//Zelenszkij után, Putyin előtt
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezet fog a tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón Kijevben 2024. július 2-án #moszkvater

Zelenszkij után, Putyin előtt

MEGOSZTÁS

Azután, hogy Magyarország átvette az Európai Unió soros elnöki tisztét, Orbán Viktor első útja Ukrajnába vezetett, majd e cikk megjelenésekor jó eséllyel már Moszkvában tárgyal. Hogy a magyar kormányfő lehet-e közvetítő e két ország között, és egyáltalán van-e esély a háború intenzív szakaszának gyors lezárására, az a jövő zenéje. Nem sok, ezért egyelőre inkább azt érdemes megvizsgálni, hogyan állnak a magyar-ukrán kapcsolatok. Médiapartnerünk, az Eurázsia Központ elemzése.

Eurázsia Központ

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezet fog a tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón Kijevben 2024. július 2-án #moszkvater
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezet fog a tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón Kijevben 2024. július 2-án
Fotó:MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Több mint tíz éve járt utoljára Orbán Viktor miniszterelnök Ukrajnában. A július 2-ai hirtelen vizit igen meglepő jelenség volt a világsajtó, és a szakértők számára egyaránt. A látogatás a magyar soros EU elnökség második napján történt, bár a Kijevbe való eljutás jelenlegi körülményeit tekintve az utazás az elnökség első napján, július 1-én vette kezdetét.

„A kétoldalú találkozó fő témái a háború lezárása, és a kárpátaljai magyar közösség volt”

A magyar-ukrán viszony dinamikája

Az ukrán-magyar viszonyok hosszú múlttal rendelkeznek. Az elmúlt több mint harminc év során a jószomszédság, kölcsönös tisztelet és támogatás jegyében zajlottak. Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét, és Magyarország az első ország, amellyel függetlensége helyreállítása után Ukrajna diplomáciai kapcsolatot létesített. 1991. december 6-án került aláírásra Ukrajna és Magyarország között a Jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló szerződés, mely 1993. június 16-án lépett hatályba. Ez lett a két ország közötti együttműködés első alapdokumentuma. A két ország kapcsolata rendszeres volt és dinamikus. Az ezredforduló után jelentek meg ugyan bizonyos nézeteltérések, de ezek nem voltak jelentősek és általában könnyen kezelhető módon kerültek megoldásra.

„A két ország kapcsolata pozitív és dinamikus volt 2014 után is. Petro Porosenko elnök öt alkalommal találkozott személyesen Orbán Viktor miniszterelnökkel, és kétszer beszéltek telefonon”

Szijjártó Péter külügyminiszter pedig 2014-ben Arszenyij Jacenyuk miniszterelnökkel és Pavlo Klimkin külügyminiszterrel találkozott. Az egyeztetések során szó esett a kétoldalú együttműködésről, különösen a kereskedelem, a közlekedés, az energia, a határ- és határon átnyúló együttműködés, a kulturális és humanitárius együttműködés, valamint a vízumliberalizáció területén. A magyar fél bejelentette, hogy kész segítséget nyújtani az ukrajnai reformok végrehajtásában, különös tekintettel a közigazgatási reformra, a hatalom decentralizálására és az ukrán jogszabályok uniós normákkal való összhangba hozatalára irányuló ügyek esetében. Magyarország készen volt az illetékes szakembereket küldeni Ukrajnába.

Magyarország teljes vállszélességgel kiállt Ukrajna területi integritásáért, elítélte a Krím annexióját minden nemzetközi fórumon és a legmagasabb szinten és annak ellenére, hogy a szankciós politikában Budapest jelezte az energetikai kérdések fontosságát, mindemellett továbbra is aktívan működött együtt Kijevvel.

„A viszony majd csak 2017-ben az elfogadott oktatási törvény miatt hidegült el”

Az ukrán-magyar kapcsolatok elrétegeződtek. A gazdasági kapcsolatok megmaradtak és fejlődtek, Magyarország továbbra is kiállt és kiáll Ukrajna területi integritása mellett, támogatja az EU-hoz való csatlakozási törekvéseit és humanitárius segélyeket küldött. Ugyanakkor Budapest erős kritikával illette Kijev kisebbségpolitikáját, és blokkolta Ukrajna politikai együttműködését az EU-val és a NATO-val, noha a technikai szintű együttműködést nem korlátozta. Az alapvető kommunikáció tárcaközire csökkent. 2018-ban Klimkin ukrán külügyminiszter, majd 2019-től Dmitro Kuleba külügyminiszter és Szíjártó Péter több találkozót tartottak, melyek túlnyomó többsége a kárpátaljai magyar közösség nyelvi kérdéseire fókuszált, de jelentős előrelépés nélkül. A háború kitörésével Magyarország egyértelműen elítélte az orosz agressziót Ukrajna ellen és kiállt Ukrajna területi integritása mellett, így a nyelvkérdés teljesen érthető módon háttérbe szorult. Csak Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdése körül merültek fel újra, amelyekre Kijev a 2023 decemberében elfogadott törvénymódosításokkal reagált is, és úgy tűnik, hogy a magyar közösség nyelvi jogainak ügye jobb helyzetbe kerülhet. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések és pontosítások továbbra is zajlanak.

A látogatás jelentősége és a viszony javulása

Az elmúlt időszakban több fontos esemény történt, amelyek a magyar-ukrán viszonyra is hatással voltak. Ukrajnában megszüntették a háború nemzetközi támogatói jegyzékét, amelyen magyar vállalatok is jelen voltak, módosította a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezéseit, Magyarország pedig nem vétózta sem az Ukrajnának szánt támogatásokat, sem Ukrajna EU csatlakozási folyamatát, részt vett a svájci békecsúcson, és aláírta annak zárónyilatkozatát.

„Történtek tehát lépések, amelyeket akár gesztusokként is értelmezhetünk a két ország vezetősége részéről egymás felé. Fontos megjegyezni, hogy Magyarországot sok kritika érte miszerint ukrán ellenes állásponton van vagy a Kreml narratíváit erősíti, ebben a tekintetben az, hogy a korábban elképzelhetetlennek vélt Zelenszkij-Orbán találkozóra sor került, bizonyos szempontból tompítja a kritikák élét, valamint erősíti az álláspontot, miszerint Magyarország elkötelezett tagja az EU-nak és a NATO-nak, amelyek stratégiai érdekeivel nem megy szembe”

Amiről szó volt

A két legfontosabb napirendi pont, amely megvitatásra került Kijevben a béke kérdése és a magyar közösség volt. A két ország viszonyában komoly konfliktus tényező volt a magyar közösség nyelvi jogait érintő vita. Ukrajna EU csatlakozási tárgyalásai megkezdéséhez szükséges feltételek teljesítése értelmében a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait érintő keretrendszerek módosításra kerültek, ami pozitív kilátásokat biztosít a közösségek nyelvhasználati jogait tekintve elsősorban az oktatás terén. A módosítások elfogadása után Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter Ungváron találkozott Andrij Jermakkal, az elnöki hivatal vezetőjével és Dmitro Kuleba külügyminiszterrel. A találkozó során Magyarország átadott egy 11 pontból álló jegyzéket, ami további egyeztetéseket igényelt, és úgy tűnik, hogy ezeket Kijev megfontolja, ami további előrelépés lehet Kijev és Budapest viszonyának normalizálása irányában.

„Orbán Viktor miniszterelnök a találkozó során elismerte és nagyra értékelte Ukrajna erőfeszítéseit, amelyeket a konfliktus rendezése érdekében tesz, és megkérte Zelenszkijt, mérlegelje annak lehetőségét, hogy más megközelítést is alkalmaz, azaz Kijev tűzszünetet köt és folytatja a tárgyalásokat”

Utóbbi elképzelés azonban Ukrajna és a nyugati partnerek számára nem elfogadható, vagy legalább is nem volt az, ugyanis elképzelésük szerint a tűzszünet csak erőgyűjtésre lesz jó Oroszország számára. Ezzel együtt bizonyos változó tendenciák jelen vannak, hiszen még a svájci békecsúcs során felmerült, hogy a következő csúcsra már Oroszországot is meg kellene hívni.

Ami a kétoldalú viszonyt illeti, szóba került egy átfogó kétoldalú együttműködési szerződés kidolgozása, illetve aláírása Ukrajna és Magyarország között, valamint a miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarországon a magyar kormány finanszírozásával elindul az első ukrán tannyelvű iskola is.

Az, hogy a magyar miniszterelnök kijevi látogatása kardinális változást hozhat az ukrán-magyar viszonyba, vagy jelentősen javítaná Magyarország politikájának megítélését, nem valószínű, mindazonáltal fontos lépés egy hosszú, ám igen fontos és szükséges út elején.

A gyorselemzést készítette: Seremet Sándor

(Az írás eredetileg az eurasiacenter.hu portálon jelent meg, itt olvasható.)

MEGOSZTÁS