//Hogyan irányította Ukrajnát Biden?
Joe Biden és Petro Porosenko sajtótájékoztatója kijevi találkozójuk után 2017. január 16-án #moszkvater

Hogyan irányította Ukrajnát Biden?

Újabb fordulat a Biden-ügyben. Egy sor olyan hangfelvételt mutatott be Andrij Derkacs ukrán független parlamenti képviselő, amelyek szereplőinek hangja „hasonlít Joe Biden és Petro Porosenko hangjára”. Az eredetinek tűnő hangfelvételek mind az egykori amerikai alelnök és jelenlegi elnökjelölt, mind pedig az ukrán exelnök politikai pályája szempontjából végzetes következményekkel járhatnak. Ám, hogy valóban így lesz-e, abban az ügy előzményeit tekintve nem lehetünk biztosak.

Kosztur András írása a #moszkvater.com számára

Joe Biden és Petro Porosenko sajtótájékoztatója kijevi találkozójuk után 2017. január 16-án #moszkvater
Joe Biden és Petro Porosenko sajtótájékoztatója kijevi találkozójuk után 2017. január 16-án
Fotó:EUROPRESS/Nikolay Lazarenko/President of the Ukraine Press-Service

Május 19-én kora délután bombaként robbantak az ukrán sajtóban, pontosabban annak a Majdan utáni időszakkal kritikusabb szegmensében az Andrij Derkacs, az újabban Ihor Kolomojszkij oligarchához köthető frakciótól független képviselő által tartott sajtótájékoztatón közölt hangfelvételek. A 2016-ban készült felvételeken Petro Porosenko volt ukrán elnök hangja hallható, amint John Kerry korábbi amerikai külügyminiszterrel, valamint a beszélgetések idején alelnöki tisztségben lévő Joe Bidennel beszél, elsősorban az ukrán belpolitikát érintő kérdésekről.

„A Derkacs által közölt tematikus válogatás alapján egy nemzetközi korrupciós hálózat, valamint egy teljes egészében külföldről vezérelt ukrán kormányzat képe rajzolódik ki. Előbbi élén a külföldi, papíron szuverén államok belügyeibe hidegvérűen és kérlelhetetlenül beavatkozó Biden, utóbbi élén pedig a magát hazafiként álcázó, de közben külföldi gazdái elvárásait túlteljesíteni igyekvő Porosenko állt”

Persze, nem lehetnek kétségeink afelől, hogy a közlő fél is politikailag motivált. Porosenko pártja, az Európai Szolidaritás pedig már közölte is, orosz provokációról van szó, amelynek célja, hogy megtorpedózzák Ukrajna kétpárti támogatását az Egyesült Államokban, Derkacs pedig Ihor Kolomojszkij érdekében folytatja tevékenységét. Való igaz, az oligarcha és környezete jó ideje aktív küzdelmet folytat az amerikai demokraták és ukrajnai csatlósaik ellen. A hozzá közeli képviselők blokkolni igyekeztek az IMF által követelt reformokat és az egy évvel ezelőtti kölcsönösen ellenséges nyilatkozatok után Rudy Giulianinak is a segítségére siettek Trump védelmében az impeachment-eljárás körüli sajtócsatározásokban.

„De mit mond Porosenko a felvételeken, ami miatt ellenfelei hazaárulással vádolják? Többek között büszkén közli az amerikai alelnökkel, hogy kimondottan a kérésére, egyeztetésüket követően kezdeményezte Viktor Sokin akkori főügyész lemondását. Annak ellenére, hogy az semmilyen törvénytelenséget vagy hibát nem követett el. Ugyanekkor hangsúlyozta, hogy Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök leváltását is megakadályozta, hiszen ezt is megígérte Bidennek”

Az új főügyész, Jurij Lucenko kinevezését is megvitatta Bidennel, mondván, ha nem megfelelő számára az elnök frakciójához tartozó, és így politikailag elfogult személy kinevezése, úgy természetesen eláll ettől az ötlettől. A 2016-os kormányválság idején megkérte Bident, hogy gyakoroljon nyomást a Szamopomics frakcióra, hiszen nélkülük nem tudják megszavazni Natalie Jaresko miniszterelnöki kinevezését. Amennyiben a nyugatiak által támogatott Szamopomics nem hajlandó megszavazni a Nyugat számára megfelelő Jaresko kinevezését, úgy nincs mit tenni, Volodimir Hrojszman jelölését fogja kezdeményezni – közli Porosenko (végül így is lett). Azzal is dicsekedett az ukrán elnök, hogy az IMF várakozásainál nagyobb mértékben, 75 százalék helyett 100 százalékkal emelték a lakossági közszolgáltatások tarifáit.

„Porosenko ezen kívül kérte az amerikai alelnököt, hogy jelöljenek ki egy kontaktszemélyt, aki az újonnan kinevezett főügyész mellett tanácsadóként tevékenykedve fogja ellenőrizni annak munkásságát. Ez a „felvigyázó” végül Bohdan Vitvickij korábbi amerikai szövetségi ügyész lett”

Ami Ukrajnát illeti, a felvételek kedvező környezetet biztosíthatnának a Petro Porosenko elleni eljárások felgyorsításához és akár az exelnök letartóztatásához is. Persze, ha a jelenlegi vezetőségnek lennének ilyen szándékai. Azonban jelenleg úgy tűnik, Zelenszkij és csapata a Porosenko feletti „ítéletnél” – egy évvel ezelőtt a jelenlegi elnök elődje ítéletének nevezte magát az elnökjelölti vita során – előnyösebbnek tekintik a belpolitikai állóvíz viszonylagos stabilitását biztosító kompromisszumot, amelynek gyakorlati megnyilvánulása éppen a Nemzetközi Valutaalap által követelt törvények közösen történő megszavazása volt. Ilyen körülmények között jelenleg csekély az esély arra, hogy Porosenko ellen hatósági fellépés történik majd a felvételek ügyében. Azonban hosszabb távon éppen ez járhat majd jelentős politikai következményekkel, hiszen tovább ronthatja Zelenszkij amúgy is csökkenő népszerűségét.

„Joe Biden elnökjelölti kampányát is rosszul érinthetik a most napvilágra került beszélgetések, még ha azok az ő szempontjából lényeges új információt nem tartalmaznak”

Korábban maga ismerte el, hogy szerepe volt Sokin leváltásában. S bár e nyomásgyakorlás ténye még nyilvánvalóbbá vált, közvetlen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ennek oka fia korrupciós érintettsége lenne, nem szolgáltatnak a felvételek.

A közvetett bizonyítékok azonban elég meggyőzőek. Mint ismert, Hunter Biden régi barátjával és üzlettársával, Devon Archerrel együtt annak a Burisma Holdings gázvállalatnak volt az igazgatótanácsbeli tagja, amely ellen az ukrán főügyészség 2015 nyarán nyomozást indított. Az ifjabbik Biden, Archer, valamint Christopher Heinz, John Kerry korábbi amerikai külügyminiszter fogadott fia együtt alapították a Rosemont Seneca Bohai nevű vállalatot, amelynek számlájára Derkacs korábbi közlése szerint 2014-15 folyamán több mint 4 millió dollárt utalt át a Burisma. 2015 végén pedig Kerry és az idősebbik Biden egymás után kérték Sokin leváltását – „hivatalosan” az ügyészség reformjának akadályozása miatt. Ráadásul Biden ugyanúgy egy nagy összegű, egymilliárd dolláros pénzügyi támogatás visszatartásával tartotta sakkban Porosenkót, ahogy a demokraták vádjai szerint Trump zsarolta tavaly Zelenszkijt.

„A felvételeken is kiemeli Biden, hogy az új főügyésznek helyre kell majd hoznia azokat a „károkat”, amelyeket elődje okozott. Lucenko ezt meg is tette – ha a Burismára értjük Biden kijelentését -, hiszen a céggel kapcsolatos ügyeket elsüllyesztette”

Egy részüket például átadta a Nemzeti Korrupcióellenes Irodának – 2016 nyarán ennek vezetője, Artem Szitnik hozta nyilvánosságra a Régiók Pártja „fekete könyvelését”, amely a Trump kampányfőnöke, Paul Manafort elleni vádak egyik alapjául szolgált. Szitniket azóta egy kisebb korrupciós ügyben (!) vétkesnek találták, és megbírságolták, ennek ellenére megtarthatta pozícióját az ország vezető korrupcióellenes hatóságának élén. Nem kis részben éppen a „nyugati partnerek” nyílt közbenjárásának köszönhetően.

Mindez – ha el is tekintünk a Burisma-ügytől -, újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az amerikai vezetés a „szövetségesi együttműködésen” messze túllépve – a személyi kinevezésektől a fontosabb reformokon át az olyan kérdésekig, mint például a Kolomojszkij tulajdonában álló PrivatBank államosítása – avatkozott be Ukrajna belügyeibe. Egy 2016 novemberi, nem sokkal az amerikai választásokat követően készült felvételen Biden kifejezetten kéri Porosenkót, hogy jelezze az Ukrán Nemzeti Bank elnöke felé, támogatja a PrivatBankkal kapcsolatos lépéseit, és minél hamarabb cselekedjen, mivel Trump beiktatása után a helyzet számára kedvezőtlenül alakulhat. Porosenko erre úgy reagált, hogy még várnia kell, hiszen Kolomojszkijnak sok embere van a parlamentben, akiknek a szavazataira szüksége van a költségvetés elfogadásakor.

„Biden megértő volt. Mint mondta, Kolomojszkij olyan, mint egy „tüske a hátsónkban, csak probléma mindenki számára.”

A helyzet azóta se sokat változott. Kolomojszkijnak mai napig vannak szövetségesei az ukrán Legfelsőbb Tanácsban, Ukrajna pedig ma is ott tart, hogy az IMF követeléseinek megfelelően alkot törvényeket. Ezek egyike a nemrég elfogadott úgynevezett Kolomojszkij-ellenes banktörvény, amely lehetővé tenné, hogy a jórészt a nemzetközi pénzügyi „partnerek” által ellenőrzött Ukrán Nemzeti Bank által csődeljárás alá vont vagy államosított bankokat korábbi tulajdonosaik ne szerezhessék vissza. A „Kolomojszkij-ellenes” melléknevet éppen a PrivatBank 2017-es államosítása és az annak visszaszerzéséért pereskedő Kolomojszkij miatt kapta a törvény.

„Kritikusai szerint azonban valójában az ukrán pénzügyi rendszer feletti totális nyugati ellenőrzés biztosítása végett volt érdekelt a törvény meghozatalában a Nemzetközi Valutaalap”

Az oligarchához köthető és egyébként gyakran kormánypárti képviselők több mint 16 ezer módosító javaslat benyújtásával próbálták szabotálni a törvényt, ami miatt még a házszabályt is módosítani kényszerültek a javaslatot támogató képviselők. Hogy a felvételek nyilvánosságra hozatala csupán a banktörvény miatti reváns része, avagy célja a beavatkozás az amerikai választásokba, jelenleg nem tudhatjuk biztosan.

                                                                                                               (A szerző a XXI. Század Intézet kutatója)

MEGOSZTÁS