Az elmúlt hetekben több olyan esemény is történt, amelyek együttesen az ukrán belpolitika teljes átrendeződéséhez vezethetnek. Mióta Ukrajna elnyerte függetlenségét, talán sosem volt ekkora az elnök és az Elnöki Iroda befolyása, mint napjainkban, ahogy soha nem került ennyire közel az ország ahhoz, hogy az oligarchák befolyása a politikai életre háttérbe szoruljon. Persze azt, hogy mennyire lehet tartós a most kialakulóban lévő berendezkedés, a háború határozhatja meg, amely az ukrán politikai rendszeren túl a társadalom és a gazdaság terhelhetőségét is próbára teszi.

Kosztur András írása a #moszkvater.com számára

Ukrajna két legnagyobb oligarchája kapcsán is nagy horderejű hírek jelentek meg nemrég. Az első hír az ország leggazdagabb emberét érintette. Rinat Ahmetov bejelentette, visszaadja a média birodalmának licensz jogosultságait az államnak, ami a gyakorlatban minden, a tulajdonában lévő sajtótermék felszámolását jelentette.

Egy másik jelentős oligarcha, a Volodimir Zelenszkij elnökhöz korábban közel álló, és elnökségéhez nagyban hozzájáruló Ihor Kolomojszkij pedig ukrán állampolgárságát is elveszíthette egy, a sajtóba kikerült, de hivatalos szervek által meg nem erősített hitelességű rendelet szerint.

„Bár felmerült egy olyan értelmezés is, hogy ezáltal valójában Ahmetov és Kolomojszkij csupán kivonják magukat az oligarcha ellenes törvény hatálya alól, és befolyásukat ennek ellenére megőrzik, vannak ezzel ellentétes jelek is”

A médiabirodalmak birtoklása évtizedekig az oligarchák befolyásának egyik kulcsa volt, amelyek szereplési lehetőséget nyújtva a különböző politikusoknak, vagy éppen teret engedve kritikájuknak, akár a választások kimenetelére is hatással lehettek. Kolomojszkij ukrán állampolgárságtól való megfosztása pedig azért lehet problémás a dnyiprói oligarcha számára, mert az Egyesült Államokban bűnügyi eljárás folyik ellene, így hiába rendelkezik más útlevelekkel is, nem ukrán állampolgárként akár ki is adhatják Washingtonnak.

„Ahmetov és Kolomojszkij befolyása így jelentősen csökkenhet, és más oligarchák csillaga is halványulni látszik”

Viktor Medvedcsuk, akit az ukrán sajtó csak „Putyin komájaként” emleget, az SZBU börtöneiben várja tárgyalását hazaárulási váddal – ugyanebben az ügyben pedig gyanúsítottként érintett Petro Porosenko ex-elnök és oligarcha is. Ahmetov közeli üzleti partnere, az oroszországi származású Vadim Novinszkij lemondott képviselői tisztségéről. Az oligarchák közötti háttéralkukra épülő ukrán politikai rendszer így akár alapjaiban is megváltozhat, amelyhez a médiapiac átalakulása is hozzájárulhat.

Ahmetov lépésével ugyanis tovább szűkült a néhány évvel ezelőtt még rendkívül tagolt, oligarchák versengése által jellemzett ukrán médiapiac sokszínűsége, amely folyamat 2021 februárjában kezdődött, az ország legnépszerűbb hírcsatornáinak szankciók általi beszántásával. Miután több, oroszbarátnak titulált csatornát is felszámoltak, éppen az Ahmetov tulajdonában lévő Ukrajina 24 lett a legnézettebb hírcsatorna.

„Ehhez járul még a háború idején az egységes televíziós hírmaraton közvetítésének kötelezővé tétele, valamint az, hogy a Petro Porosenkóhoz közeli csatornák sugárzását is megszüntették, így a hír televíziózás szinte teljes egészében és vélhetően tartósan az Elnöki Iroda felügyelete alá került”

Visszatérve a Kolomojszkijt érintő rendeletre, bár annak hitelessége nem bizonyítható teljesen, egy másik, nem kevésbé jelentős incidens arra utal, hogy valódi lehet. Az ukrán állampolgárságtól ugyanis megfosztották Hennagyij Korbant, a dnyiprói területvédelmi egységek parancsnokát is. Jurij Butuszov újságíró szerint, aki az elmúlt időszakban, főleg a Luhanszk megyei hadműveletek kapcsán élesen bírálta a kormányzatot, a rendelet eleve elsősorban Korban ellen irányul, aki jelenleg külföldön tartózkodik, és útlevele elvétele miatt kint is ragadt. Korban szintén többször kritizálta a kormányt és az elnöki irodát, Butuszov szerint pedig őt tartják a felelősnek azért, hogy Victoria Spartz amerikai képviselő Andrij Jermakot, az elnöki iroda vezetőjét azzal vádolta, hogy az oroszokra dolgozik.

„Az egyébként Ukrajnában született és nevelkedett, republikánus Spartz szerint Jermak többek között felelős a háború előtti tárgyalások kudarcáért, a korábbi nehézfegyver beszerzések szabotálásért, és Herszon gyors elestéért is, de felelevenítette a Wagner-ügy szabotálásával kapcsolatos, korábbi vádakat is”

Korábban Jermak tanácsadója, Olekszij Aresztovics a Spartz-ügy mögött Borisz Filatov dnyiprói polgármestert, és Andrij Bileckijt, az Azovhoz közeli Nemzeti Hadtest nevű párt vezetőjét sejtette. Filatov szintén a kormányzat kevés kritikusának egyike, korábban élesen beleállt több magasrangú tisztségviselőbe, többek között Olekszij Danyilovba, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárába, Ivan Bakanovba, az azóta leváltott titkosszolgálati vezetőbe, valamint David Arahamijába, a kormánypárt frakcióvezetőjébe is. Filatov azt állította, őt, hogy Korbant és Butuszovot államcsíny szervezésével vádolhatják meg.

Korban és Filatov régóta politikai szövetségeseknek számítanak, de korábban Ihor Kolomojszkijhoz is közel álltak, hiszen amikor utóbbi vezette a Majdan után a Dnyipropetrovszk megyei állami adminisztrációt, előbbi két személy volt a helyettese. Később azonban eltávolodtak egymástól, Kolomojszkij Porosenkóval szemben Zelenszkijt támogatta a 2019-es választásokon, Filatov viszont az akkori elnök mellé állt. Korban Porosenko alatt, az elnök és Kolomojszkij konfliktusa idején egy időre börtönbe is került, ugyanakkor Kolomojszkijjal is megromlott a kapcsolata a hírek szerint.

„Nem zárható ki azonban, hogy a dnyiprói kötődésű politikusok ismét közeledni kezdtek egymáshoz, ez pedig kiváltotta az Elnöki Iroda haragját, és az állampolgárság elvételéről szóló információk Jermak és a dnyiprói érdekkörök konfliktusáról szólnak”

Anatolij Sarij, a Spanyolországban élő ukrán blogger és politikus egy olyan verziót is felvetett, miszerint a dnyipróiak Jermak egyik helyettesét, a korábban a dnyiprói adminisztrációban Korbanékkal dolgozó Kirilo Timosenkót akarták Jermak helyére állítani, aki ezzel a lépésével védte meg pozícióját.

A Spartz-ügy kapcsán pedig érdemes emlékezni arra, hogy nem ez lenne az első eset, hogy Kolomojszkij és köre összejátszik amerikai politikai szereplőkkel, a 2020-as választási kampány során Trump ügyvédjével, Rudy Giulianival működött együtt a Biden-család ukrajnai ügyeivel kapcsolatos vizsgálódások során. Ahogy ezen eset jelentőségét növeli az is, hogy a novemberi időközi választásokon jelenleg republikánus győzelmet jósolnak, ha pedig Spartz véleménye válik mérvadóvá az amerikai politikában, az problémát okozhat Jermak, és így Zelenszkij számára is.

„Jelenleg azonban Jermak pozíciói erősödni látszanak, őt sejtik az ukrán főügyész és Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SZBU) vezetőjének leváltása mögött is”

Zelenszkij elnök július 17-én függesztette fel Irina Venegyiktovát és Ivan Bakanovot, a parlament pedig már másnap megszavazta leváltásukat. Az elnök ezt azzal indokolta, hogy mindkét szolgálat soraiban túl sok hazaárulót és kollaboránst találtak a háború során. A menesztéseket egy letartóztatás előzte meg. Az Állami Nyomozó Iroda (DBR) és az SZBU munkatársai elfogták Oleh Kulinicset, az SZBU krími részlegének korábbi vezetőjét. Kulinicset márciusban váltották le pozíciójából, ezután Bakanov segítője lett, most azzal vádolják, hogy együttműködött az orosz hírszerzéssel, és információkat adott át az ellenségnek.

„Ivan Bakanov, az SZBU most leváltott vezetője a hírek szerint nem tudott Kulinics készülő letartóztatásáról”

Kulinics Bakanovhoz közeli személynek számított. Bakanovról egyébként a háború elején az a hír járta, hogy elhagyta az országot, állítólag azzal az Andrij Naumov SZBU-s tábornokkal, akit nemrég Szerbiában letartóztattak. Naumovnál és útitársánál, a német állampolgárságú, Ukrajnában csempészként nyilvántartott Alexander Axtnál a szerb hatóságok 600 ezer euró és 125 ezer dollár készpénzt, valamint drágaköveket találtak. Naumovot Ukrajnában még korábban megfosztották a rangjától, és eljárást indítottak ellene, Bakanovot azonban nem érte retorzió, miután közel egy hónappal a háború kitörése után egy fényképpel bizonyította, hogy Kijevben van. A fényképen pont Irina Venegyiktova most leváltott főügyésszel szerepelt.

„Bakanovot az elnök gyerekkori barátjaként tartják számon, ugyanakkor a hírek szerint konfliktusba keveredett Andrij Jermakkal, az Elnöki Iroda vezetőjével”

Irina Venegyiktova főügyész leváltása kapcsán pedig az ukrán sajtóban arra emlékeztettek, hogy – szintén sajtópletykák szerint – ellenezte a Petro Porosenko ellen kezdeményezett hazaárulási eljárásokat. A Porosenko meggyanúsításáról szóló iratokat sem Venegyiktova írta alá, hanem helyettese, Olekszij Szimonenko – aki Venegyiktova távozásakor ideiglenes főügyész lett. Érdekesség, hogy Szimonenko ezért az aláírásáért felkerült a Mirotvorec „Ukrajna ellenségeit” listázó honlapjára is. Végül azonban Venegyiktova utódja a kormánypárt egyik képviselője, Andrij Kosztyin lett, akit Jermak emberének tartanak, akárcsak az SZBU ideiglenes vezetőjét, Vaszilj Maljukot.

„Az Elnöki Iroda, és az ország második emberévé váló Andrij Jermak helyzete így a háború közepette egyre erősebbnek tűnik, ennek fenntarthatósága azonban nagyban függhet majd az ukrán gazdaság és társadalom állóképességétől is”

Ukrajna lakossága ugyanis a közvetlen harci cselekményeken és állandó rakétatámadásokon, valamint a népesség egyre szélesebb rétegeit érintő besorozásokon túlmenően is nehéz időszaknak néz elébe, hiszen az Európát is fenyegető energiaválság Ukrajnát még súlyosabban érintheti. Különösen akkor, ha az oroszok be tudják váltani fenyegetésüket, és az Európa legnagyobb atomerőművének számító Zaporizzsjai Atomerőművet leválasztják az ukrán elektromos hálózatról.

A háború miatti menekültválság a munka, és így jövedelem nélkül maradt ukránok számának drasztikus növekedéséhez vezetett, az egyébként is szegénynek számító országban pedig ez további szociális kockázatokat jelent. A Rejting közvélemény-kutató friss felmérése szerint az ukránok 74 százaléka érezte saját magán a gazdasági helyzet romlását. Bár a hivatalosan regisztrált álláskeresők száma még csökkent is, a munkanélküliség valójában 27-30 százalékos lehet, az elérhető állások száma a munkaerőpiacon pedig a háború előtti betöltetlen pozíciók mindössze 22-40 százalékát tehetik ki.

„Ehhez járul még, hogy egyre több európai országban kezdték meg az ukrán menekülteknek nyújtott támogatások visszavágását. Érkeztek ilyen hírek Bulgáriából, Csehországból, Grúziából és Lengyelországból is – márpedig utóbbi az egyik elsőszámú célországa volt az Ukrajnát elhagyni kényszerülőknek”

A visszatérőket gyakran lerombolt lakónegyedek, hiányos közműszolgáltatások és az említett munkanélküliség fogadja. Bár az első hetekben, hónapokban fellépő áru- és üzemanyag hiányt jórészt sikerült orvosolni, ez az ország anyagi helyzetének függvényében akár újra romolni kezdhet.

A napokban fizetésképtelenné vált az általa kibocsátott euro kötvények birtokosai irányában a Naftohaz állami kőolaj- és földgáz vállalat, amelynek oka az lehet, hogy Kijev szeretné az országban tartani a lehető legtöbb valutát, hogy a növekvő árak mellett is biztosítani tudja az ország energiaellátását. A csőd más ukrán állami cégeket is érinthet a közeljövőben, ami hosszabb távon akár ronthatja is az ország pénzügyi stabilitását, hacsak más forrásból nem sikerül jelentősebb támogatáshoz jutni.

„Kijev a nyugati államoktól havi 5 milliárd euró összegű támogatást szeretne kiharcolni, a recesszió felé tartó Egyesült Államok és az EU azonban ennek csupán egy részét lenne hajlandó átadni Ukrajnának, amely döntéshez a korrupciós kockázatok is hozzájárulnak”

Ukrajna az IMF-fel is tárgyal egy nagyobb hitel csomagról. A háború elhúzódása azonban az ukrán gazdaság tartós mélyrepülésével járhat együtt, jelenleg pedig Kijev optimistább becslései is legkorábban az év végére ígérik a harci cselekmények befejezését, miközben amerikai elemzések már jövő évi újabb orosz támadásokkal számolnak. A kijevi vezetés tehát úgyis komoly problémákkal nézhet szembe, hogy ellenzéke és riválisai nagy részét sikerült teljesen háttérbe szorítania.

(A szerző a 21. Század Intézet vezető kutatója)