„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Posta Ákos István írása a #moszkvater.com számára
Ulrich Siegmund, az Alternatíva Németországért (AfD) fő jelöltje a szász-anhalti tartományi választásokon, támogatóival fotózkodik a kelet-németországi Haldenslebenben tartott kampányrendezvényen 2026. szeptember 1-jén. A keleti Szász-Anhalt szövetségi tartomány szavazói 2026. szeptember 6-án járulnak az urnákhoz a regionális választásokon
Fotó:EUROPRESS/Ronny HARTMANN / AFP
– A tartományi szintű politika illetékességi köreihez tartozik többek között az oktatásügy, ahol a sajtóértesülések szerint Ön nagy reformokat hajtana végre. Mit akar konkrétan tenni az oktatáspolitika terén?
– Az oktatás Németország legfontosabb erőforrása. Kevés ásványkincsünk van, ezért mindig nagyon jó befektetés volt, hogy olyan embereink voltak, akik teljesítőkészek és magasan képzettek, amivel a technológiai fejlődést lehetővé tették. Ez jelenleg veszendőbe megy. A teljesítmény gondolata ebben az országban elvész. Éppen ezért fontosnak tartjuk ennek a gondolatnak a visszaállítása. Szeretnénk tudatosítani, hogy megéri teljesíteni és teljesítenie kell ahhoz, ha az ember egy bizonyos utat be akar járni. Jelenleg például szabadon eldönthető, hogy gimnáziumba megy-e valaki vagy sem. Mi azt mondjuk, hogy ennek az osztályzatoktól kell függenie. Ez egy fontos pont. Azt is mondjuk, hogy az iskolának a fiatalokat, diákokat, gyerekeket az életre kell felkészítenie. Nem nevelnie, hanem képeznie kell. És ezért szoktam mondani, hogy egy kicsivel kevesebb évszázadokkal ezelőtti francia irodalmat, helyette inkább azt kéne az iskolai tantervbe rakni, hogyan kell pályázatot írni, mi a kötelező felelősségbiztosítás, hogyan tudok gyakorlatot végezni és még sok mást. Mi az iskolásokat az életre akarjuk fölkészíteni, és azokat jutalmazni, akik akarnak valamit csinálni. Ehhez egész jó oktatási programunk van, ami ennél még kissé mélyebben megalapozott, de röviden így foglalható össze.
– Halle-Neustadtban vagyunk. Ez anno az NDK egyik mintaprojektje volt, mint újonnan tervezett város. Jelenleg azonban társadalmilag lecsúszott, problémás helyként ismert. Hogyan szeretné a tartományi politika szintjén javítani az ilyen állapotban lévő térségek helyzetét?
– Na igen, e tekintetben egyáltalán nem egyes térségeket emelnék ki. Ha az egész országot nézzük, különböző problémáink vannak. Van a vidék, ami jelenleg elnéptelenedik. Az emberek elköltöznek, mert hiányzik az infrastruktúra. Ez is egy súlypont. Itt a probléma természetesen egészen világos, amire a mai beszélgetések is rávilágítottak a helyi lakosokkal. Migráció, belbiztonság. Az emberek innen részint azért költöznek el, mert a gyerekeik fejlődéséért aggódnak. Kiköltöznek az agglomerációba, például a Saale járásba, ahol az iskolákban még biztonság van. Mi nyíltan kimondjuk, hogy mi a probléma?! Mi űzi el ezeket az embereket? A társadalmi struktúra! A belbiztonság problémája, az emberek nem érzik itt jól magukat. És ez a mai beszélgetéseket követően világos, hogy ez a migráció témájával is összefügg. Ez nagyon fontos helyet foglal el a kormány programunkban, hiszen következetes fordulatot akarunk a bevándorlási politikában. Azoktól, akik felelősek ezekért a bűncselekményekért, végre el kell köszönnünk. Haza kell menniük! Sachsen-Anhaltban mintegy 5000 kiutasított személy él. Ezt konzekvensen végre is fogjuk hajtani, és megteremtjük a politikai feltételeket ahhoz, hogy ezek az emberek – akik bűnöznek és például Halle-Neustadtban problémákat okoznak – ne élhessenek szép életet a mi pénzünkön. Azt szeretnénk, hogy Halle-Neustadtban is rend és biztonság legyen, az emberek szívesen jöjjenek ide és éljenek itt. Ez komoly lendületet adna ennek a városrésznek.
– A kultúra és a sajtó politikai szabályozása, felügyelete a német alkotmányban rögzítve kifejezetten tartományi illetékesség, ahol a szövetségi politikának igen korlátozott a szerepe. Ön a közmédiát is meg akarja reformálni. Mit akar a jelenlegi MDR, ZDF, Deutschlandradio helyett, hogy a továbbiakban itt közszolgálati sajtóként működjön?
– Igen, látjuk, hogy azért az őrületért, ami ebben az országban van, komoly felelősség terheli a közmédiát, amely negyedik hatalmi ágként dezinformálja az embereket. Lehetőségünk van arra, hogy ezt az államszerződést, ami Sachsen-Anhalt tartomány és a közmédia, esetünkben az MDR között fennáll, felmondjuk. Ilyen még soha nem volt. Egyik tartomány se tette meg. Mi meg fogjuk lépni. Senki nem tudja, mi történik. A közmédia jogi alapja az 1988-as, úgynevezett ötödik tv-rádió döntés, ami olyan időből származik, amikor még nem voltak magántelevíziók. Most van magántulajdonban lévő média választék. Ezért meghaladottnak látjuk ezt a jogi alapot, és nyíltan kimondjuk, hogy véget akarunk vetni ennek. Valószínűleg lesz egy bírósági döntés, miszerint egy alapvető médiaszolgáltatást fenn kell tartanunk, ezért erre már fel is készültünk. Azt mondjuk, hogy , kezdetben adóból, később pedig reklámbevételekből finanszírozva legyen egy-két tényeket, információkat közlő szakszerű és független adó. Mi történik a világban? Mi a hatása? De politikai értékítélet, vélemény, kommentár nélkül. Annak ugyanis nincs helye a közszolgálati rádióban és televízióban. És, aki többet szeretne, sportot, szórakoztatást, az szabad akaratából hozzáveheti. A mi válaszunk egyértelmű, a kényszerű tv-rádió járulékot el kell törölni. Nem kérnek ebből már Németországban az emberek, és mi ennek a kívánságnak eleget is akarunk tenni.
– Sachsen-Anhaltban különösen sok kisközösségi műsorszolgáltató van, amelyek a tartományi költségvetésből is kapnak támogatást. Például Magdeburgnak van saját kulturális tv-adója, amit például Magyarországon is tudok nézni az interneten keresztül. Mit tervez ezekkel a kisközösségi televíziókkal?
– Nyitottak vagyunk rá. Azt is mondjuk, hogy a médiahatóságnak meg kell maradnia. Nagyon sok jó kulturális program van. Időnként van, hogy az adott település önkormányzati üléseit is közvetítik, például Stendalban. Ezt jónak tartom. Ez hozzájárul a kultúrához, a véleménypluralitáshoz. Miért?! Mert ez szűretlen kép. Nincs benne politikai értékelés. Ez rendben van. Egyedileg fogjuk megvizsgálni. Vannak jó programok, amikhez csatlakozunk mi is, továbbra is tudunk rá költségvetési forrást biztosítani. Ugyanakkor az arányosságot meg fogjuk vizsgálni. Ha például van egy adó, amit néz 50 ember és eurómilliókba kerül – ilyen nincs amúgy, csak szándékosan túlzok -, akkor ezt aránytalannak tartanánk. Akkor azt mondanánk, hogy ez nem érdeke azoknak az embereknek, akiknek az adójából működik. Szóval egészséges mértéket tartanánk. Ami arányos, jó befektetés, arra mi, AfD-ként nyitottak vagyunk, mert ez olyan pontja a kulturális támogatásnak, ami kritikátlan, amit támogatni kell.
– Hogyan definiálná a kelet-német identitást, ami sokak szemében most kifejezetten AfD-s, korábban pedig Die Linké-s ismérv volt? Kelet-németként született a rendszerváltás idején. Mit jelent Önnek kelet-németnek lenni?!
– Először is, a fő identitásunk az, hogy németek vagyunk. Egy nép. Mindegy, hogy Németországnak melyik részén, németnek tekintjük magunkat. Ezt ebben a választási kampányban is így kommunikáltuk. Ez azt jelenti, hogy újra egy népként, egy közösségként akarunk működni, és ehhez Sachsen-Anhalt az első lépés. Azt is mondjuk azonban, hogy a fény Keletről érkezik. Ez azt jelenti, hogy itt kezdődik. Miért? Mert itt más a szocializáció, a tapasztalat például az igazságtalanság kapcsán, ami benne van az emberekben. Ezért álltak ki már nagyon korán az AfD mellett, mivel bizonyos tapasztalatuk van arról, ami egyes nyugat-német tartományokban nem volt. És ezért egyértelműen kimondjuk, hogy patriótaként büszkék vagyunk a német hazánkra, nagyon büszkén kötődünk Németországhoz. De azt is mondjuk, meg akarjuk osztani mindenkivel egész Németországban, hogy mi ezt közösségnek tekintjük. Szóval Keleten kel fel a Nap, de egész Németországot be fogja ragyogni!
– Milyen a viszonya a többi keleti blokkbeli országgal, például Magyarországgal, Csehországgal, Lengyelországgal, illetve Ukrajnával és Oroszországgal?
– Alapvetően minden irányban jó, mert mi, az AfD azon az állásponton vagyunk, hogy német szuverenitást akarunk, minden kereskedelmi partnerünkkel kapcsolatban a német érdekeket akarjuk képviselni, ugyanakkor Németország érdeke az, hogy mindenkivel jól kijöjjön! Ez azt jelenti, hogy én az Egyesült Államokkal és Oroszországgal egyaránt értelmes módon akarok dialógust folytatni. Mint ahogy Kínával is, és minden európai országgal. Éppen a keleti országokkal van nagyon jó kapcsolatunk, többek között Orbán Viktorral, mivel ő éppen ezt az egészséges gondolkodást képviselte az európai porondon. Nyíltan kimondta, hogy ez így tovább nem mehet. A kontinens érdekében Oroszországgal is értelmesen kell kijönni. Ezért nagyon jó a kapcsolat, amiben továbbra is érdekelt vagyok. Természetesen Sachsen-Anhalt jó gazdaságpolitikai fejlődése jegyében ezt forszírozni is fogom. Tehát kezet nyújtok a kelet-európai szomszédokban működő cégek, szervezetek felé is, és örülnék egy partneri viszonynak Sachsen-Anhalt és egyes magyar régiók, illetve általában véve Magyarország között.
– Mik a tervei a civil társadalommal és hogyan kívánja a kapcsolatokat ápolni a kormány és a különböző NGO-k, például nőotthonok és egyéb civil intézmények között? Vagy a közmédiához hasonlóan a civil szférát is beszűkítné?
– Ennek kapcsán fontos különbséget tenni. A nőotthonokat nem tekintem NGO-knak, mivel alig végeznek politikai befolyásoló tevékenységet. Az emberek segítését szolgálják. Egy NGO-knál gyakran az a probléma, ha közpénzből finanszírozva politikai értelemben lobbiznak. Ez nálunk kiesik. Ez azt jelenti, hogy a programunkban van egy hazafiassági minimum. Azt mondjuk, hogy amennyiben adóból történik a finanszírozás, akkor az országnak és a társadalom egészének kell, hogy a javát szolgálja, és nem mehet egyes csoportok ellen. Most vannak például adóból finanszírozott szélsőbaloldali egyesületek, amelyek természetesen egészen világos politikai megbízatással bírnak. Nálunk ez így nem fog menni. Ezt a pénzt megspóroljuk. Ez azt jelenti, hogy a civil társadalom nálam politikamentes. Például egy nőotthon, egy sportegyesület vagy egy honismereti társaság rendben van. Ezek egy AfD vezetésű kormány alatt virágozni fognak, mivel több forrást tudunk biztosítani. De világosan leszögezzük, hogy a civil társadalom ott ér véget, ahol egyes csoportok ellen mennek, ahol politikaivá válik a tevékenység. Annak semmi köze a civil társadalomhoz. Az politikai befolyásolás. Nem jár érte adóból finanszírozás. Nyugodtan alapíthatnak egyesületeket. Szabadok vagyunk. Bárki csinálhatja. De nem adóbevételből. Ez a nagy különbség!
– Jelenleg úgy néz ki, hogy vagy egypárti AfD kormány lesz, vagy ellenzékben marad a párt. Van azonban egy érdekes eset. Most a küszöbre mérik a BSW-t (Bündnis Sahra Wagenknecht). Sokan úgy tekintenek erre a pártra, mint az AfD lehetséges koalíciós partnerére. Sőt, az egyetlen olyan pártra, amely koalícióra lépne az AfD-vel. Ön mit gondol a BSW-ről? Kívánt koalíciós partner vagy éppen egy olyan párt, amit azért találtak ki, hogy kannibalizálja az AfD-s szavazóbázist?
– Egyértelműen az utóbbi. Miért nyomatják ennyire a médiában? Mert pont ez a terv, mivel, ha a BSW bejut, akkor a mi abszolút többségünk veszélybe kerül, és nem tudjuk Németországot azoktól megmenteni, akik tönkretették. És bármilyen szomorú is, a BSW részben hozzájuk tartozik. Sok közöttük az olyan régi, baloldali politikus, aki éveken keresztül a nyílt határok politikáját támogatta, aki most is elhatárolódik, tűzfalakat emel velünk szemben és természetesen azt akarja, hogy tőlük függjünk. Én pedig pontosan ezt nem akarom. Én azt mondom, hogy úgy akarok kormányozni, ahogyan a programomban megígértem, és a BSW ezért része a problémának. Én az AfD minden szavazójának javasolni tudom, hogy ne dőljön be! Egyedül kell megszereznünk legalább 45 százalékot, plusz még valamennyit, és ezért nyílt kampány folyik ellenünk, amelynek a célja, hogy valahogyan hiteltelenítsenek bennünket és megakadályozzák a sikerünket. Ezt nem akarom!
– Mik a tervei a jövőre? Egyrészt miniszterelnökként, másrészt, ha nem jön össze, akkor továbbra is pártelnök marad, vagy ebben az esetben átadja a párt vezetését másnak?
– Nem. Van két forgatókönyv. Az első, hogy itt és most sikerül kormányra jutni ebben a tartományban. Ehhez 45+X százalék kell azzal a feltétellel, hogy a kis pártok kiesnek a parlamentből. Akkor sikeresen fogunk kormányozni. A másik forgatókönyv, hogy ez hajszál híján nem sikerül, és akkor a CDU, a baloldali és zöld pártok fognak együttműködni. Ez Sachsen-Anhalt számára katasztrófa lenne, ugyanakkor egész Németországban újdonság. Ez olyan helyzetbe hozná minden valószínűség szerint a CDU-t, hogy szétesne, mivel még nem volt a CDU és a Baloldal között olyan offenzív együttműködés, mint Sachsen-Anhaltban lenne. Valószínűleg Friedrich Merz nem maradna sokáig a kancellári poszton, hanem egy-két éven belül valószínűleg előrehozott választások lennének, ahol aztán már kétharmados többséget szereznénk, vagy legalábbis bőven 50 százalék fölött. Én azonban abból indulok ki, hogy mi itt már szeptember 6-án történelmet fogunk írni.
– Ha akár most, akár később miniszterelnök lesz, nem fél attól, hogy hasonlóan, mint ahogyan az történt Magyarországon vagy Lengyelországban, megvonnák az uniós forrásokat? Például fontos régiófejlesztési forrásokat, vagy éppen a szövetségi kormány fagyasztaná be azokat a pénzeket, amelyek megilletnék Sachsen-Anhalt tartományt…
– Egyértelmű, készülünk is rá. Egyrészt jogilag, másrészt azzal, hogy mégis sikert érünk el! Látok 3-500 millió euró megtakarítási potenciált a költségvetésünkben, és többletbevételt is, ráadásul nem adóemelésből. Éppen ellenkezőleg, új cégekből. Nagyon sok cég van, amelyik kifejezetten Sachsen-Anhaltba akar jönni, ami számomra több költségvetési bevételt biztosítana. De hosszabb távon Berlint is el kell foglalni, ezért arra van szükség, hogy Alice Weidel legyen a kancellár. Jó úton haladunk. Össze kell dolgoznunk és erre végre Berlin is rászorul, mert olyan sok pénzt szórnak ki az ablakon, amire amúgy Sachsen-Anhaltban szükségünk lenne…
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
hufi says:
Csak majd nehogy a migránsok döntsenek Németországról.