//Varsó elutasítja a Szputnyikot
„Folyik az oltás is, bár ennek gyorsasága arányaiban elmarad a magyarországitól” #moszkvater

Varsó elutasítja a Szputnyikot

MEGOSZTÁS

Európai viszonylatban jól vészelték át a lengyelek a járvány első évét. A gazdasági mutatókat nézve legalábbis. Az emberek közérzete azonban ennek ellenére lényegesen romlott, ami még a gyerekszületések számában is megmutatkozik. A lengyelek azonban még így sem kérnek az orosz vakcinából. Lengyel járvány körkép.

„Folyik az oltás is, bár ennek gyorsasága arányaiban elmarad a magyarországitól” #moszkvater
„Folyik az oltás is, bár ennek gyorsasága arányaiban elmarad a magyarországitól”
Fotó:EUROPRESS/JANEK SKARZYNSKI/AFP

Valamivel több, mint 21 ezerrel nőtt a fertőzöttek száma és 375 beteg halt meg a járványellenes intézkedések bevezetésének első évfordulóján Lengyelországban. Ez a szám valamivel jobb a közép-európai átlagnál, ám azt is mutatja, hogy itt sem virágos a helyzet. Egy nap alatt 73 ezer tesztet végeztek el, míg eddig összesen mintegy 10,5 milliót. Az egy év alatt 1,85 millióan fertőződtek meg, közülük valamivel több, mint 46 ezren haltak meg – egymillió lakosra kivetítve ez 1226 halottat jelent, és 1,5 millióan felgyógyultak.

„Folyik az oltás is, bár ennek gyorsasága arányaiban elmarad a magyarországitól”

Eddig összesen 4,09 millió dózist használtak fel, mindkét oltást pedig 1,45 millióan kapták meg. A lakosság arányában ez 3,81 százalékot jelent. Az oltás során idáig csak nyugati vakcinákat használnak, az amerikai Novavaxnak a gyártását is tervezik. Orosz vakcinát Varsó akkor sem tervez vásárolni, ha azt az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezi, kínai oltóanyag beszerzéséről viszont már tárgyalnak. Itt érdemes megjegyezni, hogy Magyarország például négyszer olcsóbban szerzi be az orosz Szputnyik V-t, mint a kínai Sinopharmot. Ez utóbbi jelentősen meghaladja a BioNTech és az AstraZeneca oltóanyagok árát is.

„A járvány és a lezárások itt is megviselték a gazdaságot, és a járvány által sújtottaknak a kormány különböző formában 200 milliárd zloty (több mint 40 milliárd euró) segítséget adott”

A Warsaw Enterprise Institute számításai alapján a lengyel munkaadókat a pandémia ideje alatt 32 milliárd zloty (majdnem 7 milliárd euró) kár ért, ugyanakkor az Európai Unión belül itt a legalacsonyabb (3,1 százalék) a munkanélküliség. Ez világ viszonylatban is a második legjobb eredmény Japán után (2,9 százalék).

„Összességében tehát elmondható, hogy a lengyel gazdaság a körülményekhez képest jól viselte a megpróbáltatásokat”

Jobban, mint jó néhány gazdag ország. Az Európai Unión belül tavaly csak Írországban nőtt a nemzeti össztermék, de a teljes képet nézve Lengyelországnál – ahol, az elmúlt 30 évben először, 2,8 százalékkal zsugorodott a gazdaság – csak pár ország birkózott meg könnyebben a járvánnyal. A gazdaságot milliárdokkal segítő újjáépítési terv révén ráadásul az optimista becslések szerint 2022-2023-ban 5 százalékos, esetleg annál is nagyobb lehet a növekedés.

Ám európai összehasonlításban viszonylagosan hiába jók a makrogazdasági mutatók, a lengyeleket is nagyon megrázta az elmúlt év. A United Surveys felmérése alapján a lengyelek 44 százaléka elégedetlenebb az életével, mint egy évvel ezelőtt. Érdekes, hogy mikor a családi, a munkahelyi vagy az anyagi viszonyokról kérdezték őket, akkor radikális változás nem mutatkozott a 2020 eleji helyzethez képest.

„A lengyelek anyagi helyzete összességében nem romlott, sőt egyes csoportoké még javult is”

Az embereket azonban egyre jobban zavarják a korlátozások, és romlik a biztonság érzetük is. Idegesíti őket a kormány viselkedése, a gazdasági szabályozások sűrű változása, ami a kiszámíthatatlanság érzését kelti bennük. Árulkodó jel a születések számának erőteljes csökkenése is. Az idei év elején, 9 hónappal az első zárás után 18 százalékkal kevesebb gyerek született, mint 2020 elején. Ez azt jelenti, hogy éves viszonylatban ez a szám visszaesett a 350 ezres 2003-as szintre. Érthető, hogy ilyen körülmények között a lengyelek (sem) akarnak szülni. Rossz hír, hogy a szakértők hosszú távon sem várnak jelentős növekedést.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.