kerül. Bármit tesz, nem tudja megmenteni hazáját. A hitleri Farkasveremből való hazaérkezésekor a következőket mondta testvérének, Kirill hercegnek:

„Az én szerepem befejeződött. Régebben sikerült megmenteni a cárságot, most nem fog sikerülni”

Előre látta, hogy nemcsak Bulgária, a dinasztia, hanem a cárság is bukni fog. Vajon eljutott-e a cárhoz az az információ, hogy időközben Európa felosztása Churchill és Sztálin között már eldöntött tény volt?

A bolgár zsidóság megmentője

1943 márciusában a német-bolgár szerződés értelmében megkezdődött volna a bolgár zsidók deportálása Németországba. A terv azonban olyan heves ellenállást váltott ki a Bolgár Ortodox Egyház körében, hogy a cár kénytelen volt saját kézbe venni az ügyet. Rendeletet adott ki, mely szerint

„a zsidókérdést nem külföldön, hanem Bulgáriában, az országhatárokon belül kell megoldani”

A szófiai zsidókat vidéki táborokba telepítették ki, ahol teljes létszámban minden bántódás nélkül megélték a háború végét. A mintegy 50 ezernyi bolgár zsidóság megmentéséért Borisz cárnak 1994. május 18-án az amerikai zsidószervezetek posztumusz Morális Államférfi kitüntetést adományozták. Az izraeli Hála Szövetség pedig kétszer, 2017-ben és 2018-ban jelölte a Bolgár Ortodox Egyházat Nobel-békedíjra.

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK