„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Kovács Eleonóra írása a #moszkvater.com számára
De Európán kívül is találunk olyan politikusokat, akik kapcsolódtak a zenéhez. Bill Clinton (balra) énekelt kórusokban, és tenor szaxofonon játszott, jazz bandekben is
Fotó:EUROPRESS/PRESIDENCIA/AFP
A magyar politikai életből ismert az 1932. november 16-án, Mátészalkán született Torgyán József neve. A szóvirágokat nem nélkülöző, joviális, remek humorú Torgyán pályája igen izgalmasan alakult. A rendszerváltás után országgyűlési képviselőként 1990 és 2002 között működött, 1991-től pedig a Független Kisgazdapárt elnöke volt. Politikai karrierjének csúcsa 1998 és 2001 között volt, amikor is földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterként tevékenykedett. Torgyán 1951-ben kezdte jogi tanulmányait, 1957-ben tette le a szakvizsgát. Jogászként fényes jövő állt előtte, hiszen tanulmányai alatt pályázatokat nyert, tudományos diáktársaságok elnöke volt. Mivel azonban nem lépett be a pártba, segédmunkásként tudott csak elhelyezkedni, és csak 1959-től dolgozhatott jogászként, kezdhette meg ügyvédi munkáját.
„Kevesen tudják ugyanakkor, hogy Torgyán József hegedűművészi diplomát is szerzett. Hogy miért nem hasznosította e képességét, amikor (kétszer is) fizikai munkát kellett végeznie, nem lehet tudni. Zenészként mindenesetre nem volt aktív”
Varga Judit (1980. szeptember 10.) személye, családi élete és politikai megmozdulásai többször kerültek a média figyelmének középpontjába, ez az írás azonban nem erről szól. Varga Judit 2004-ben fejezte be a jogi tanulmányait, méghozzá a legmagasabb minősítéssel. Torgyánhoz hasonlóan pozíciót vállalt az Európai Joghallgatók Szövetségében. A több nyelven beszélő, háromgyermekes Varga Judit dolgozott az Európai Parlamentben, majd 2018-ban az európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárrá nevezték ki, egy évvel később pedig igazságügyi miniszterré. Erről a pozíciójáról az ismert okok miatt 2023-ban lemondott, a következő évben pedig az országgyűlési képviselői megbízatásáról is.
„A zenével Varga Judit gyermekkora óta foglalkozik, tagja volt az ELTE egyetemi zenekarának. A beavatottak hallhatták koncerten hegedülni, és van egy felvétel, ahol meggyőződhetünk e képességéről”
Varga Judit hegedül
Mindenképpen meg kell említeni a magyar politikusok közül Hoppál Pétert (1972. november 15.), hiszen ének-zene tanárként, karvezetőként végzett Pécsett. Gimnáziumi tanárként, majd intézményvezetőként dolgozott, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen egyházzenéből megszerezte a DLA (Doctor of Liberal Arts) fokozatot. Hoppál 2002-ben fordult a politika felé, 2009 óta országgyűlési képviselő, volt a Fidesz szóvivője, 2014 és 2018 között pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkáraként dolgozott. Egyetemi adjunktus a PTE Művészeti Karán, és karvezetőként is aktív.
De lépjünk ki a magyar határok körül, és következzen négy olyan személy bemutatása, akik zenészként és a politika legfelsőbb pozícióban egyaránt megmérettették magukat.
„Az Oroszországban, 1860. november 18-án született Ignacy Jan Paderewski alig egy évig volt az akkor már független Lengyel Köztársaság miniszterelnöke. De hogyan is jutott el a zongoraművész és zeneszerző a legmagasabb pozícióig?”
Ahogy olvashatták, Paderewski az Orosz Birodalomban született, Kurilovkában. Édesapját deportálták Szibériába, amikor éppen csak megszületett, és a kis Ignacy édesanyja is meghalt. Mikor az édesapa visszatért Szibériából, felfedezte fia zenei tehetségét, és Varsóban a konzervatóriumban taníttatta. Később Paderewski zeneszerzést tanult Berlinben, majd Bécsben zongoraleckéket vett, és itt kezdődött zongoraművészi karrierje is. Bejárta Európát, és Amerikába is meghívást kapott. 1909-től 1913-ig a varsói konzervatórium igazgató-tanára lett. Ebben az időszakban fordult a politika felé. Olyan krakkói szoborcsoport felállítását támogatta, amelyet a kormány ellenzett. Művészi népszerűségét kihasználva koncertjei előtt általában hazája függetlenségének elnyerését, annak fontosságát hangsúlyozva néhány szót szólt a közönséghez.
„Amerikai tartózkodása után 1918-ban visszatért a 1918–1939 között létező Második Lengyel Köztársaságba, és 1919. január 16-án megalakította a kormányt, és egyúttal vezette a külügyminiszteri tárcát is. Mivel számos támadás érte, sőt merényletet is megkíséreltek ellene, 1919. december 4-én lemondott tisztségéről”
Amerikába költözött, ott a Népszövetségben (az ENSZ elődje) viselt tisztséget, de 1912-ben erről is lemondott. Ezután közel 10 évig csak a zenével foglalkozott, majd újra visszatért a politikához is. Az 1930-as évektől a zongorázást abba kellett hagynia.
Zongoraművészi karrierje igen sikeres volt, remek technikáját ma is csodálják. Zeneszerzőként kevésbé elismert, de művei elérhetőek CD-kiadványokon. Paderewski a lengyel függetlenségi mozgalom egyik vezéralakja volt, és hosszabb külföldi tartózkodásai alatt is segítette a lengyeleket. Zeneművészként számos díj, díszdoktori cím tulajdonosa, 80 évesen, 1941. június 29-én hunyt el az Amerikai Egyesült Államokban.
Paderewski zongorázik
A zágrábi születésű Ivo Josipović (1957. augusztus 28.) életútja sem szokványos. A középiskola mellett zenét tanult, és futballozott is. Középiskolai tanulmányait befejezve a Zágrábi Egyetem állam- és jogtudományi karát látogatta, 1980-ban kapott diplomát, 1984-től pedig a jogi kar oktatója volt, 1994-ben PhD fokozatot szerzett. A zágrábi Zeneakadémián is tanult, mégpedig zeneszerzést, 1983-ban kapott diplomát. Jogászként számos intézményben kutatott, tanulmányai jelentek meg nemzetközi folyóiratokban is.
„Ám nemcsak a jogi egyetemen volt oktató, hanem 1984 és 2004 között a Zeneakadémián is”
Josipović a Jugoszláv Kommunisták Szövetségében kezdte politikai karrierjét, majd 1994-ben már nem politizált. Ugyanebben az évben a független Hrvatsi pravni centar (Horvát Jogi Központ) egyik társalapítója volt, tevékenysége alatt hadifoglyokat menekített ki szerb táborokból. Képviselte Horvátországot a Nemzetközi Bíróságon, valamint az Európa Tanács szakértőjének is felkérték.
„Josipović 2003-ban visszatért a politikához, független jelöltként indult a horvát parlamenti választásokon. 2010-től 2015-ig volt Horvátország elnöke, fontosnak tartotta többek között a szervezett bűnözés, a társadalmi igazságtalanság és a korrupció visszaszorítását. Nem választották újra, ekkor 49,3 százalékot kapott a szavazóktól”
Josipović zeneszerzőként is sikeres, több műve díjat nyert. Fesztivál igazgatóként szintén dolgozott, méghozzá a Zágrábi Zenei Biennálé élén. John Lennonról komponált, Lennon című operáját 2023-ban mutatták be. Josipović a filmművészetet is nagyra értékelte, hangja feltűnik a Toy Storyban és más animációs filmben is. Számos lemezen szerepelnek darabjai, operájának felvétele is megtalálható.
„Bár nem a szláv régióban működtek, mégis érdemes megemlíteni két államfő nevét. Edward Heath (1916. július 9. – 2005. július 17.) az Egyesült Királyság miniszterelnöke volt 1970 és 1974 között”
Politikai karrierje 1950-ben kezdődött, indult a választásokon. 1959-ben munkaügyi miniszternek nevezték ki, majd megkapta az ötödik legnagyobb hivatalnoki állást, a lordpecsétőr pozíciót. 1965-től a Konzervatív Párt, az ellenzék vezetője, és bár pártja veszített, Heath mégis miniszterelnök lett. Vezetése alatt az ország az Európai Közösségek tagjává válhatott. Sajnos a zivataros idők nem kedveztek politikai karrierjének (bányászsztrájk, az észak-ír konfliktus), így Margaret Thatcher került az ország élére.
„Heath szenvedélyesen szerette a zenét. A Downing Street-i mindenkori miniszterelnöki lakásba egy Steinway zongorát vásárolt”
Karácsonyi koncerteket vezényelt, de a Londoni Szimfonikus Zenekar, valamint az English Chamber Orchestra élén is állt. Heath az Európai Közösség Ifjúsági Zenekarának alapítója. A Ted néven is emlegetett Heath kenti akcentusát a Monthy Python karikírozta a Teach Yourself Heath nevű felvételen.
Végül Helmut Schmidt (1918. december 23. – 2015. november 10.) is érdemel néhány sort mint zenész és politikus. Schmidt 1974 és 1982 között Nyugat-Németország kancellárja. A politikával egyetemi évei alatt kezdett foglalkozni, 1953-ban indult a választásokon, egyéni jelöltként azonban nem jutott be a Bundestagba, de listáról igen. 1961-ben belügyi szenátor lett, a hamburgi hatalmas árvíz megfékezése és a halálos áldozatok csekély száma Schmidt egyik nagy érdeme. 1969-től a honvédelmi tárcát irányítja, 1972 és 1974 között pedig már pénzügyminiszter. A hosszú kancellári időszak után 1986-ban lemondott parlamenti tagságáról, újságírói, lapkiadó tevékenységgel cserélte fel a politikában eltöltött éveket, könyveket is írt.
„Schmidt zongoristaként is működött, több lemezen hallható a játéka”
A hosszú életű, kancellárként is igen egyszerű körülmények között élő politikus saját magát egy interjúban nagyszájúnak titulálta (Schmidt-Schnauze), ez a gúnynév rajta is maradt.
De Európán kívül is találunk olyan politikusokat, akik kapcsolódtak a zenéhez. Bill Clinton énekelt kórusokban, és tenor szaxofonon játszott, jazz bandekben is.
„Hogy az amerikai politikusoknál, sőt elnököknél maradjunk, Harry S Truman nagyszerű zongorista volt, kacérkodott is a művészélettel”
Ha ő nem is, de egyszülött lánya Margaret zenész lett, szoprán énekesnő. Harry nem értett egyet a lányáról megjelent egyik, a Washington Postban megjelent dehonesztáló kritikával, és válaszolt is, méghozzá egy nagyon sértő írással.
Megemlíthetjük még Tim Louis kanadai képviselőt, hivatásos dzsesszénekest és zongoristát, David Warburton, volt brit parlamenti képviselőt és zeneszerzőt, vagy a walesi Eluned Parrott-t, aki zenei diplomát is szerzett. A hölgy a zenetanítást a szívügyének tartja. De ne hagyjuk ki a felsorolásból a görög Mikis Theodorakis miniszteri rangú politikust sem, hiszen ő a Zorba, a görög című ismert film zeneszerzője.
Listánk közel sem teljes, szívesen várjuk olvasóinktól az újabb zenész-politikus neveket.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
brüsszelita says:
Nagyon megkönnyeztem ezeket a zeneértő embereket, igazán finom lelkük lehet, de annyira talán mégsem, mint Edward Heath-nek, a brit miniszterelnöknek, aki nemcsak a zenét szerette, hanem a kisfiúkat is, akiket rendszeresen szállítottak neki az összes erkölcsi és jogi szabályt felrúgva, a hatalommal kegyetlenül visszaélve. A pedofília ugyanis már akkor bocsánatos bűn volt a globális elit köreiben, ami azóta a belépőjegy megváltásával ér fel, hogy zsarolni lehessen vele azokat, akiket magas polcra raknak, de nem azt teszik, amivel megbízták őket.
Legutóbb például Trumpnak szólt be Musk Epsteinnel kapcsolatban amikor összevesztek, félreérthetetlenül utalva a pedofíliára, amire Trump a szokásától eltérően igen visszafogottan és udvariasan válaszolt tudván, hogy azzal a főnökével beszél, aki sokat tudhat, és még többet intézhet, meg egyébként is Musk az arca, de főleg a pénze azoknak, akik betolták őt a hatalomba. Ugyan az FBI vezére korábban már megígérte, hogy az Epstein aktákat kinyitja, azok létezését közvetve elismerve, csak azt azóta elfelejtette, hát most Musk emlékeztette Trumpot erre. Persze ez nem jelenti, hogy a festett hajú ingatlanspekuláns bármit elkövetett volna, hisz hogy hírbe keverjék az is elég, ha a szigeten megsétáltatták és közben lefényképezték, de nem menjünk bele a részletekbe, inkább kanyarodjunk vissza a brit miniszterelnökre.
Róla már hatvanas években elterjedt, hogy a saját neméhez vonzódik, amit az internetről azóta sem sikerült kitörölni, nem úgy mint a kisfiúkat, amit én hitelt érdemlő emberek szájából a Jútúbon hallottam nem is egyszer. Felesége sose volt mindenesetre, a zongorát helyette tetette be a Downing street 10-be.
De ne vájkáljunk a magánéletében, hisz amit Musk megtehet, azt földi halandó nem, főleg nem a legmagasabb globalolibsi elismerés, a Nagy-Károly díj tulajdonosával szemben, meg mellé a Robert Schuman emlékérem, akit az EU megálmodójaként jegyeznek, úgyhogy biztos én is álmodtam a fentieket, mert ilyen jó ember ekkora aljasságot nem követhetett el.
A másik díszmadár Clinton, aki ennek a fordítottja, házas ember létére az Ovális irodát mire nem használta, a fiatal női gyakornokokat szakszofonozni tanította túl azon, hogy Epsteinnél is megfordult női ruhába bújva, le is festették kitéve a kirakatba.
Hogy Musk min veszett össze Trumppal, és az mért tette őt lapátra, valamint mi lesz ennek a következménye? Ez nagyobb titok mint a pedofília, úgyhogy csak súgva mondom el a következő alkalommal, ha lesz hozzá megfelelő cikk itt.