//Viszonzatlan szerelem
„Ugyanez a helyzet a NATO-val. A lengyelek 84 százaléka szerint a szervezetnek kulcsszerepe van az európai biztonság garantálásában” #moszkvater

Viszonzatlan szerelem

MEGOSZTÁS

A lengyelek tartják a legfontosabbnak a NATO-t, és itt a legnagyobb elvárás azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok részt vegyen Európa biztonságának szavatolásából. Ez idáig nem meglepő, az már talán, hogy eközben a többi NATO-tag messze bízik ennyire Lengyelországban. Erre mondja a German Marshall Fund 11 országban készült felmérését ismertetve a Rzeczpospolita, hogy viszonzatlan szerelem.

„Ugyanez a helyzet a NATO-val. A lengyelek 84 százaléka szerint a szervezetnek kulcsszerepe van az európai biztonság garantálásában” #moszkvater
„Ugyanez a helyzet a NATO-val. A lengyelek 84 százaléka szerint a szervezetnek kulcsszerepe van az európai biztonság garantálásában”
Fotó:EUROPRESS/Alexey Vitvitsky/Sputnik/AFP

Először került be Lengyelország azon 11 ország közé, amelyben a befolyásos amerikai kutató központ, a German Marshall Fund elvégezte az euroatlanti társadalmak pandémia utáni állapotáról készült felmérését. Ebből kiderül, hogy a lengyeleknek nincsenek illúzióik azzal kapcsolatban, hogy ki osztja a lapokat a kontinensen.

„A megkérdezettek 75 százaléka szerint Európa legbefolyásosabb országa Németország. Nagy-Britanniát 12, míg Franciaországot csupán a lengyelek 3 százaléka jelölte meg a legbefolyásosabbként”

Németország vezető szerepét még nagyobb arányban elismerik Dél-Európában. A spanyolok 81, míg az 79 százaléka gondolja így. De így gondolják a franciák (71 százalék), és maguk a németek is (72 százalék). Másként látják azonban ezt az óceán túloldalán. Az amerikaiaknak mindössze 23 százaléka látja úgy, hogy Németország lenne a legbefolyásosabb európai ország. Ellenben 48 százalék Európa vezető hatalmának Nagy-Britanniát látja.

„Az angolszászok iránti elfogultság érthető, de emellett azért több kérdésre adott válaszból a felmérést ismertető Rzeczpospolita szerint is kiderül, hogy az amerikaiak nem igazán ismerik Európát”

Az európai integráció elmélyítésével szkeptikus lengyelek ennek ellenére bizakodva néznek Amerikára. Így például 84 százalékuk elvárja, hogy az Egyesült Államok szavatolja Európa biztonságát. Érdekesség, hogy ilyen elvárása még Amerikában is csak a megkérdezettek 70 százalékának van, míg Németországban ez az arány 69, Franciaországban ugyanakkor csak 55 százalék.

„Ugyanez a helyzet a NATO-val. A lengyelek 84 százaléka szerint a szervezetnek kulcsszerepe van az európai biztonság garantálásában”

Így gondolkodik az amerikaiak 64, a németek 68, és a franciák 52 százaléka. A lengyelek 76 százaléka természetesen megbízható partnernek tartja az Egyesült Államokat is. Ez a már-már határtalan bizalom azonban – állapítja meg a Rzeczpospolita – viszonzatlan.

„A többi megkérdezett tíz NATO tagországban átlagosan ugyanis csupán 45 százalék tartja megbízható partnernek Lengyelországot”

Az amerikaiak 57 százaléka gondolja ezt a lengyelekről, ugyanakkor a németeknek csupán 32 százaléka támaszkodna a lengyelekre, miközben viszont 68 százalékos a bizalom. De az átlag alatti az arány Hollandia vagy Franciaország esetében is.

Ennél megbízhatatlanabbnak a felmérés résztvevői csak Törökországot tartják. A többi tíz országban megkérdezetteknek csupán 23 százaléka táplál bizalmat irántuk.  A németek és franciák 15, az olaszok 16, a lengyelek 26, és az amerikaiak 36 százaléka bízik Törökországban. Ez felveti a kérdést, hogy a NATO meddig tud működni egy ilyen rendszerben.

„A Rzeczpospolita szerint nehéz ezt nem összekapcsolni a lengyel kormányzó párt, a PiS megítélésével. A megkérdezettek 61 százaléka aggódik a lengyel demokráciáért”

Közülük 31 százalékuk szerint ez a demokrácia gyenge, míg 30 százalék úgy látja, hogy egyenesen veszélyben van. Csupán 5 százalék mondja azt, hogy a demokratikus rendszer kiválóan működik, míg 28 százalék szerint meglehetősen jól. Ez Olaszország után a legrosszabb eredmény a vizsgált 11 ország között. Olaszországban ugyanis a demokráciáért a megkérdezettek 65 százaléka remeg. De Trump, a Brexit vagy Marine Le Pen növekvő befolyásának korszakában a demokrácia túlélése sehol sem nyilvánvaló. Németországban 35 százaléka aggódik az állapota miatt, Amerikában ez az arány 38, míg Franciaországban 45 százalék.

„A demokrácia kérdéséhez kapcsolódik az autoriter Kína értékelése is. Az elemzés készítői rámutatnak, hogy a Biden-adminisztráció nem tudta helyreállítani Amerikának a világjárvány előtt a világjárvány előtti pozícióit”

Átlagosan csak a megkérdezettek 62 százaléka tartja az Egyesült Államokat a világ legbefolyásosabb országának, míg 20 százalék már egyértelműen Kínának tulajdonít ilyen minősítést. Emellett még 14 százalék az Európai Uniót, és 4 százalék Oroszországot nevezi meg ekként. De a legerősebb játékosnak már az olaszok 32, a franciák 28, a németek 22, és a lengyelek 15 százaléka tartja Pekinget.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.