//Ukrajna állhat a „vagneresek” elfogása mögött?
A Belsat csatorna által közzétett videóról készített képernyőképen a „wagneresek” elfogása látható Minszk közelében #moszkvater

Ukrajna állhat a „vagneresek” elfogása mögött?

MEGOSZTÁS

Július 29-én járta be a világsajtót a hír, hogy Minszk mellett orosz zsoldosokat fogtak a belarusz hatóságok. A homályos történet azóta újabb és újabb szálakkal gazdagodott, és ma már Ukrajnában is komolyan beszélnek róla, hogy Kijev állhat a dolog hátterében. Ukrajnában persze az orosz titkosszolgálatokra mutogatnak.

Kosztur András írása a #moszkvater.com számára

A Belsat csatorna által közzétett videóról készített képernyőképen a „wagneresek” elfogása látható Minszk közelében #moszkvater
A Belsat csatorna által közzétett videóról készített képernyőképen a „wagneresek” elfogása látható Minszk közelében

Mindenkit meglepett, amikor a belarusz különleges egységek harminchárom, az ország politikai helyzetének destabilizálását tervező orosz zsoldost fogtak el Minszk mellett, akiknek többsége a Vagner néven ismert orosz magánhadsereg tagja volt. Ez ugyanis még akkor is merész lépésnek és váratlan fordulatnak tűnt, ha az ember figyelemmel kísérte a belarusz elnökválasztási kampányt, és tisztában volt azzal, hogy Alekszandr Lukasenko – hivatalosan legalábbis – ugyanannyira tart egy orosz beavatkozástól országában, mint egy Nyugatról érkezőtől.

Miközben az elemzők többsége arra figyelmeztetett, az eset a belarusz–orosz viszony további romlását okozhatja, a helyzet meglehetősen gyorsan rendeződött, és augusztus első napjaiban, Putyin és Lukasenko telefonbeszélgetését követően egy új verzió látott napvilágot a „vagneresek” Belaruszban való jelenlétét illetően.

„A Komszomolszkaja Pravda című lapban Alekszandr Koc oknyomozó riportjában arról számolt be, hogy a zsoldosokat az ukrán titkosszolgálat tagjai magukat a Rosznyefty alkalmazottainak kiadva verbuválták, azzal a fedőtörténettel, hogy venezuelai kőolaj objektumok őrzéséhez keresnek embereket”

Koc szerint – és gyakorlatilag ez lett a hivatalos orosz verzió is – miután a zsoldosokat Minszkbe csalták, az ukrán szolgálatok értesítették a belarusz kollégáikat, abban a reményben, hogy egyrészt konfliktust okozhatnak Belarusz és Oroszország között, másrészt, az információért cserébe elérhetik az elfogottak legalább egy részének kiadatását – hiszen a csőbe húzott személyeket szándékosan úgy válogatták, hogy rendelkezzenek ukrajnai harci tapasztalattal.

„Az ukrán szálról szóló változat meglehetősen hihetetlenül hangzott, és inkább a belarusz–orosz viszony rendezésére alkalmas kényelmes történetnek tűnt”

A wagneresek a választások után nem sokkal vissza is tértek Moszkvába, és akár pont is kerülhetett volna a dolog végére, azonban Ukrajnában egyre felkapottabbá vált a téma.

Először anonim csatornákon, majd a volt elnökhöz köthető személyek, Olekszij Honcsarenko képviselő, valamint Jurij Butuszov, a Cenzor nevű hírportál főszerkesztője révén kezdett megerősítést nyerni az ukrán beavatkozásról szóló változat. Honcsarenko és Butuszov szerint, akik értesüléseit az Ukrajinszka Pravda forrásai is megerősíteni látszanak, Kijev célja nem is a Koc által jelzett konfliktusteremtés volt, hanem az, hogy

„a különleges művelet során Minszken át Isztambul felé tartó zsoldosok gépét Kijevben megállítva közvetlenül fogják el a wagnereseket”

A terv szerint a gép egyik utasa, egy ukrán ügynök „rosszul lett volna”, a kijevi kényszerpihenő során pedig az orvosi személyzet leple alatt szállták volna meg a gépet az ukrán kommandósok. A terv ott bukott meg Butuszovék szerint, hogy a katonai hírszerzés július 24-én, egy nappal annak végrehajtása előtt beszámolt róla az Elnöki Irodában, ahol leállították az akciót, mivel Andrij Jermak, az iroda vezetője és a béketárgyalások egyik koordinátora attól tartott, az a napokkal később kezdődő tűzszünet idő előtti bukását okozhatja. Ezért július 30-ra halasztották az akciót, az információ azonban – Butuszovék szerint – kiszivárgott, a belaruszok pedig elfogták a „wagnereseket.”

„A Sztrana ukrán hírportál több ellentmondásra is rámutatott a történetben, például arra, hogy Koc szerint a 30-i jegyek is törölve voltak, mikor elfogták a zsoldosokat, így aznapra sem tervezhettek akciót az ukránok, vagy arra, hogy a rosszullétet színlelő utas esete egyáltalán nem garantálta volna a kijevi leszállást”

Ugyanakkor ennyi, teljesen különböző hátterű forrás közlései alapján a Sztrana szerint is valószínűsíthető, hogy valamiféle ukrán szál lehetett a dologban. Talán az sem véletlen, hogy augusztus elején a katonai hírszerzés vezetőjét, Vaszil Burbát menesztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. De könnyen meglehet, hogy az ukrán szál felemlegetése most már csak belpolitikai célokat szolgál, és Zelenszkij, valamint Jermak lejáratására irányul. Az biztos, hogy ez a történet még bőven tartogathat érdekes fordulatokat.

(A szerző a XXI. Század Intézet kutatója)

MEGOSZTÁS