Az ukrán hatalom kilakoltatja otthonukból a kijevi Pecserszka lavra ortodox barlangkolostor szerzeteseit, és múzeummá alakítják a kolostort. Az álszent hivatalos indoklás szerint lejárt a kolostor állammal kötött bérleti szerződése. Sokkal inkább arról van szó, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva folyik az erőszakos szellemi térnyerés, a kijevi ortodox vallásközösség pedig hű maradt a moszkvai patriarchátushoz. A kolostort 2022-ben vonták az ukrán kormány joghatósága alá. Kirill moszkvai pátriárka Ferenc pápa és Guterres ENSZ-főtitkár segítségét kérte a kilakoltatás megakadályozásáért. E hír kapcsán megvizsgáltuk, hogyan válik geopolitikai eszközzé a pravoszláv világ megosztása.

A vallás az országok többségében egyfajta szellemi kapocs az emberek között, így a társadalom kohézióját erősíti. Különösen érvényes ez a konzervatív értékekre alapuló berendezkedésű államokra. Alapvetően ilyen ma Magyarország is. Ebben a kontextusban az egyház szétverésére, megosztására irányuló kísérletek emberek millióitól veszik el a belső támaszt, és vezetnek a társadalom megosztásához.

„Különösen veszélyes, ha ezeket az egyházon belüli vitákat valamiféle külső beavatkozás gerjeszti. Jó példa erre az amerikai elit aktív, a pravoszlávia megosztására irányuló tevékenysége”

Történelmi példák sora mutatja, hogy Washington milyen regionális léptékű geopolitikai válságokat képes kreálni egy-egy számára nem elfogadható kormány megdöntésére. Háborúkat indítottak, forradalmakat szítottak ezzel a céllal, sőt még az etnikai tisztogatások támogatásától sem riadtak vissza. Tudatosan rájátszottak az iszlám vallás különböző ágai között meglévő ellentétekre. Eme áldásos tevékenységgel egymásnak ugrasztották a szunnitákat és a síitákat, tüzelték a kurdokat, pénzzel és fegyverrel támogatták az iszlám radikálisokat.

„A destruktív befolyásolás terén szerzett gazdag tapasztalataikat azonban a hozzájuk közel álló keresztény egyházak rombolására egészen a közelmúltig nem használták fel. Az Oroszországgal megnövekedett szembenállás azonban ezt a belső gátat is lerombolta. Amerika célkeresztjébe került az Orosz Ortodox Egyház”

Washington már jóval 2014 tavasza, az orosz-ukrán szembenállás fellángolása előtt bevetette minden befolyását, hogy leválassza az Ukrán Ortodox Egyházat a moszkvai patriarchátusról. Ha figyelembe vesszük, hogy Amerika törekvése a Szovjetunió felbomlása után arra irányult, hogy Moszkva befolyásának gyengítésére feszültség gócokat hozzon létre a térségben, akkor az ilyen lépések stratégiai értelemben hatékonynak tűnnek.

„Ráadásul Ukrajna történelmileg kiváló alany volt Oroszország gyengítésére. Washington erre a hagyományosan agresszív ukrán nacionalizmusban látta meg a lehetőséget”

A rombolás hatékonnyá tételéhez az ukrán eliten belüli nacionalista kisebbségnek széles, az ország egyes nyugati területein túlnyúló társadalmi támogatást kellett kreálni. Ehhez, az egyszerű emberek gondolkodásának átformálásához volt kiváló eszköz az egyház. S ez a „munka” gyümölcse lassan beérett, hosszú évek alatt az egyházszakadásig vezetett.

„A 2022 elején kirobbant háború érthető módon immár végképp alkalmas volt a pravoszláv világon belül mesterségesen kreált szembenállás elmélyítésére, hiszen maga a kialakult helyzet is szembefordította egymással Oroszországot és Ukrajnát”

Néhány hónap múlva Ukrajnában már lángoltak a moszkvai patriarchátusról leválni politikai parancsra sem hajlandó vallási közösségek templomai. A kijevi politikai elit akaratával szembe menő papokat elkezdték üldözni. A megfélemlítésbe bekapcsolódtak a hatóságok, és nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva dúlták fel a templomokat, parókiákat.

Ennek a pravoszlávián belüli ellentéteket, és az egyes egyházak autonómiáját is felhasználó fellépés „hozadéka” az ukrán nemzet erőszakos építésén túl a több száz milliós, magát az egyetemes kereszténység egyetlen legitim örökösének tekintő ortodox világ megosztása, a hagyományos értékek degradációja. De ne legyen kétségünk afelől sem, hogy az Egyesült Államok számára ez csak a kezdet, és a világ minden táján mindent meg fog tenni a hegemóniáját veszélyeztetőkkel szemben. Legyenek azok egyházi vagy világi erők.

„E helyütt jegyezzük meg, hogy a vallásszabadság tiszteletben tartását tekintve a nyugati világon belül ma a legkövetkezetesebben Magyarország lép fel”

Ezt, a politika és a vallás különválasztásának képességét bizonyítja az a tény is, hogy a magyar kormány fellépett az Európai Unióban Moszkva és egész Oroszország pátriárkájával szemben a szankciók kiterjesztésével szemben. Ezzel szemben a többi tagország a ruszofóbiától hajtva, és akár saját értékeivel is szembe menve megpróbálta korlátozni a Kirill pátriárka mozgásszabadságát. Mindezt azzal indokolták, hogy a pátriárka támogatta Oroszország Ukrajnával szembeni lépéseit. Úgy tűnik, a nyugati elitben egyetlen olyan szakértő sem akadt, aki elmagyarázta volna, hogy az Orosz Ortodox Egyház hagyományosan támogatja és megádja az orosz hadsereget. Így volt ez a cári időkben, de a sztálini üldöztetés éveiben is.

„De a nyugati világ azt sem akarja érteni, hogy miért abszurd és törvénytelen a történelmi ortodox egyház szerzeteseinek kilakoltatása a kijevi barlangkolostorból”

Vegyük végre észre, hogy miközben az ukrán vezetés kinyilvánítja elkötelezettségét a demokratikus normák, az európai fejlődés felé vezető út, az emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartása mellett, ugyanezeket a jogokat és szabadságjogokat ma a legfelháborítóbb módon megsérti. Ehhez a semmivel sem igazolható magatartáshoz asszisztál most a Nyugat. Mit asszisztál? Még meg is jutalmazza!